Nagyon durva megszorítások vannak Nyugat-Európában az energiaválság miatt

Ezt olvasta már?

Az egyre súlyosabb nyugat-európai energiaválság miatt egyre durvább megszorításokat vezetnek be az egyes országokban. Sok helyen lejjebb tekerik a fűtést, és feljebb a klímákat, vagy éppen kevesebb zuhanyzást javasolnak. A súlyos energihiány oka az elhibázott brüsszeli szankciók, és többek között a német atomerőművek bezárása. Ha az energiahiány súlyosbodna, akkor egyes iparágakat teljesen elállítanának, mindez pedig még mélyebb válsághoz vezetne. Hogy Magyarországon legyen elég gáz, lehessen télen is fűteni és fent lehessen tartani a rezsicsökkentést, a kormány szerdán energia-veszélyhelyzetet hirdetett.

Németországban az egyre súlyosabb energiaválságot az orosz fosszilis energiahordozókról történő leválási kísérletek és az atomenergia-ellenesség is hajtja. Európa legnagyobb gazdaságában a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa után kezdett el változni a hozzáállás az atomenergiához. A zöldátmenet részeként Angela Merkel, az előző német kancellár elkezdte kivonni a forgalomból az atomerőműveket, a 17-ből hetet azonnal bezártak, és a tervek szerint 2022 végéig az összes többit is lekapcsolhatják.

Németországban az atomerőművek bezárása is növelte az energiaválságotForrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Patrick Pleul

A gáz végleges elzárástól tartanak

Az orosz–ukrán háború miatt kivetett nyugati szankciók következtében Európa elkezdett leválni az orosz gázról és olajról, és ebben a helyzetben átértékelhetik Németországban a megmaradt három atomerőmű bezárását. Az orosz energiahordozók és az atomenergia kivonása a rendszerből rendkívül nehéz helyzetbe hozhatná a lakosságot az általános energiahiány miatt. A nehéz helyzetet Moszkva még nehezebbé teheti. Berlinben erősek azok a félelmek, hogy a július 11-én elkezdődött tíznapos karbantartási munkák az Északi Áramlat 1. vezetéken a gáz végleges elzárásával járhatnak.

A hiányzó mennyiséget most a kereskedők a szabadpiacon próbálják beszerezni, ahol most – az Északi Áramlat 1 leállásának köszönhetően is – nagyon magas áron lehet csak gázhoz jutni. A lépést technikai okokkal magyarázták, de Berlin szerint Moszkva politikai nyomást gyakorol. Egy német gazdasági elemző szerint, ha teljesen elzárnák a gázt, az recesszióba taszítaná Németországot.

Németországban teljes egyébként iparágak omolhatnak össze az energiahiány miatt. Ebbe a körbe tartozik többek között az alumínium- az üveg- vagy a vegyipar is. Az ország szakszervezeti szövetségének vezetője, Yasmin Fahimi a Bild am Sonntagnak nyilatkozva elmondta, hogy mindez beláthatatlan következményekkel járna a teljes német gazdaság és a munkahelyek számára. A 346 ezer embert alkalmazó vegyipar például a harmadik legnagyobb iparág az ország befektetési ügynöksége szerint. Mivel a szektor nem csupán energiatermelés céljából, de alapanyagként is rászorul a földgázra, az érintettsége kiemelkedő.

Durva rezsiár-emelkedés

Fontos arra is emlékeztetni, hogy ma Nyugat-Európában hatszor többet kell fizetni a gázért és ötször többet az áramért, mint bő egy évvel ezelőtt. A tőzsdei jegyzésárakat vizsgálva az áram 515, a gáz pedig 650 százalékkal drágult július elejére az egy évvel ezelőtti állapothoz képest. Ennek eredményeként Németországban egy átlagos háztartásnak idén 2000 euróval többet kell fizetnie a gázért, mint tavaly. Ausztriában pedig a lakossági gáz ára 73,5 százalékkal nőtt májusban az előző évhez képest.

A hatóságok vésztervei szerint szélsőséges esetben akár a védett fogyasztókat, vagyis például a háztartásokat, a kórházakat és a pékségeket is lekapcsolhatják a gázhálózatról. Ezért egyre több német település állít fel válságstábot, hogy felkészüljön az esetleges gázhiányra. A városok csarnokokat készítenek elő a szegényeknek és az időseknek – ezzel a címmel közölt cikket a német Bild. A napilap a Rajna-vidék-Pfalzban található Ludwigshafent hozza fel példának, ahol téli melegedőt alakítanának ki azoknak, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy fűtsenek.

A cikk szerint Düsseldorfban a tartományi gazdasági tárca már ősztől kevesebbet szeretne fűteni.SOK ÖNKORMÁNYZAT PEDIG AZ ÁRAMFOGYASZTÁSON SPÓROL, MIVEL A GÁZT GYAKRAN AZ ELEKTROMOSSÁG ELŐÁLLÍTÁSÁHOZ HASZNÁLJÁK. VAN, AHOL KÖZÉPÜLETEK VILÁGÍTÁSÁT VAGY A KÖZLEKEDÉSI LÁMPÁKAT KAPCSOLNÁK LE, LEGALÁBB ÉJSZAKÁRA.

Kevesebb zuhanyzást javasolnak egyesekForrás: AFP/Alexander Joe

Takarékossági lépések 

Szintén Németországban a takarékossági lépések közé tartozik a középületekben addig nem kapcsolhatják be a klímát, amíg a hőmérséklet nem haladja meg a 26 fokot. A Frankfurt melletti Lahn-Dill járásban 86 iskolában és 60 konditeremben lekapcsolták a melegvíz-ellátást szeptember közepéig, hogy így 100 ezer eurót takarítsanak meg. Düsseldorfban ideiglenesen bezárták a Münster-Therme uszodakomplexumot a nyári hónapokra, energiatakarékossági okokból.

Nürnberg városában a négy fedett uszoda közül hármat bezártak a nyári hónapokra, hogy spóroljanak az energiával. Észak-Rajna-Vesztfáliában egyes minisztériumok a klímahasználat csökkentése mellett a meleg vízzel is spórolnának: korlátoznák a melegvíz-elérést a konyhákban és a mosdókban. A düsseldorfi gazdasági és klímavédelmi minisztériumban kevesebbet akarnak fűteni ősszel és télen, és korlátozzák a melegvíz-használatot. Az igazságügy-minisztérium szóvivője bejelentette, hogy már melegebb hőfokra állították be a klímát.

A német szövetségi parlamentben a képviselők és munkatársaiknak irodáit, és az adminisztrációs részleget télen 22 fok helyett csak 20 fokra szabad felfűteni, nyáron pedig az eddigi 24-26 fok helyett 26-28 fokra lehet állítani a klímát. Hasonló intézkedést vezetne be Saar-vidék állami parlamentje is, csak 20 fokig fűtenének télen, azt viszont még vizsgálják, hogy a 19. századi műemlék épületben ez hogyan valósítható meg.

Kevesebb fűtés és kevesebb zuhanyzás

Peter Hauk, baden-württenbergi miniszter elismerte: az energiahordozók hiánya miatt télen lehetnek problémák a fűtéssel, azonban szerinte a 15 Celsius-fokos szobahőmérséklet megfelelő télen, legfeljebb fel kell majd venni egy pulóvert. Klaus Müller, a német közműszolgáltatást szabályzó hálózati ügynökség vezetője pedig arról beszélt, az is megoldás lehet, ha a németek kevesebbet zuhanyoznak.

Az ország legnagyobb ingatlancége időközben csökkentette a központi fűtés hőmérsékletét éjszaka, hogy így spóroljon a gázzal. A cég bejelentette, hogy este 11 óra és reggel 6 óra között csak 17 fokra fűtik fel a lakásokat, a nap többi részében viszont nem lesz változás.
A társadalom egészének vissza kell fognia a fogyasztását a nyáron, hogy télen tudják fűteni a lakásaikat – 

mondta Helmut Dady, a Német Városok Szövetségének vezetője. Dady javaslatai között szerepel a köztéri lámpák éjjeli kikapcsolása, a meleg víz elzárása a múzeumokban és sportközpontokban, a légkondicionálók hűtésfokának maximalizálása, valamint a történelmi épületek megvilágításának szüneteltetése.

A klímákat is lekapcsolják sok helyenForrás: Origo

Vészhelyzetben leállíthatják az ipar egy részét

Nemcsak Németországban zajlanak takarékossági kampányok. A holland kormány már tavasszal kampányt indított, amelyben arra szólítja fel az embereket, hogy kapcsolják le a központi fűtést és zuhanyozzanak rövidebb ideig. A dán energiaügynökség pedig egy 3,6 millió dolláros kampány keretében arra szólították fel az embereket, hogy zuhanyozzanak rövidebb ideig, szárítsák a ruháikat a szabad levegőn, és húzzák ki a tápkábeleket otthon, amikor nyaralni mennek.

A jövőbeli esetleges súlyos energiahiányra tekintettel mára az olasz kormány háromlépcsős vészhelyzeti tervet készített a gázhiány miatt. Most is érvényben van az, hogy a közhivatalokban télen nem lehet 19 foknál magasabb a hőmérséklet, nyáron pedig 27 foknál alacsonyabb. A kormány azonban kész kiterjeszteni ezeket a határértékeket a magánlakásokra és az irodákra is, akár ennél is szigorúbb határértékekkel. A terv olyan további intézkedéseket irányoz elő, mint például a szénerőművek nagyobb fokozatra állítása, az energiaigényes iparágak energiafelhasználásának korlátozása, az éjszakai közvilágítás lekapcsolása és fűtés további korlátozása.

Olaszországhoz hasonlóan Franciaországban is azt tervezik, hogy szükség esetén korlátozzák egyes termelő ágazatok energiafogyasztását. Bruno Le Maire gazdasági és pénzügyminiszter kijelentette, hogy ha a helyzet romlik, akkor azokban az ágazatokban, ahol magas az energiaigény arra kérhetnek egyes cégeket, hogy – legalább időszakosan – fogják vissza termelésüket.

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában