Ezek a francia elnökválasztás legutolsó közvélemény-kutatási adatai

Ezt olvasta már?

Kampánycsend van Franciaországban, de az utolsó közvélemény-kutatási adatok azért megjelentek. A legfontosabb kérdésben nagy meglepetés nincs: Emmanuel Macron és Marine Le Pen jut ezek szerint a második fordulóba, de azért rengeteg érdekesség megfigyelhető. Hónapokon át azt lehetett olvasni, hogy Macron végső győzelme biztos – de két héttel a második, döntő forduló előtt kiderült: korántsem az.

Ha az öt legnagyobb francia közvélemény-kutató átlagát nézzük, akkor Macron 26%-ot fog kapni, Marine Le Pen pedig 22%-ot. 

A harmadik helyre a kommunista Jean-Luc Mélanchon várható, 16%-kal. A negyedik a jobboldali filozófus, világhírű esszéíró, Éric Zemmour lehet, 10%-kal, ami nagy teljesítmény: még fél éve sincs, hogy politizálni kezdett, december elején jelentette be, hogy indul, ez után kezdett mozgalmat szervezni. A hagyományos jobbközép bukásával Zemmour 2027 nagy esélyese lehet.

Főleg, hogy minden mérés szerint meg fogja előzni Valérie Pécresse-t, a régi jobbközép elnökjelöltjét. Jacques Chirac és Nicolas Sarkozy mérsékelten tehetséges utódját 9%-ra mérik. Azaz, a (balra tolódott) Republikánusok nagy bukása várható. Nem véletlen, hogy Nicolas Sarkozy nem volt hajlandó támogatni Pécresse-t.

A többi jelölt 5% alatt marad minden bizonnyal.

Önmagában semmit nem jelent, hogy ki fordul az első és a második helyen (emlékezzünk: Chirac úgy nyert 1995-ben, hogy az első fordulót a szocialista Lionel Jospin nyerte), inkább az a fontos, hogy a baloldalnak és a jobboldalnak összesen mennyi támogatója van. Macron ultraliberális elnök, de szavazói nagyrészt a baloldalról kerülnek ki.

Ami biztosnak tűnik: döntő többségben Marine Le Pent fogják támogatni a második fordulóban Zemmour hívei (vagy otthon maradnak), és egyes mérések szerint Pécresse híveinek többsége, illetve a szuverenista Nicolas Dupont-Aignan támogatói is (ez 2%-ot jelent). 

Macron biztosan számíthat a hagyományos szocialista jelölt, az egyébként bukott párizsi főpolgármesternő, Anne Hidalgo 2%-ára, a szélsőbaloldali zöld párti Yannick Jadot 4,5%-ára és a hagyományos kommunista Fabien Roussel 3%-ára, bár nyilvánvalóan nem lehet automatikusan egyik elnökjelölt szavazóit sem hozzáírni a második fordulóban egy másik jelölthöz.

Azaz, ha elfogadjuk az öt nagy közvélemény-kutató mérésének átlagát és 26% Macron, 22% Marine Le Pen a kiindulási pont, akkor – ha csak a fenti, kieső jelölteket nézve – valamivel nagyobb Marine Le Pen tartaléka.

Azonban van egy nagy kérdés: a szélsőbaloldali Jean-Luc Mélanchon 16%-a. Sok felmérés szerint a híveinek többsége egyáltalán nem baloldali, hanem pusztán azért szavaznak rá, mert Mélanchon a leginkább globalizáció- és elitellenes. Ha ezek a mérések pontosak, könnyen lehet, hogy – szemben 2017-tel – Mélanchon szavazói nagyobb részt a szintén elitellenes és szociálisan Macronnál nagyságrendekkel érzékenyebb Marine Le Penre szavaznak. 

Egy valamit nem szabad elfelejteni: 2019-ben, az uniós választáson Marine Le Pen megverte Emmanuel Macront, pártja, az RN 1%-kal megelőzte Macron pártját, az LREM-et.

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában