Szintet lép Brüsszel energetikai ámokfutása

Ezt olvasta már?

Brüsszel az ukrán-orosz konfliktus farvizén tovább folytatja az energetikával kapcsolatos ámokfutását. Az orosz importszén tilalma után most a gáz- és olajembargót, újabban pedig már a nukleáris embargót is rá akarja erőltetni az Unió az egyes tagállamokra – köztük Magyarországra. A brüsszeli döntések beláthatatlan következményekkel járnának nemcsak az egyes tagországokra nézve, hanem Európa egésze számára. A brüsszeli bürokraták a klímavédelmi célok mellett immár a nukleáris biztonságot sem tartják fontosnak.

A Leningrádi Atomerőmű II. kiépítés, második egységének VVER-1200 típusú reaktorában az első friss üzemanyag. Ez a Paks II. Atomerőmű referenciájának számító egység tavaly márciusban kezdte meg a kereskedelmi üzemet.Forrás: Roszatom

Nem vesznek tudomást arról, hogy minden tagállam más-más földrajzi adottságokkal, gazdasági, műszaki és infrastrukturális lehetőségekkel rendelkezik, ezért az egyes országok energiamixe ezek függvénye. Lábbal tiporja Brüsszel azt az elvet, hogy az energiamix meghatározása szuverén tagállami hatáskör, amibe nincs senkinek sem beleszólása. Brüsszel most ezt a jogot próbálja elvenni a tagállamoktól.

Ennek első lépéseként betiltották az orosz szenet. A gázzal kapcsolatban pedig az az álláspont, hogy jelentősen csökkenthető az EU orosz gázfüggősége takarékossággal, más gázforrások alkalmazásával és az agyontámogatott megújulók (nap és szél) dömpingszerű, további fejlesztésével. Ez az elképzelés már korábban is fából vaskarika volt, hiszen a villamosenergia-igények nőnek, miközben a nap- és szélerőművek nyakló nélküli fejlesztésével tovább nő a gázigény, ugyanis, ha nem süt a nap és/vagy fúj a szél, akkor ezek helyét döntően gázerőművek veszik át.

Bizonyára Brüsszelben egy kis idő elteltével leesett a tantusz, és rájöttek arra, hogy ha mindent bevetnek, akkor sem lesz elegendő gáz, ezért most már a klímavédelmi célok teljesülését sem tartják fontosnak. A bürokraták azt találták ki, hogy az orosz gáz- és olajfüggőség csökkentése érdekében az Európai Unió engedélyezze egyes tagállamoknak, hogy a következő évtizedben több szenet égethessenek el. Az igazi klímagyilkos szénről van tehát szó, sőt ehhez az áramtermelési módhoz köthető a legtöbb légszennyezés miatt bekövetkező idő előtti halálozás. A politikai alapon leállított német atomerőművek helyét döntően szénerőművek veszik át. Egy amerikai tanulmány szerint az általuk okozott légszennyezés évi 1100 ember idő előtti haláláért felelős.

Európa legszennyezőbb erőműve a lengyelországi Belchatów szénerőmű. Évente több mint 30 millió tonna szén-dioxidot bocsát ki.Forrás: PHIL MACDONALD

Az orosz-ukrán konfliktus előtt még az volt a jelszó, hogy az Európai Unió klímabajnok és követendő példa lesz más országok számára. Ennek teljesülése érdekében a szénerőművi termelést mihamarabb ki szerették volna vezetni az energiamixből. Most viszont ennek pont az ellenkezője történik.

Brüsszel tehát üzemben tartja a klímagyilkos szénerőműveket, és pártolja az amerikai LNG-t, amelynek karbonlábnyoma a szakértői számítások szerint akár ötszöröse az orosz importgáznak! Úgy tűnik, hogy Brüsszelnek a klímavédelem már nem fontos. Kíváncsian várom, hogy a Greenpeace Magyarország vajon felszólal-e valaha az amerikai LNG, vagy éppen a klímagyilkos szénerőművek ellen. Ez a zöldszervezet a klímavédelem helyett és a magyar nemzeti érdekekkel szemben leginkább az amerikai, az osztrák és a brüsszeli érdekeket képviseli.

Brüsszel ne veszélyeztesse a nukleáris biztonságot!

Az Európai Bizottság nemrég bemutatta REPowerEU tervet, amely szerint az atomenergia a jövőben is fontos szerepet fog betölteni az ellátásbiztonság garantálásában. A nukleáris ipar mindig is ezt az álláspontot képviselte. Tény, hogy ha összehasonlítjuk az egyes áramtermelési módokat, akkor egyedül az atomerőművekkel lehet valós ellátásbiztonságot garantálni úgy, hogy közben biztosítani lehet az olcsóbb áramszolgáltatást és nagymértékben segítve a klímavédelmi célok teljesülését.

Brüsszel azonban a REPowerEU terv szerint az orosz nukleáris üzemanyagot is kitiltaná az EU-ból. Magyarország mellett Szlovákiából, Bulgáriából, Finnországból, Csehországból és Szlovákiából. Az alternatív, értsd: amerikai üzemanyag-szállítás engedélyezési folyamatát „technikai háttérsegítséggel” támogatná. Brüsszel tehát az olcsó és hosszú évtizedek óta biztonságosan alkalmazott orosz nukleáris üzemanyag helyett „gyorsítósávon” engedélyezett alternatív (amerikai) üzemanyagot szeretne.

Ne legyenek illúzióink! Ez megint nem másról szól, mint egy korábban csődbe ment nagyvállalat piacszerzésről. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy az „amerikai” Westinghouse, amely ugyan már nem amerikai tulajdonban van, hanem a bermudai székhelyű Brookfield  Business Partnersé, máris bejelentkezett mint „alternatív szállító”. Sőt, a cég „gyors jóváhagyást szeretne a nemzeti kormányoktól” az Európai Unióban üzemelő orosz típusú reaktorok friss üzemanyag-ellátására, miközben az egyes üzemanyagok engedélyezése nem kormányzati, hanem független nukleáris hatósági feladat!

A VVER-1200 típusú blokk

[embedded content]

 Az orosz üzemanyag köztudottan olcsó és megbízható. Sőt, a Paksi Atomerőmű esetében már egy továbbfejlesztett üzemanyagról beszélhetünk, amelyet egyik napról a másikra nem lehet csak úgy lecserélni. Ez már nem egy „klasszikus” VVER-440-es blokk!

Az „amerikai” Westinghouse-nak egyébként nem ez az első próbálkozása. Korábban is megpróbált már piacot nyerni, ezért üzemanyagot fejlesztett ki az orosz technológiát használó blokkokhoz, amelyet cseh, szlovák, finn, magyar és bolgár, majd utóbb az ukrán erőművekben igyekezett elhelyezni. A csehek ki is próbálták, de az üzemelés során tömegesen fordultak elő műszaki rendellenességek, ezért inkább maradtak a jól bevált orosz szállítónál. Jiri Paroubek, volt cseh miniszterelnök szerint  A  Westinghouse által szállított fűtőelemeknek rosszabb volt a minősége és magasabb az ára, mint az orosz üzemanyagé. Emellett pedig a cég által szállított üzemanyagok gyakran okoztak üzemzavart a temelíni reaktorokban.”

Mindez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a hosszas kutató-fejlesztő munkával kifejlesztett orosz üzemanyag helyett – megfelelő know-how hiányában – az amerikai üzemanyag biztonsági kockázatot jelentett. Átrakásakor a deformálódott – a szakzsargonban „banánosodott” – amerikai üzemanyag-kazetták kivételekor sérültek az üzemanyagpálcák.

Érdekes körülmény az is, hogy 2008-ban Finnország is visszatért a Roszatom cégcsoportjához tartozó, orosz üzemanyag-beszállítóhoz. És akkor még nem beszéltünk arról a körülményről, hogy a tengerentúli nukleáris ipar – különösen az utóbbi évtizedekben – beszállítói oldalon erősen függ az orosz (illetve kazah és üzbég) urántól.

Figyelmeztető jel, hogy Magyarország, Szlovákia és Bulgária a cseh, az ukrán és finn kollégák tapasztalata után már nem is kísérletezett az amerikai üzemanyaggal. Ebből lehet ugyan politikai kérdést csinálni, ám a nukleáris biztonság szempontjából megfelelő, gazdaságosan használható üzemanyag gyártásához több évtizedes fejlesztés és gyártási tapasztalat szükséges.

Mindezekre tekintettel Magyarországnak továbbra is el kell utasítania minden olyan olaj-, gáz- és nukleáris szankcióval kapcsolatos brüsszeli tervet, amelyek súlyosan veszélyeztetik az ország biztonságos energiaellátását és nemzetbiztonságát, a megfizethető energiaárakat, a klímavédelmi célok teljesítését és a nukleáris biztonságot! Mindez olyan nemzeti érdek, amit nem írhat felül a brüsszeli bürokraták ámokfutása.

Hárfás Zsolt, atomenergetikai szakértő az atombiztos.blogstar.hu  oldal szerzője

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában