Új elnöke lesz Amerikának: mire számítson Magyarország, Európa és a világgazdaság Joe Bidentől?

Ezt olvasta már?

Románia elfogadja a magyar védettségi igazolványt

A román hatóságok elfogadják a magyar védettségi igazolványt erősítette meg a Maszol.ro portálnak pénteken a határrendészet szóvivője és az Arad megyei tisztiorvos. A Maszol kitért...

Három napja keresik egy kettős gyilkosság elkövetőjét a Francia-középhegységben

Harmadik napja folytatott hajtóvadászatot pénteken több mint 350 csendőr egy kettős gyilkosság elkövetője ellen a Francia-középhegységben. A 29 éves Valentin Marcone kedden lelőtte a főnökét...

Harcias hadimacskák különleges kalandjai a második világháborúban

A macskák már az ókorban is elkísérték az embert a tengerre, mert szükség volt rájuk a rágcsálók ellen. Azért is voltak hasznosak a tengerészek...

Elfogadják a magyar védettségi igazolványt a román határon

A Maszol kitért arra, hogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter és román kollégája, Bogdan Aurescu gyulai találkozóján is téma volt az oltási igazolványok kölcsönös elismerése,...
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

Joseph Robinette Biden tegnap olyan előnyt szerzett az elektori kollégiumban, amely már behozhatatlan Donald Trump számára, 270-nél több elektort ugyanis biztosan megszerzett. Donald Trump vélhetően nem fogja elfogadni a választási eredményt, akár hetekig tartó jogi csaták is jöhetnek, de nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy Joe Biden lesz az Egyesült Államok 46. elnöke. Idegőrlő, izgalmas és fordulatokkal teljes választás van mögöttünk, amelynek minden egyes fejleményéről az alábbi cikkben számoltunk be:

Az elmúlt hét átvirrasztott éjszakái, a látványos, színes térképek és ábrák után se feledkezzünk meg viszont arról, hogy az amerikai elnökválasztásnak nem a showműsor a lényege, hanem a kérdés, hogy ki vezeti majd a világ leghatalmasabb országát, amelynek gazdasági és katonai erejéhez (egyelőre) egy másik sem mérhető. Biden várhatóan 2021-ben veszi át az elnöki tisztséget, és korábbi múltjából, habitusából, ígéreteiből egyértelműen következik, hogy más jellegű szakpolitikai irányításra számíthatunk, mint Trumptól. Ebben a cikkben ezért röviden áttekintjük, a főbb – számunkra is érdekes – területeken mire számíthatunk az új elnöktől.

Külpolitika – változik is, meg nem is

Magyarországról nézve elsősorban az érint minket, hogy az új elnök milyen külpolitikai gyakorlatot folytat majd. Ebből a szempontból Magyarország helyzete kettős: a politikai kapcsolatok az ország és az Egyesült Államok között jelentősen javultak Trump ciklusa alatt, míg Joe Biden Obama alelnökeként egy Magyarországgal alapvetően kritikus establishment második embere volt. Ebből a szempontból nem számíthatunk változásra az Obama-korszakhoz képest, Biden ugyanis a kampányban negatív példaként említette a magyar folyamatokat (de valójában nem nevezett minket totalitárius rendszernek, ahogy az a hivatkozó lengyel lap félrefordítása után a magyar médiába is bekerült). Arra számítunk, hogy a következő négy évben is lesznek súrlódási pontok Magyarország és az Egyesült Államok vezetése között, de ez nem korlátozódik ránk, Lengyelországgal vélhetően ugyanez lesz a helyzet.

A másik fontos szempont pedig az, hogy Biden sokkal erőteljesebb elköteleződést mutat a transzatlanti kapcsolatok iránt, mint azt Trump tette, ez pedig mind biztonságpolitikai, mind gazdasági okból előnyös ránk nézve. Biden alternatívája ugyanis Donald Trump volt, aki többször foglalt állás az európai integrációs folyamat ellen (realista külpolitikai iskola tagjaként vélhetően vetélytársat látott az EU-ban, jogosan), és a NATO-val kapcsolatban sem láttunk olyan egyértelmű lelkesedést, mint a korábbi elnökök.  Trump ráadásul többször fenyegetett büntetővámokkal az európai termékekre – Biden győzelmével ez nem egy reális forgatókönyv. A demokrata elnök alighanem elkötelezett támogatója lesz az európai integrációs projektnek, miközben ösztönözni fogja az európai országokat védelmi kapacitásaik növelése érdekében. Legjobb esetben pedig akár az Obama idők alatt elkezdett szabadkereskedelmi tárgyalásokat – de erre a Portfolio-nak nyilatkozó amerikai szakértők egyike sem lát esélyt, és lássuk be, mindkét kontinensnek vannak ennél égetőbb problémái.

Kínával kapcsolatban viszont teljes konszenzus van az Egyesült Államok két nagy pártja között: fel kell tartóztatni az ázsiai kihívót. A módszerekben azonban lehet különbség: Biden kevésbé valószínű, hogy nyílt fenyegetéssel, büntetővámokkal kezelné a problémát, sokkal valószínűbb, hogy a hazai és a nemzetközi szabályozási környezet átalakításával, multilaterális együttműködésben lép majd fel Kína ellen.

Gazdaságpolitika – Biden cselekvőképtelen lehet

Ez a terület kapta talán a legnagyobb reflektorfényt a médiában, mert Biden ezen alrendszerben ígérte a legnagyobb kurzusváltást az eddigi gazdaságpolitikai irányítással szemben, valamint talán nem volt még olyan elnökválasztás, ahol ekkora különbség lett volna a jelöltek gazdaságpolitikáról alkotott ideális képe között.

Ironikus, hogy pont ez a terület az, amelyben a legkevesebb mozgástere marad Bidennek.

Az elnök gazdaságpolitikai intézkedéseit ugyanis nem tudja átültetni a gyakorlatba a kongresszus többség nélkül, annak felsőházában, a szenátusban viszont valószínűleg a republikánusok győznek, akik így könnyedén blokkolhatják Biden adóterveit. Ezzel egyébként nagyot fordult a kocka: a két nagy pártnak egyezségre kell jutnia a második körös mentőcsomagról, amelynek elfogadásáról Trump és a republikánus szenátus nem tudott megegyezni (vélhetően politikai okokból) a demokrata többségű képviselőházzal. Most is „ellenzéki” szenátus van: a republikánusok így érvényesíteni tudják a preferenciáikat az új csomagban, ami vélhetően kisebb összegű lesz, mintha demokrata többség lett volna az alsó- és felső házban is.

Biden a korábbi gyakorlathoz képest radikálisan új gazdaságpolitikai vízióval jött előtíz év alatt 4000 milliárd dollárral növelte volna az állam adóbevételeit a vagyonosok adójának, a felső jövedelmi adósávnak az emelésével, valamint a társasági adóemeléssel. Eközben szigorította volna a munkajogi szabályokat, megkönnyítve a szakszervezetek megalakulását és a belépést. Több forrást rendelt volna az állami transzferekhez, így például növelte volna a minimálbér összegét. Biden tovább növelte volna az állam szerepvállalását a felsőoktatásban és az egészségügyben.

Nagyobb állami újraelosztást ígérő programjának van egy kimeneti oldala is: jelentős állami kiadásokat szeretett volna az infrastruktúra-fejlesztésben, növelte volna a megújuló energiákba irányuló állami forrásokat, 750 milliárdot költött volna az egészség-biztosítás kiterjesztésére, és legalább 500 milliárdot tervezett elkölteni a feldolgozóipar technológiai fejlesztésére.

Hogy miért írjuk mindezt feltételes módban? Hát a szenátus miatt, ahol az állam gazdasági szerepét elutasító republikánusok alighanem blokkolni fogják a fenti tervek zömét.

Ez nem jelenti azt, hogy Biden keze teljesen meg van kötve, mert egyrészt valamilyen kompromisszumkészségre talán a centrista republikánusok is rábírhatók, de a választás után szinte biztosan fellépő identitásválság a republikánusoknál vélhetően erőteljes ellenzéki viselkedést generál majd, azaz Biden intézkedéseit, amelyek semmissé tennék a 2017-es republikánus vívmányokat (például adócsökkentéseket) feltehetőleg zsigerből blokkolni fogják. 2022-ig, amikor a szenátusban újabb 35 széket újítanak meg, Biden terve szinte biztosan nem válik valósággá a fenti formában.

Piacok – nem várható földindulás

A Joe Bident érintő várakozásokkal kapcsolatban jelentős volatilitást láttunk a piacon – de meglepő módon nem az indexekben, hanem a befektetők és elemzők értékeléseiben. A demokraták az elmúlt négy évben jelentős mértékben balra tolódtak gazdaságpolitikai értelemben, és ez az egyébként centrista Biden programján is érződött. Sok baloldali verbális elem került bele a dokumentumba, és konkrétumoknak sem volt híján. Az adóemelést egyébként sem szereti a piac, mint ahogy a szigorúbb szabályozási környezetet sem (munkaügyi, pénzügyi és környezetvédelmi területen is ezt ígérte Biden), így elsőre nem volt meglepő, amikor a befektetők véleménye kifejezetten kedvezőtlen volt Biden gazdaságpolitikai elképzeléseivel kapcsolatban.

Később, ahogy közeledtünk a választás felé, a piaci szereplők körében egy egészen más narratíva jelent meg Joe Biden potenciális elnökségével kapcsolatban: a befektetők a bizonytalan választási eredmény, az elhúzódó procedúra miatt kezdtek aggódni, így egy várhatóan sima Biden-győzelemnek örültek volna, gyakorlatilag háttérbe szorítva a szakpolitikai forgatókönyveket. A piacok stabilitásra vágytak, és ennek egyedül egy sima Biden-győzelem esetén lett volna realitása (sima Trump-győzelem nem volt várható a felmérések szerint). A piaci szereplők azért is bíztak Biden győzelmében, mert ez kecsegtetett volna nagyobb összegű mentőcsomaggal (ha a szenátusban nyernek a demokraták). A bizonytalan és elhúzódó választás idején jött is a volatilitás: a piacok nem tudták, kinek a győzelmét árazzák.

A hosszú távú piaci hatásokkal érdemes óvatosan bánni, főleg amiatt, mert a szenátusban minden bizonnyal republikánus többség lesz, ez pedig erős blokkoló tényező az adópolitikai döntések – és a nagy összegű mentőcsomag -előtt. Általános megállapításokat mindenesetre tehetünk, ha Biden tervei részben megvalósulnának: mivel a leendő elnök jelentős összegeket fektetne az infrastruktúra-fejlesztésbe valamint a megújuló energiahordozókba, ezekben a szektorokban alapvetően kedvezőek lehetnek a kilátások. Érdemes szólni a fosszilis energiahordozókról is, ezzel kapcsolatban ugyanis Biden ellentétesen kommunikált: a kampányban azok kivezetése mellett foglalt állást, a választás előtt közvetlenül viszont elhatárolódott ettől. A pénzügyi szféra kilátásaival kapcsolatban annyi előzetes megállapítást tehetünk, hogy a demokraták a trumpi liberalizáció után mindenképp a szigorúbb ellenőrzés irányába mozdulnának, de ennek mértéke és kivitelezése teljességgel megjósolhatatlan. Több jel utal arra azonban, hogy a piacot általánosan negatívan befolyásoló hangulatra nem számíthatunk Biden hatalomátvétele után – rövid távon főleg azért, mert vélhetően a következő hónapokban elfogadásra kerül egy újabb ösztönzőcsomag, amely lökést adhat a legtöbb ágazatnak – még ha az nem is lesz akkora, mint amekkora demokrata szenátussal lett volna.

Klímapolitika – újra téma lesz Amerikában

Az éghajlatváltozás ügyéről Biden teljesen más véleményen van, mint Trump volt, ezen a téren radikális váltásra számíthatunk. A demokraták az elmúlt négy évben teljesen elfoglalták ezt a területet, miután a Trump dominálta republikánusok teret engedtek nekik. Biden ugyanakkor nem érzi magáénak a radikális baloldaldali demokraták Green New Deal nevű programját, így a klímapolitikai ügyben látott jelentős elmozdulás mellett sem számítunk arra, hogy a korábban centrista Biden szétveri a fennálló gazdasági-társadalmi rendet egy zöld fordulat zászlaja alatt. Az ügy gazdasági oldalról két okból releváns: egyrészt a Biden-kabinet a nemzetközi szinten újra a klímaváltozás elleni küzdelem élharcosává teheti az Egyesült Államokat, és ezt partnereitől is elvárná (például a kereskedelmi egyezményekben, vagy multilaterális együttműködésekben, ahogy azt ígéri).

A mások fontos hatás a klímaügyben látott hangsúlyváltás konkrét lépéseiben keresendő: például biztosan várhatjuk a kibocsátási szabályok szigorítását, amely az amerikai vállalatok működésére befolyást gyakorolhat. A klímapolitikai terve szorosan összekapcsolódik az infrastrukturális beruházásokkal is, Biden például megígérte a nem létező gyorsvasút-hálózat kiépítését. Az országot pedig visszalépteti a párizsi klímaegyezménybe.

Koronavírus – eltérő szemléletet várunk

A járványhelyzet nagyon rossz az Egyesült Államokban, Donald Trump – aki maga is elkapta a koronavírust – a minél szélesebb körű lazítás híve volt, a gazdasági teljesítmény helyreállítását előtérbe helyezte a járványterjedés elfojtásával szemben. Joe Bident gyakran vádolta a kampányban azzal, hogy elnökké választása esetén lezárná az országot, Biden azonban ezt többször is cáfolta – elmondása szerint inkább célzott intézkedésekkel, tömeges tesztelésekkel és a maszkviselés ösztönzésével lépne fel a vírussal szemben. Az biztos, hogy valamilyen szociális távolságtartási- és célzott intézkedések lesznek, de az sem kizárt, hogy ígérete ellenére Biden bevezet valamilyen általános korlátozó intézkedést, ahogy azt sok demokrata vezetésű államban és városban látunk.

Címlapkép: Getty Images

- Advertisement -
- Advertisement -

Legfrissebb a témában

Romániában már nem kell maszk az utcán

Romániában szombattól bizonyos kivételekkel feloldják a kültéri maszkviselési kötelezettséget, eltörölték a koronavírus-járvány miatt elrendelt éjszakai kijárási tilalmat és az üzletek nyitvatartásának korlátozását - jelentette...

Mindent vitt az egyik új tortareceptünk – ezeket szerettétek múlt héten

Tele rosttal, káliummal, kálciummal, magnéziummal és teljes értékű fehérjével Megúszós sütik Klasszikus tészta,...

7 nap 7 süti: könnyű, joghurtos sütik a hét minden napjára

Cukormentes Nem kell sokat hozzáfűzni Ezután már gyerekjáték lesz bármilyen húspogácsa! ...

7 nap 7 recept: variációk spenótra és rukkolára

Cukormentes Nem kell sokat hozzáfűzni Ezután már gyerekjáték lesz bármilyen húspogácsa! ...

Kicsoda Sandwich grófja? – megjelent a Street Kitchen újságírójának legújabb könyve

Langalló, kenyérlángos, vagy hívd, ahogy akarod! Húst hússal Frankó töltelék, perfekt sült csirke,...
- Advertisement -

Még több hasonló cikk a témában

- Advertisement -