Már az áradás választási következményeivel számolnak Németországban

Ezt olvasta már?

Általános vélemények szerint azzal, hogy a legújabb természeti katasztrófa a választási kampány középpontjába állította a klímaváltozás kérdését, hirtelen fontos hátszelet kaphat a német zöld párt programja, nem kizárhatóan még a párt társelnökének és kancellárjelöltjének közelmúltban tett több kisebb-nagyobb baklövését is feledtetve – idézett németországi véleményeket hétvégi tudósításában a brit Financial Times.

„Szinte biztos, hogy (Annalena Baerbock, a zöld párt vezérjelöltje – a szerk.) a történtek fényében ki tudja majd hangsúlyozni pártja kompetenciáját környezetvédelmi és klímakérdésekben, új lendületet adva egyúttal támogatói mozgósításának is” – idézte a Duisburg-Essen Egyetem politológusának, Karl-Rudolf Kortenak véleményét a brit lap.

Megfigyelők megjegyzik, hogy a zöldek vezetői egyelőre tartózkodtak attól, hogy egyesekben netán visszatetszést keltő módon azonnal kihasználják a pillanatnyi helyzetet. Nem hangzottak el „ugye mi megmondtuk” típusú nyilatkozatok, a párt társelnöke, Robert Habeck pedig kifejezetten elvetette a látványos helyszíni látogatás ötletét. Mint a Der Spiegel magazinnak nyilatkozva fogalmazott:

„a politikusok ilyenkor csak útban vannak”.

Egyébként is, „egy olyan napon, mint a mostani, morálisan tilos bármilyen kampányt folytatni” – tette hozzá.

Annál kínosabb a környezeti katasztrófa a keresztény pártok jelöltjének, Armin Laschetnak, aki – az erősen iparosodott Észak-Rajna-Vesztfália tartomány miniszterelnöke lévén – eddig

gondosan igyekezett egyensúlyozni a „szükséges klímavédelem” és a „gazdasági észszerűség” között,

több vonatkozásban is tagadva a zöldek által szorgalmazott drasztikusabb beavatkozások helyességét, arra hivatkozva, hogy nem szabad veszélybe sodorni Németország ipari hatalmi státuszát.

A CDU jelöltjét már az áradás előtt is visszatérően lehetséges klímavédelmi intézkedések ötletével szembesítették, amelyek közül „illogikusként” elvetette a 130 kilométeres sebességkorlátozás általánossá tételét a műutakon, és kétségeit fejezte ki az Európai Bizottság múlt heti klímacsomagjából a robbanómotoros gépjárművek eladásának 2035-ös betiltását illetően is.

Laschet álláspontja a kampányban kezdettől fogva az, hogy szükség van klímavédelmi lépésekre, de ez nem feltétlen kell, hogy azonnali tiltások hullámában testesüljön meg.

Szerinte a folyamat halad előre, és példaként szokta emlegetni, hogy az általa vezetett Észak-Rajna-Vesztfália tartomány már kivezette a barnaszén használatát, és a közeljövőben hét erőmű bezárását tervezik.

Az áradás első napján, csütörtök este egy tévéinterjú során egyenesen kijött a sodrából, és ingerülten leszögezte:

„Az ember nem változtatja meg politikáját egy ilyen nap miatt”.

Cserébe neki viszont gondja volt rá, hogy igenis ellátogasson a legkritikusabb helyszínekre, ahol kártérítést ígért az otthonukat elvesztetteknek, személyesen is együttérzését fejezte ki az áldozatok családtagjainak, és köszönetét fejezte ki a mentőkészültség munkájáért.

Mindezzel egyes értékelések szerint sokakban a gondos, odafigyelő politikus és a segítő menedzser benyomását keltette, amiről két fontos vetélytársa – Baerbock, és Olaf Scholz, a szociáldemokraták kancellárjelöltje – máris lemaradt, mivel szabadságukat töltve Németországon kívül voltak a napokban.

Ennek kapcsán jegyezte meg a fentebb idézett duisburg-esseni professzor, hogy hasonló extrém katasztrófahelyzetben az emberek biztonságot és megbízható, szilárd vezetést keresnek, amihez Németországban a háború óta összese 50 évet kormányzott CDU/CSU rendelkezik a legtöbb referenciával.

Ennyiből a megtapasztalt természeti csapás az ügyek jövőbeni menedzselése szempontjából könnyen a keresztény pártok felé terelheti a többséget, és nem a zöldekhez, akik – néhány koalíciós évet leszámítva a kilencvenes évek végén, kétezres évek elején – nem tudnak mérvadó kormányzati tapasztalatokat felmutatni.

Elemzések emlékeztetnek arra is, hogy

nem ez lenne az első eset, amikor németországi választások eredményére az időjárás hatással van.

Közel húsz éve, 2002 augusztusában Gerhard Schröder szociáldemokrata kancellár – akinek nem állt túl jól akkoriban a helyzete – a hirtelen támadt esőzések, és különösen az Elba áradása kapcsán mutatott fáradhatatlan helyszíni tevékenysége sokak szerint az utolsó percben a javára fordította a többség támogatását, és sikerült elérnie, hogy újra válasszák..

A közelmúltban, 2018-ban hatalmas szárazság sújtotta Németországot, ami viszont a már akkor klímatémával kampányoló zöldek népszerűségének adott jelentős lökést. Az akkori közvélemény-kutatási adatok egy csapásra 22 százalékos támogatottságot mutattak, ami utóbb, a 2019-ben európai parlamenti választáson lényegében vissza is igazolódott, midőn a párt 20,5 százalékot gyűjtött be (szemben a 2017-es 8,9 százalékkal). Ez egyébként a párt történetének eddigi legjobb eredménye is volt.

A tét most nem kevesebb, mint hogy

elég erőssé tudnak-e válni a zöldek a szeptemberi voksolás után ahhoz, hogy megkerülhetetlen koalíciós partnerré váljanak.

Azt ugyan a legtöbb mostani előrejelzés valószínűsíti, hogy a CDU/CSU az élen végez majd, de az abszolút többség megszerzését lényegében mindenki lehetetlennek tartja.

Tekintve, hogy újabb nagykoalíciót a szociáldemokratákkal konzervatív oldalon senki nem akar, a kérdés az lesz, hogy új partner a szabaddemokrata vagy a zöld párt legyen? Egy kényelmes parlamenti többség egy netán feljövő zöld párttal alkalmasint vonzó lehet, de gondot is okozhat keresztény oldalon, ha a zöld eredmény túl közel kerül a CDU/CSU százalékához, és ezért keményebb követelésekkel, „kötekedőbben” tudnak fellépni a kormányzás során.

Nyitókép: MTI/EPA/Pool/Sean Gallup

- Advertisement -spot_img
- Advertisement -spot_img

Legfrissebb a témában

- Advertisement -spot_img

Még több hasonló cikk a témában

- Advertisement -spot_img