Megelőzhető lett volna az orosz-ukrán háború?

Ezt olvasta már?

A főleg baloldali médiumok által közölt véleményekkel szemben szemben egyre több elemző látja úgy, hogy az Egyesült Államok hibázott akkor, amikor nem volt hajlandó arról tárgyalni, hogy visszavonja támogatását, ami szerint Ukrajna egyszer NATO-taggá válhat, vagy legalább felülvizsgálja a belépés feltételeit, írja az MSNBC rovatvezetője elemzésében. Azaz, egyre többen vetik fel az Egyesült Államok nagyon konkrét felelősségét a háborúban.

Szakértők szerint már régóta világos volt, hogy Oroszország nemzetbiztonsági fenyegetésnek tartja Ukrajna NATO-csatlakozási törekvéseit, és ezért hajlandó háborúba is bocsátkozni. Éppen ezért

Ukrajna csatlakozási törekvéseinek elutasítása a háború megelőzéséhez is vezethetett volna

írja Zeeshan Aleem, az MSNBC rovatvezetője.

Hozzáteszi, ennek a lehetőségnek a felismerése természetesen nem menti fel Moszkvát a háborús tettei alól, ugyanakkor rengeteg tény támasztja alá, hogy a NATO bővülését Oroszország folyamatos fenyegetésként élte meg. Ez pedig felveti a kérdést, hogy az Egyesült Államok stratégiai álláspontja nem csak meggondolatlan, hanem hanyag is volt.

A cikk szerint kegyetlenül hangozhat, hogy Ukrajnának akár ideiglenesen, akár véglegesen megtiltsák, hogy belépjen a katonai szövetségbe, ahova tartozni akar, de ami még kegyetlenebb az az, hogy

az ukránok az életükkel fizetnek az Egyesült Államok vakmerő flörtjéért Ukrajnával, mint leendő NATO-taggal, amit ugyanakkor nem véd meg.

George Beebe, a CIA volt elemzője szerint most az USA-nak minden tőle telhetőt meg kell tennie, hogy minél hamarabb véget vessen a háborúnak, beleértve

Ukrajna NATO-státuszáról és az esetleges semlegességéről való nyitott elméjű tárgyalásokat is. Magyarul: deklarálni, hogy nem lesz Ukrajna NATO-tag.

Kiemelte, az amerikaiaknak fel kell ismernie, hogy az egyre többpólusú világban a hatalmuk határaival való szembenézés kritikus fontosságú lesz.

A NATO bővítése mindig is kritikus kérdés volt Oroszoroszág számára, az egyik döntő pillanat pedig 2008-ban jött el, amikor a NATO kijelentette, hogy Ukrajna és Grúzia, mely országok Oroszországgal szomszédosak, a szövetség tagjai lesznek.

Ekkor annak érdekében, hogy újra megerősítse uralmát a régióban, Oroszország még abban az évben megtámadta Grúziát. A nyugati befolyás elleni fellépések sorozata pedig folytatódott, miután Ukrjanában megbukott az orosz-barát vezetés. Ez oda vezetett, hogy 2014-ben Oroszország annektálta Krímet.

John Mearsheimer, a Chicagói Egyetem nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó tudósa (az Origóban is idéztük) úgy érvelt, hogy számos tényező – köztük Ukrajna lehetséges integrációja a nyugat-európai gazdaságba – szerepet játszott Oroszország 2014-es tevékenységében, de a NATO-bővítés volt a válság „gyökere”. Oroszország ugyanis, miután Ukrajna egyre jobban közeledett az USA-hoz, meg akart bizonyosodni arról, hogy nem kerülhet NATO-bázis a Krím-félszigetre.

Volodimir ZelenszkijForrás: MTI/AP/Ukrán elnöki sajtóhivatal/-

Elemzők, köztük Beebe arra is rámutatnak, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közelmúltban számos olyan intézkedést hozott az orosz befolyás felszámolására Ukrajnában, melyek komolyan érintették Ukrajna orosz lakosságát. Többek között megtiltotta az orosz nyelv használatát az iskolákban és az állami intézményekben, bezárta a Kreml-közeli televízióállomásokat és letartóztatták az ország legkiemelkedőbb orosz-szimpatizáns vezetőit – mindezt a NATO-val való helyszíni együttműködés során. Ezen lépéseket pedig Oroszország nyilvánvalóan támadásként kezelte.

Összegzésként a cikk kitér arra, hogy háború lezárására törekvő tárgyalások során Ukrajna semlegessége az egyik legfontosabb téma lehet, a szakértők szerint ezzel lehetne Putyint megbékíteni.

Legfrissebb a témában

Booking.com

Még több hasonló cikk a témában