Szijjártó Péter egy újabb ügyben figyelmeztetett a migrációs veszélyre

Ezt olvasta már?

A migrációs politika nemzeti hatáskör – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a Facebook-oldalán közzétett videóban.

Szijjártó Péter közölte: lengyel, észt és máltai kollégájával videokonferencián egyeztettek arról, hogy az Európai Unió tárgyal az afrikai, csendes-óceáni és karibi országokkal a Cotonoui Megállapodás megújításáról. Közlése szerint a megállapodás “számunkra legkritikusabb részét” a migrációs fejezet jelenti.

“Sajnálatos módon az Európai Bizottság a migrációt támogató álláspontot vett fel ismét” – hangoztatta a külgazdasági és külügyminiszter, hozzátéve, hogy a dokumentum bátorítaná, fokozná az Európába irányuló migrációt ezekből az országokból. Szijjártó Péter tájékoztatása szerint

a megállapodás “gyakorlatilag nem mond semmit” a migráció biztonsági és egészségügyi kockázatairól.

A magyar diplomácia vezetője azt mondta: továbbra is azt az álláspontot képviseljük, hogy a migrációs politika nemzeti hatáskör. “Nem fogadjuk el a nyomásgyakorlást és azt sem, hogy más mondja meg helyettünk, hogy kit engedjünk be Magyarországra.”

Azt sem fogadják el, hogy a munkavállalási célú migrációt ösztönözni kellene, mert a koronavírus-világjárvány miatt európai emberek százezrei, milliói veszítették el a munkájukat – tette hozzá. A tárcavezető hangsúlyozta: ragaszkodnak hozzá, hogy az EU úgy módosítsa a megállapodást, hogy az világossá tegye:

meg akarják állítani a migrációt, és Európába jönni csak a szabályok betartásával lehet.

A Cotonoui Megállapodás az Európai Uniónak az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokkal (az AKCS-államokkal) fennálló kapcsolatait szabályozó átfogó keret. 2000-ben fogadták el az 1975. évi Loméi Egyezmény felváltására. A partnerségi megállapodás az EU-nak 79 országgal – köztük 48 szubszaharai országgal – fennálló kapcsolatait szabályozza, célja a szegénység enyhítése, majd felszámolása, valamint az AKCS-országok világgazdaságba történő fokozatos integrációjának elősegítése. Eredetileg 2020 februárjában veszítette volna hatályát, de tekintettel arra, hogy továbbra is folyamatban vannak a jövőbeni megállapodásról folytatott tárgyalások, ezt az időpontot elhalasztották az év végéig.

Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában