Megjött a figyelmeztetés: a járvány miatt telítődnek a magyar kórházak

Ezt olvasta már?

Telítődnek a kórházak a MOK szerint

Napi 178 halott, az heti ezer – egy falunyi – akkor, ha a számuk nem emelkedik tovább. De fog. 565 lélegeztetett beteg az legalább másfélszer, inkább kétszer annyi súlyos állapotú beteget jelent, aki már intenzív ellátásra szorulna – ha lenne számára hely – részletezi a MOK.

A mai adatokról és a kilátásokról itt írtunk:

A diagnosztizált új fertőzöttek több, mint egytizede kórházi felvételre szorul – azaz sokkal több fertőzött lehet, de napi többszáz betegfelvétel, a már ápolt betegek számának 10 százalékos napi növekedése is hatalmas szám, óriási terhet ró a mentőszolgálatra és a felvevő kórházakra.

Gőzerővel dolgozva is belefulladnak a betegekbe az Sürgősségi osztályok (SBO-k), újabb és újabb osztályokat alakítanak át és nyitnak meg a COVID ellátáshoz, ide szemészeket, urológusokat, sebészeket és ezen osztályok nővéreit átvezényelve – árulnak el részleteket az ellátásról és annak várható minőségéről.

Majd a kamara így folytatja:

az intenzív osztályok (ITO-k) – noha itt is újra újabb és újabb részelegeket nyitnak – telítődnek.

Az orvosi kamara szerint ez nem meglepetés. “Láttuk a környező országokban az esetszámok drámai növekedését, de itthon a jól induló, ám lelassuló oltáskampányon kívül nem történt érdemi megelőző intézkedés” – vélekednek.

Az ITO-k pedig egy ponton túl racionálisan nem bővíthetőek tovább. Hiába van elég gép, ha a személyzet egyre fogyott az előző járvány óta

– figyelmeztetnek arra, amire korábban már több cikkünkben is utaltunk:

Az okokat is sorolja a MOK: “megbetegedtek és meghaltak, kiégtek és kiléptek. Megfelelő számú szakszemélyzet nélkül pedig nincs valódi intenzív terápia”.

Az új utasításról is véleményt mond a kamara

A most kijött miniszteri rendelet 20 intenzív ágyra 1 szakorvost (őszintén reméljük, aneszt-ito szakorvost), egy orvost (bármilyet?!) és 5 nővért ír elő minimumfeltételként – emlékeztetnek.

“Az utasítás a nővérektől elvárt tudást sem részletezi, emellett szemérmesen hallgat a szükséges gyógytornászokról, fizioterapeutákról, a sokszor túlsúlyos betegek mozgatásához, forgatásához szükséges további személyzetről. 4 betegre egy nővér – négyágyas szoba esetén 1 nővér/szoba. Kisebb szobák esetén nem jut nővér mindenhova.

Mindez a szakmai standardok, előírások súlyos felhígítását jelenti, valódi intenzív ápolás helyett megfeszített rohanást.

A legnagyobb baj mégis az, hogy az előző hullámban több helyen ezt az arányt sem tudták tartani, s most is egyre inkább ez a veszély fenyeget. A végeredmény akkor is a lélegeztetett betegek nemzetközi összehasonlításban is igen nagy arányú halálozása volt – most sem lesz ez másként. A szakma véleménye szerint pedig a magas halálozás nem a gépek, nem az orvosok, hanem a nővérek, szakdolgozók hiányával magyarázható” – hangzik a lesújtó helyzetértékelés és a komor jövőkép előrevetítése.

Az idős, súlyosan beteg emberek nem jutnak lélegeztetőgéphez

Arra is rámutatnak, hogy “az ITO-s helyek telítődése mindenképpen a betegek korábbi ápolási helyeiken való feltorlódását jelenti“. Az innen-onnan odavezényelt, méltatlan körülmények közé szállásolt, más betegcsoportok ellátásához szokott személyzet létszáma itt is gyorsan elégtelenné válik a hatalmas betegszám ellátásához. Az egyre inkább fulladó, romló állapotú betegeket nincs hova továbbadni, a limitált számú felszabaduló intenzíves ágy betöltéséről a döntés javarészt erre a szintre tolódik.

Az idős, rossz állapotú betegek nagy része itt is hal meg

– hatalmas pszichés terhet róva a sokszor fiatal, más szakterületen tanuló, tapasztalatlan orvosokra és nővérekre – magyarázza a kamara tájékoztatója, amely lényegében azt jelenti, hogy sok idős, súlyos állapotú betegnek nem jut már intenzíves ágy. Azt is hozzáfűzik elismerően, hogy “mindhárom területen – SBO, osztályok, intenzívek – folyamatos és megfeszített munka folyik, lényegében éjjel-nappal”.

A rendszer hiányosságai

A MOK már korábban jelzett rendszerbeli problémákat, hiányosságokat is felhoz a közleményben.

“Tudjuk, ez máshol sincs másképp, mert sehol nem lehet fenntartani olyan egészségügyet, amelyik ekkora terhelésre felkészült tartalék kapacitásokkal rendelkezik. De lehet indikátorokhoz kötött, ismert menetrend és nem pedig folyton változó szabályok szerint dolgozni, jobban megbecsült és megfizetett túlmunkával. Ehelyett Magyarországon az ügyeleti díjakat mindmáig nem rendezték, így a túlhajszolt személyzet éjjel és hétvégén, ünnepnapokon a normál óradíjánál is kevesebbért küzd a rájuk bízott életekért” – részletezik.

“A szakdolgozói béremelés messze elmaradt mind az elvégzett munka társadalmi jelentőségétől, mind az orvosokétól – összességében a nagyon megérdemelttől. És ez nemcsak igazságossági kérdés: ma az egészségügyben a szakdolgozói hiány jelenti a legnagyobb kihívást a korszerű működés szempontjából” – folytatják.

“És – hogy a kép teljes legyen-, az egész küzdelemből szinte semmi nem hallatszik ki az egészségügy falain kívülre. Ennek megfelelően az emberek nem is nagyon vesznek tudomást a járványról, a napokban még maszk nélkül jártak meccsekre, koncertekre, pártgyűlésekre, töretlenül és minden korlátozás nélkül látogathatóak az éttermek és szórakozóhelyek. Mindennek a súlyát nem ők, hanem az egészségügyben dolgozók érzik az egyre nagyobb fizikai – lelki terhelés miatt” – mutatnak rá az egyén felelősségére is. Ezért a MOK azt írja, hogy nem érzik úgy, hogy megbecsülik az egészségügyi dolgozók munkáját.

“Van valami súlyosan disszonáns abban, ha valaki otthonától távolra vezényelve, megkérdőjelezhető körülmények között elhelyezve napi 12-24 órákat megfeszítve dolgozik a betegek ellátásán, miközben mások korlátozásoktól mentesen járnak tömegesen szórakozni, kikapcsolódni – potenciálisan fertőzni és megfertőződni” – érvelnek.

Javaslatok

“Lehet újra és újra áldozatot kérni az egészségügytől, annak dolgozóitól. Lehet harmadszor,  negyedszer is. Tényleg ez a dolgunk. De tessék megadni a módját!” – fogalmaz a kamara.

Azon az állásponton vannak, hogy “enélkül a járvány végére az eddig is sok sebből vérző közellátás tönkremegy”. Addig is mindenkit el fogunk látni ahogy erőnkből és tudásunkból telik – de egy

bizonyos szint felett már csak háborús körülményekre emlékeztető, erősen kompromisszumos módon

– figyelmeztetnek.

Az, hogy ezt a szintet elérjük-e, nem rajtunk múlik, hanem a kormányzat által hozott szabályokon és a lakosság szabálykövetésén – vetítik előre.

Arra hívják fel a figyelmet, hogy “ha  magyar társadalom nem akar karácsonyra rengeteg halottat, ha ki akarja mutatni megbecsülését az érte küzdő hősök iránt, akkor

  • rendezzék az ügyeleti díjazást
  • emeljék meg érdemben a szakdolgozói béreket
  • kezdjék meg az egészségügy problémáinak érdemi kezelését
  • de legfőképpen: lassítsuk le együtt a betegek számának növekedését, a kórházak elözönlését, különben nagyon szomorú karácsonya lesz rengeteg családnak!”

Szigorító intézkedéseket javasol a MOK

Ehhez a MOK javaslatai szerint a következő lépésekre lenne szükség:

  • legyen kötelező a maszk minden zárt közösségi térben (bevásárlóközpontok, boltok, mozik, színházak, stb.)
  • szüntessék be a tömegrendezvényeket, ne csak a szakmai orvoskongresszusokat
  • kössék tartalommal megtöltött védettségi igazolványhoz (megfelelő számú oltás felvétele hat  hónapon belül) vagy friss negatív PCR teszthez a belépést a nem létfontosságú helyekre (szórakozóhelyek, éttermek, színházak, mozik)
  • támogassák a távmunkát, home-office-t
  • és egyénileg távolságtartás, kézmosás.

Vagyis a MOK újra azt hangsúlyozza – összhangban a szakértők szakmai álláspontjával – , hogy a vakcina önmagában nem elegendő. “Tudjuk, hosszú távon az oltás a legfontosabb. De azt is tudjuk, hogy az oltás védelme hetekkel később jelentkezik, a járvány meg most tombol. Addig maradnak a fenti védelmi eszközök” – húzzák alá.

Ezért csak ezen eszközök együttes alkalmazásával van esélyünk csökkenteni a járvány áldozatainak számát rövid és hosszú távon is

– mondják.

Hol lehet a magyar kórházi kapacitások teteje?

Arról már több cikkünkben is írtunk, hogy a magyar kórházak helyzete és leterheltsége egyre rosszabb, ugyanis a negyedik hullám már a harmadik hullámhoz hasonló ütemben terjed az emberek között és így egyre többen kerülnek kórházba, miközben nincs kilátásban a járvány terjedését fékező központi intézkedés, korlátozás. Nem úgy, mint más országokban. Az alábbiakban néhány európai ország, ahol rendkívüli módon elszaladt a járvány és ahol ezért már új intézkedésekről döntöttek, vagy gondolkodnak.

Korábbi számításainkban bemutattuk, hogy ha elfogadjuk a 900 fős lélegeztetett kapacitást a felső korlátnak (e felett már háborús állapotok uralkodnak beszámolók szerint), akkor (200 lélegeztetett, de nem Covidos beteget feltételezve, ami súlyos leegyszerűsítés és feltételezés) már

most is az egészségügy teherbíróképességének 85-90%-os kihasználásánál járunk.

Mivel a járvány rendkívüli tempóban terjed (és ha lenne is bármilyen szigorító intézkedés, annak a hatása csak hetekkel később hozna javulást a kórházakra nehezedő nyomás tekintetében), ezért biztosra vehető, hogy a teherbíróképességük felső határát a magyar kórházak el fogják érni. Az is igaz ugyanakkor, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter legutóbb már 5000 lélegeztetésre alkalmas ágykapacitásról beszélt, ezért hivatalosan a teherbíróképesség papíron akár emelhető is, azonban ebben az esetben tisztában kell lenni annak súlyos következményeivel, ahogyan fentebb a MOK is részletezte.

Lovas András aneszteziológus és intenzív terápiás orvos az Átlátszón szerdán megjelent cikkében szintén azt írja, hogy a kórházi a terhelés már most a határokat súrolja, a kórházak hamarosan elérik a maximális kapacitásokat. Leírása szerint a helyzet a negyedik hullám felszálló ágán ismét drámai. “Megnehezíti a kórházak munkáját, hogy az operatív törzs számos adatot visszatart. Sokkal könnyebb lenne az ellátást szervezni, ha például azt is jelölnék a nyilvánosságra hozott adatokban, hogy az adott napon hányan kerültek kórházba, és hányan kerültek felvételre az intenzív osztályra” – fogalmaz a szakember.

“Életünket szabályok között éljük, kötelességeinket betartva és jogainkat élvezve, hogy a közösség a lehető legnagyobb biztonságban érezhesse magát. Példának okáért, minimumfeltételek szabályozzák a polgári légiközlekedést is. Minden szolgáltató tudja, hogy hány repülőgépre hány karbantartónak kell jutnia, milyen gyakran kell megtörténnie a felülvizsgálatoknak, hány pilóta vezethet egy gépet. Ez adja meg azt a bizalmat, ami miatt fel merünk ülni a vasmadarakra, hiszen tudjuk, hogy a repülésbiztonságot egy jól ellenőrzött, valamint átlátható rendszer szabályozza” – magyarázza egy példán keresztül, hogy miért fontosak az egészségügyben a minimumfeltételek, amelyeket a legutóbbi miniszteri rendelet módosított.

“Sajnos, a minimumfeltételekben foglaltaknak sok esetben már a COVID előtt sem tudtak megfelelni a hazai intenzív osztályok” – jegyezte meg.

Címlapkép: Védőfelszerelést viselő ápolók a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított központi intenzív osztályon a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban, Székesfehérváron 2021. április 28-án. Forrás: MTI/Vasvári Tamás

- Advertisement -spot_img
- Advertisement -spot_img

Legfrissebb a témában

- Advertisement -spot_img

Még több hasonló cikk a témában

- Advertisement -spot_img