Sorosozott, kommunistázott, migránsozott Orbán első beszédében a háború kitörése után

Ezt olvasta már?

„A háborút elítéljük, különösen, hogy itt van a szomszédunkban; az erőszakra nemet mondunk, szövetségeseinkkel együtt vagyunk, és ez mind fontos, de a legfontosabb hogy Magyarország kimaradjon ebből a háborús konfliktusból” – mondta Orbán Viktor a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetésge (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kongresszusán. A miniszterelnök elismételte pénteken a Facebookon kifejtett álláspontját, hogy a háborút csak magyar nézőpontból lehetséges vizsgálni, ezt az álláspontot „nem fogjuk felcserélni”. Úgy látja, a kormány nem tévesztette el a lépést a háború kitörése óta, és ez továbbra is így lesz, a legnehezebb pillanatokban is képesek lesznek megőrizni a nyugalmukat. Ennek része szerinte az is, hogy a kormánynak meg kell akadályozni, hogy a háború árát a magyarokkal fizettessék meg. Mindezt úgy, hogy elítéljük a háborút, nemet mondunk az erőszakra és együtt vagyunk a szövetségeseinkkel – tette hozzá.

Ami a szankciókat illeti, Orbán szerint nekünk is fájni fog, de a legfontosabb az, hogy az energiapiac ne kerüljön be ebbe a körbe, mert akkor az egekben lesz az energia ára, ettől pedig a gazdálkodókat kevésbé lehet megvédeni. Van azonban egy áttételes hatás is: az energiaár szerinte hatással van az árfolyamváltozásra. Kiemelte: „a közép-európai valuták libikókára kerültek, csak részlegesen lehet kivonni magunkat ez alól”.

Hogy mire értette a részleges kivonást, az nem világos, hiszen ez a „libikóka” soha nem látott szintekre lökte a forintot. A háború előtti napon még 355 forintot kértek egy euróért, pénteken már 386 forintnál is többet. Ez a gyors gyengülés annak ellenére következett be, hogy a jegybank jelezte, elkötelezett a helyzet normalizálása mellett, csütörtökön pedig 75 bázisponttal meg is emelte az egyhetes jegybanki tender (jelenleg irányadó) kamatát.

Orbán Viktor beszélt a háború egy másik negatív gazdasági következményéről is: a Sberbank összeomlásával kapcsolatban kiemelte, a magar bankrendszer stabil. A külkereskedelemben azonban bizonyos lehetőségek bezárulnak, ezért a stratégiát hozzá kell igazítani az új helyzethez, amin dolgozni fog a kormány. Azt is hozzátette: az az érdekünk, hogy minél hamarabb béke legyen, így visszaszerezhetjük az elvesztett piacokat.

A magyar cégek közül a legnagyobb kitettsége a Richternek és az OTP-nek van az orosz és az ukrán piacon. Előbbi a hét elején azt jelezte, Ukrajnában szállítási, Oroszországban fizetési nehézségekre számít. Az OTP pedig úgy látja: egyelőre jó a helyzet, de a bank még abban a kevéssé valószínű helyzetben is megőrizné stabilitását, ha elveszne az ukrajnai piaca.

A magyar exportnak mindenesetre nem nagy hányada irányul Oroszország és Ukrajna felé, a két ország esetében ez az arány 2, illetve 1,8 százalék – említette Orbán, ez a kis mérték szerinte menedzselhető. Az import problémásabb, hiszen a teljes agrárbehozatal 7 százaléka Ukrajnából, 8 százaléka pedig Oroszországból érkezik. A legnagyobb probléma a napraforgó esetében állhat fenn, nemrég írtunk arról, hogy mivel Ukrajna a fő szállító, a kiesés (de akár az, hogy a háború miatt nem lesz megfelelő mennyiségű termés) jelentős áremelkedést idézhet elő a világpiacon.

A miniszterelnök jelezte: az agrárminiszterrel egyeztetve megteszik a szükséges lépéseket. Az első ilyen már meg is született: Nagy István pénteken exporttilalmat rendelt el a gabonákra.

Orbán Viktor nem csak a napi helyzetről beszélt, de arról is, hogyan képzeli a magyar agrárágazatot a következő időszakban. Említette az új agrárstratégia egyik korábbról ismert fő elemet, hogy az uniós támogatásokat az eddigi 17,5 százalék helyett 80 százalékos magyar állami önrésszel egészítik ki a mostani hétéves időszakban, ami azt jelenti, hogy a korábbiaknál jóval magasabb összeg, 9000 milliárd forint jut az ágazat fejlesztésére.

Egy új elemet is behozott azonban, utalva arra, mi is a cél ezzel a rengeteg pénzzel. Azt szeretné elérni, hogy az élelmiszeriparban a mostani 20-80 százalékos tulajdoni arány megforduljon, vagyis a magyar tulajdon aránya 80 százalékra emelkedjen. Szerinte ez a kulcsa annak, hogy a boltok polcain 80 százalékban legyen magyar termék. (Elemzők szerint már évek óta ez az arány tapasztalható az élelmiszerkereskedelemben.)

A miniszterelnök beszélt a vidék felemelésének fontosságáról is. Mint kifejtette: „a kommunisták a városi liberálisokkal kiegészülve egy tömböt alkotnak”, ha pedig ez az oldal (a baloldal és a liberálisok) kerül hatalomra, a vidék mindig ráfizet. A vidék erejéhez Orbán szerint hozzájárul, hogy a magyar föld magyar kézben van, ám lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a vidék ne veszítse el a fiatalokat. A megtartó erő növelése érdekében szerinte biztosítani kell számukra is vonzó vívmányokat: ilyen a megfelelő közoktatás, munkahelyek, egészségügyi ellátás, úthálózat, és az internet. Azt ígérte, megteremtik, hogy az európai minőségű szolgáltatások legfeljebb egy órán belül minden településről elérhetők lesznek majd.

A magyar tulajdon fontosságáról szólva Sorost is sikerült belekevernie a mondandójába. Szerinte a pandémia megcáfolta azt a „lázálmot”, hogy a globalizáció megállíthatatlan. Ezért van szükség egy olyan gazdaságpolitikára, amely önállátóvá teszi a gazdaságot és az energetikai ipart. Ezért azt kérte hallgatóitól: ne engedjék, hogy a paksi bővítésről lebeszéljék őket, hiszen ez az olcsó energia kulcsa, ellenkező esetben éppen ők járnak rosszul.

Arra is kérte hallgatóságát, hogy vásároljanak magyar állampapírt, mert „nem mindegy, kinek megy a kamat, külföldieknek, Sorosnak, vagy Kovács Józsi bácsinak”.

A beszéd végére jutott egy kis iszlamofób migránsozás is: Orbán kifejtette, támogassák a kormány demográfiai politikáját, mert Magyarországot csak a magyar gyerekek tudják magyarnak megtartani: „Egy keresztény gyereket nem lehet kiváltani egy muszlim férfival”.

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában