Ráteheti a kezét a távozó nyugati cégek tulajdonára Oroszország

Ezt olvasta már?

Heteken belül életbe is léptethetik az új törvényt, mely a helyi ipar vagy munkahelyek veszélybe kerülése esetén széles beavatkozási jogköröket ad az állam kezébe – így nehezebbé válhat a nyugati cégek számára kivonulni Oroszországból, vagy nagyobb anyagi áldozatot jelent a folyamat.

A javaslat benyújtására azt követően került sor, hogy a McDonald’s és a Starbucks, valamint a Nike is bejelentette: ott hagyja az orosz piacot. Az orosz gazdaságot eközben egyre jobban elvágják a külvilágtól a nyugati szankciók, recesszióba süllyed és két számjegyű inflációval számolhat az állam.

Olyan cégek, mint az IKEA, az UniCredit, a Raiffeisen, a Burger King, valamint számos kisebb vállalat egyelőre még jelen van Oroszországban. Ha valamelyikük a távozás mellett dönt, annak már nagy ára lehet.

Az IKEA felfüggesztette működését az országban, nyilatkozata szerint szorosan figyelemmel kíséri a fejleményeket. A Raiffeisen Bank minden lehetséges forgatókönyvet megvizsgál, közte az óvatos távozást is. Az UniCredit nem kommentálta a hírt, a Burger Kingtől pedig nem érkezett még válasz a Reuters megkeresésére.

A barátságtalan országokra fókuszálnak

A törvényjavaslat megnyitja az utat Oroszország előtt arra, hogy saját felügyelőket nevezzen ki a “barátságtalan” országokban élő külföldiek tulajdonában lévő vállalatok fölé, amennyiben azok az Ukrajnában folyó háború miatt ki akarnának vonulni a piacról. Barátságtalannak azokat az országokat tekintik, amelyek szankciókat vezettek be Moszkvával szemben – Magyarország is ezek között van.

A nyugati cégek távozása kivívta az orosz politikusok haragját.

Szergej Szuhanov ügyvéd szerint annak érdekében, hogy ne kapjon felügyelőt egy vállalat, biztosítania kell az országot arról, hogy nem tervezi a kivonulást.

A törvénytervezet felvázolja, hogy Oroszország hogyan nevezhetne ki vagyonkezelőt olyan cégeknél, ahol a részvények legalább 25 százaléka “barátságtalan” külföldi kézben van.

Az orosz rendelet számos kritériumot határoz meg, melynek teljesülnie kell ahhoz, hogy felügyelőt kapjon egy cég.

Ilyen az, ha egy vállalat helyi munkáltatóként kritikus szerepet játszik vagy fontos szolgáltatásokat nyújt.

A törvényjavaslat példaként említi az orvostechnikai eszközöket gyártó vállalatokat, de számos más ágazatot is felsorol, például a közlekedési és az energiaszektort, valamint minden olyan céget, amelynek bezárása a bolti árak emelkedéséhez vezethet.

Az állam által kinevezett vagyonfelügyelő eladhatná az elkobzott vállalkozást, míg a korábbi tulajdonosok nem folytathatnának üzleti tevékenységet Oroszországban. A bíróság vagy a gazdaságfejlesztési minisztérium dönthetne úgy, hogy egy olyan vagyonkezelőt bíz meg, mint például az orosz fejlesztési bank, a VEB.

A befektetőket már elijesztették így is

A törvényjavaslat már átment a parlament alsóházában, a Dumában, de még két további olvasat és a felsőházi felülvizsgálat vár rá, mielőtt Vlagyimir Putyin elnök aláírná a törvényt. Ez hetekbe is telhet.

Számos külföldi vállalat jelentette be tevékenységének ideiglenes szüneteltetését Oroszországban, mióta Vlagyimir Putyin orosz elnök elindította az általa “különleges katonai műveletnek” nevezett háborút.

“Oroszország már elszigetelődött, nem érdekli a befektetőket.

Ezen a törvény csak tovább ront” – mondta Michael Loewy az Osztrák Ipari Szövetségtől.

Nyitókép: Pexels

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában