Szijjártó Péter: A Türk Tanácsban az együttműködés a kölcsönös tiszteletre alapul

Ezt olvasta már?

A Türk Tanácsban az együttműködés egymás kioktatása helyett a kölcsönös tiszteletre alapul, amely a világpolitikából egyre inkább hiányzik, pedig megléte kezelhetőbbé tenné még a legnehezebb kihívásokat is – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Isztambulban.

A tárcavezető a Türk Tanács csúcstalálkozójáról nyilatkozva úgy vélekedett, hogy

a világpolitika tele van konfliktusokkal, támadásokkal, holott a koronavírus-járvány magával hozhatta volna a kölcsönös tisztelet kultúrájának visszatérését a nemzetközi politikai kapcsolatokba, de, sajnos, erre eddig nem került sor.

 A politikus rámutatott, hogy a tanács működése kiváló példája annak, hogy távol eső földrajzi térségek is szoros “kölcsönhatásban” lehetnek egymással, ha a kölcsönös tiszteletre alapítják az e együttműködésüket. Emlékeztetett arra is, hogy a járvány első hulláma idején a türk országok orvosi eszközökkel, kis híján egymillió védőmaszkkal, maszkgyártáshoz használatos alapanyagokkal, fertőtlenítőszerekkel segítették Magyarországot.

Szijjártó PéterForrás: AFP/Jure Makovec

 Amikor meg már mi tudtunk segíteni, akkor repatriálással, lélegeztetőgépekkel támogattuk a Türk Tanács országait

– mondta. Szijjártó Péter kitért arra is, hogy már Kirgizisztánnal, Törökországgal és Üzbegisztánnal is megállapodás született az oltási igazolások kölcsönös elfogadásáról.
 Erről kellene, hogy szóljon a világ most már a negyedik hullámban, hogy ismerjük fel, milyen módon vagyunk egymásra utalva

– fogalmazott.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Európa soha nem állt még olyan összetett kihívás előtt a migráció terén, mint napjainkban. Szerinte ráadásul a helyzet súlyosbodása várható, ugyanis naponta már most is 30-35 ezer ember hagyja el Afganisztánt, és ez a szám növekedni fog. A tárcavezető leszögezte, hogy Magyarországnak és Európának is az az érdeke, hogy a legtávolabb sikerüljön megállítani az illegális bevándorlási hullámokat, ehhez pedig szükség van a térségbeli, illetve a lehetséges migrációs útvonalak mentén fekvő országokra. Utóbbiakat ezért nem a határaik megnyitására kellene biztatni, hanem éppen azok védelmében kellene támogatni, hogy ne engedjenek át senkit.
 A politikus kiemelte, hogy a térségbeli országokat afgánok befogadására rászorítani próbáló európai elképzelések gyakorlatilag a 2015-ös hibákat ismételték volna meg.

 Az ilyen típusú nyilatkozatok semmi másra nem jók, minthogy újabb migrációs hullámokat generáljanak

– tette hozzá. Kijelentette, hogy csak az érintett államok érdekeinek figyelembe vételével, véleményük kikérésével szabad dönteni a velük kapcsolatos kérdésekben.
Beszélt arról is, hogy az európai energiaellátás diverzifikálása szempontjából nagyon fontos lenne az együttműködés a türk országokkal. Ehhez viszont szerinte elengedhetetlen lenne a kölcsönös tisztelet a “folyamatos kioktatás és leckéztetés” helyett.
Azerbajdzsán jelentős gázforrásokkal rendelkezik, amelyekkel újabb forrás nyílhat meg Európa számára, amennyiben a már meglévő vezeték kapacitását megnövelik. Emellett pedig Türkmenisztánban is komoly források találhatók

– tette hozzá.

- Advertisement -spot_img
- Advertisement -spot_img

Legfrissebb a témában

- Advertisement -spot_img

Még több hasonló cikk a témában

- Advertisement -spot_img