Orbán Viktor kormányhatározatba foglalta, hogy Magyarországon valódi pluralizmus érvényesül a médiában

Ezt olvasta már?

Az idei év nagy jogalkotási újítása, hogy a kormány véleményrovatot alapított a Magyar Közlönyben, és az utóbbi időben sorra jelennek meg a jogszabályok között kormányhatározatnak álcázott pártközlemények.

A hétfőn este megjelent számban a miniszterelnök az Európai Bizottság 2021. évi jogállamisági jelentését ítéli el több pontban. A Bizottság az európai jogállamisági mechanizmus részeként minden évben ilyen jelentéseket készít a tagállamokról, és hivatalos indoklás szerint ha a tagállamok idejekorán azonosítják a kihívásokat, és együttműködnek a Bizottsággal, más tagállamokkal és az érdekelt felekkel, könnyebben meg tudják óvni a jogállamiságot. A magyar kormány ezt persze az elejétől kezdve ellenezte, és a legutóbbi jelentésnél sem számíthatott túl sok jóra, mert ebben megállapították, hogy „a független ellenőrzési mechanizmusok továbbra sem elegendőek a korrupció felderítéséhez”.

A keddi határozat, ami Orbán aláírásával jelent meg, megállapította, hogy egyből megállapította, hogy „az Európai Bizottság uniós hatáskörön kívüli politikai követeléseit általános jogállamisági követelményként állítja be. Ez hitelteleníti a jogállamisági jelentés intézményét”. Majd felsorolta, hogy mi a baja a jelentéssel:

  • „az Európai Bizottság külföldről, illetve saját maga által finanszírozott civil szervezetek véleményét ismétli meg. Ezeket az állításokat nem ellenőrzi, indoklást és bizonyítékokat nem mutat be. A magyar alkotmányos szervek álláspontját figyelmen kívül hagyja;
  • a jelentés forrásai egyoldalúak és politikailag elfogultak, emiatt ténymegállapításai pontatlanok és tendenciózusak;
  • a jelentés értékelő megállapításai kettős mércét tükröznek: a Magyarországgal szembeni hátrányos megkülönböztetés más tagállamok jelentéseivel összevetve nyilvánvaló;
  • az Európai Bizottság azt várja el Magyarország független alkotmányos szerveitől, hogy egyes konkrét ügyekben a Bizottság által kívánatosnak tartott döntéseket hozzanak – a tényállásra és a szabályozásra tekintet nélkül. Ez a Bizottság részéről hatalommal való visszaélés.”

Majd a kormányhatározat megállapítja, hogy a bizottsági jelentéssel szemben mi a helyzet Magyarországon: Először kijelentik, hogy 2011-ben az Alaptörvényt „demokratikus eljárással, intenzív parlamenti vitákat követően, és a magyar civil társadalom közreműködésével” alkották meg. Majd az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban is megállapítják, hogy „a magyar alkotmányos keretek összhangban állnak az európai normákkal, és számos uniós tagállam szabályozásához képest szélesebb körű intézményi garanciákat biztosítanak”.

De a kormányhatározat legszórakoztatóbb szakasza mégiscsak az, amikor rögzítik, hogy nálunk szigorúan üldözik a korrupciót, virágzik a médiapluralizmus és a civil szféra miatt is kár aggódni:

  • 6. A Kormány elutasítja az Európai Bizottság megalapozatlan és politikailag motivált aggodalmait a magyarországi korrupcióellenes fellépéssel kapcsolatban. Magyarországon európai összehasonlításban is részletes antikorrupciós stratégia, hatékony bejelentővédelmi rendszer és szigorú büntetőjogi szabályok érvényesülnek.
  • 7. A Kormány rögzíti, hogy az Európai Bizottság értékelésével ellentétben Magyarországon valódi pluralizmus érvényesül a médiában. A baloldali és liberális médiacsatornák által nagymértékben uralt nyugat-európai médiakörnyezettel ellentétben a magyar viszonyok kiegyensúlyozottabbak, mivel minden politikai nézet és irányzat eljuthat a nyilvánossághoz.
  • 8. A Kormány megállapítja, hogy az Európai Bizottság megalapozatlan aggodalmaival szemben Magyarországon a civil társadalom sokszínűségét a mintegy hatvanezer, szabadon létrehozott és működő civil szervezet bizonyítja.

Végül a kormányhatározat megállapítja, hogy az Európai Bizottság 2021. évi jogállamisági jelentése csak „a politikai nyomásgyakorlás újabb eszköze. Nem ad objektív és megalapozott képet a jogállamisági helyzetről sem Magyarországon, sem az Európai Unió más tagállamaiban. Ez a jelentés nem képezheti alapját további uniós mechanizmusoknak vagy eljárásoknak”.

Mindezért a kormány elítéli az Európai Bizottság „beavatkozási kísérleteit Magyarország független alkotmányos szerveinek tevékenységébe”, és visszautasítja „az Európai Bizottság nyomásgyakorlását egyes konkrét ügyek elbírálását illetően”.

Varga Judit igazságügyi miniszter pedig megkapta a feladatot, hogy mindezt ismertesse az Európai Unió intézményeivel és tagállamaival.


A Kormány 1527/2021. (VIII. 2.) Korm. határozata az Európai Bizottság 2021. évi jogállamisági jelentéséről Forrás: Magyar Közlöny 2021. évi 146. szám
- Advertisement -spot_img
- Advertisement -spot_img

Legfrissebb a témában

- Advertisement -spot_img

Még több hasonló cikk a témában

- Advertisement -spot_img