Hat kontra egy – így reagált a Miniszterelnökség a norvég alappal kapcsolatos hírekre

Ezt olvasta már?

A közleményben a tárca részéről elmondták, hogy a tárgyalások a támogatás kezelésének az ügyében futottak zátonyra Budapest és a donorországok – Norvégia, illetve kisebb mértékben Izland és Liechtenstein – között.

Jóllehet e három ország nem tagja az Európai Uniónak, tagjai ugyanakkor az Európai Gazdasági Térségnek (EGT), élvezve az unióval közös gazdasági tér előnyeit. Ezért cserébe hozták létre az EGT Alapot és a Norvég Alapot, amelynek célja az unió “keleti” országainak felzárkóztatása pénzügyi támogatások révén.

Mindkét alap nagy részét Norvégia finanszírozza.

Ine Marie Eriksen Söreide norvég külügyminiszter kiemelte, hogy a támogatásból 100 millió koronát (3,4 milliárd forintnyit), a civil szférának szánt részt független kezelőnek kell kapnia, akinek biztosítania kell, hogy az összeg valóban a civil szférát és a társadalmilag érzékeny csoportokat erősíti.

“A donorországoknak biztosnak kell lenniük abban, hogy a legjobb jelöltet választják e célra. Magyarországgal nem jutottunk megegyezésre” – tette hozzá a közleményben.

“Egyre nyilvánvalóbban látszik, hogy Magyarországon a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető emberi jogok is súlyos nyomás alatt vannak, a kisebbségeket pedig elfogadhatatlan támadások érik” – jelentette ki Söreide az NRK norvég közszolgálati műsorszolgáltatónak adott interjújában.

Nyitókép: rudall30/Getty Images

- Advertisement -spot_img
- Advertisement -spot_img

Legfrissebb a témában

- Advertisement -spot_img

Még több hasonló cikk a témában

- Advertisement -spot_img