Emmanuel Macron folyamatosan zuhan, Marine Le Pen egyre erősebb a vasárnapi választás előtt

Ezt olvasta már?

A legfrissebb és leginkább elfogadott közvéleménykutatási eredmények alapján két nappal az első forduló előtt Emmanuel Macron jelenlegi köztársasági elnök 26.5 %-al vezet, alig 3 %-al mögötte a Nemzeti Tömörülés (RN) elnökasszonya, Marine Le Pen (23-24 %) akit majdnem 10 %-al lemaradva az Engedetlen Franciaország (LFI) irányítója, Jean-Luc Mélenchon (16 %), a kommunista, radikális baloldal jelöltje követ. A köztársasági elnöki székért induló 12 jelölt között találjuk meg a világhírű esszéíró-újságíró Éric Zemmourt, aki politikusként most debütált és a felmérések alapján 8.5 %-al rögtön az élmezőnybe került, pontosan annyival, mint a jobbközép Republikánusok jelöltje, Valérie Pécresse és majdnem kétszer annyival, mint a szélsőbaloldali zöldpolitikus, Yannick Jadot. Elemzések és a közvéleménykutatások szerint Zemmour nem fog a második fordulóba kerülni, viszont népszerű mozgalmának, a Reconquete!-nek („Visszafoglalás”), amellyel egyértelműen a jobboldal vezető helyére törekszik, komoly szerepe lehet a francia politikai életben.

Mivel Nicolas Sarkozy, a jobbközép Republikánusok legendás politikusa nem volt hajlandó támogatni jelöltjüket, Valérie Pécresse-t, Pécresse bukása után a hagyományos jobbközép párt összeomlása eléggé biztosnak tűnik, így Éric Zemmournak óriási lehetősége nyílik 2027-re, hogy a jobboldalt egyesítse. (Természetesen ez akkor igaz, ha Marine Le Pen kikap a második fordulóban. Ha Marine Le Pen lesz Franciaország elnöke, akkor a jobboldal egyesítője nyilvánvalóan ő lesz.)

Éric Zemmour népszerű mozgalmának, a Reconquete!-nek („Visszafoglalás”), amellyel egyértelműen a jobboldal vezető helyére törekszik, még komoly szerepe lehet a francia politikai életbenForrás: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

„Rekordot dönthet a távolmaradás vasárnap az elnökválasztás első fordulójában, egy olyan kampány végén, amelyben a Covid, az ukrajnai háború és Emmanuel Macron pozicionálása nehezítették meg a jelöltek dolgát” foglalja össze tömören a Le Figaro a helyzetet két nappal az első forduló előtt.  Jean-Yves Dormagen, a montpellier-i egyetem politikatudományok professzora szerint akár 30 %-os is lehet a távolmaradás, ami meghaladhatja a 2002-es, eddigi 28 %-os rekordot. A professzor szerint ennek többek között az az oka, hogy az ukrán háború miatt kevésbé intenzív a kampány, mint az általában lenni szokott, másfelől pedig nagyon sokak számára ez már „egy lefutott játszma, amelyben amúgy is Macron fog győzni”. 

 „Ne higgyenek a közvélemény-kutatásoknak vagy azoknak az elemzőknek, akik azt mondják, hogy a választás már lefutott meccs, és hogy minden rendben lesz!” mondta viszont Emmanuel Macron a párizsi La Défense Arénában múlt szombaton elmondott beszéde végén, talán azért, hogy egy utolsó nagy rohamra buzdítsa szavazótáborát.

Emmanuel MacronForrás: AFP/John Thys

Úgy néz ki, hogy nagyon is szüksége van rá, ugyanis a közvélemény-kutatások által mért szavazási szándékok a Macron- Marine Le Pen közötti olló szűkülését jelzik mind az első, mind a második fordulóban. Az Ifop „gördülő” felmérése szerint a Macronra történő szavazási szándék a március 11-i 31%-ról április 4-re 27,5%-ra csökkent, a Marine Le Pen-re irányuló szavazási szándék pedig ezzel ellentétes irányba, 17,5%-ról 22%-ra emelkedett.

A második fordulóra nagyon szoros Macron-győzelmet vár a legtöbb kutatóintézet (51:49), de például az Atlas Politico Marine Le Pen 50,5%-os győzelmére számít. 

Marine Le PenForrás: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

De Macron félelme nem csak a közvéleménykutatások számára egyre kedvezőtlenebb előrejelzéseiből következik. Az elnököt és környezetét még inkább aggasztja az a körülmény, hogy néhány nappal az április 10-ei első forduló előtt nagyon magas a bizonytalanok aránya is. Az Elabe politikai kutató-és elemző intézet szerint a választók 27%-a gondolhatja meg magát a választásokig. A Le Figaro elemzése szerint kísért a 2017-es elnökválasztás szelleme, amikor is szembetűnően magas volt a „rendszerellenes bizonytalanok” aránya, akik Marine Le Pen és Emmanuel Macron között hezitáltak, míg egy másik jelentősebb csoport Marine Le Pen és Jean-Luc Mélenchon között tétovázott. A különbség annyi, hogy időközben a jobboldalon megjelent Éric Zemmour is, ami a szavazati táborok további osztódását eredményezheti.

Nincsen választási kampány baloldali botrány nélkül

Ami a baloldalt illeti (sokan már azt a kérdést is felteszik Franciaországban, hogy egyáltalán van még ilyen?),  Mélenchon váratlan, de csak látszólagos „megerősödéséig” úgy tűnt, hogy a baloldal totális mértékben leszerepel a 2022-es választásokon és egy „életképes” jelöltet sem tud majd kiállítani. Annyi biztos, hogy Franciaországban sincs választási kampány baloldali botrányok nélkül, most ismét Mélenchon került reflektorfénybe.

A Mediapart internetes platform információi szerint súlyos csalás elkövetésének gyanújával vizsgálat indult a párt 2017-es kampányfinanszírozása és Mélenchon egyesületének, a l’Ère du Peuple pénzügyei miatt, és az sem kizárt, hogy „Marx nagy tisztelője” igazi számlagyárat működtetett a párton belül. Egy másik, szintén csalás gyanújával folyó ügyben a radikális baloldali jelölt fiktív asszisztenseket alkalmazhatott az Európai Parlamentben. Mindenesetre, ahogy a l’Express hetilap fogalmazott, várhatóan ez lesz „az öreg oroszlán utolsó csatája”.  Öreg oroszlánon a 71 éves kommunista Mélanchont értik.

Jean-Luc MélenchonForrás: AFP/Pool/Lionel Bonaventure

A szocialisták jelöltje, Párizs főpolgármestere, Anne Hidalgo pedig még mielőtt elindult volna, már megbukott és a legfrissebb felmérések szerint alig éri el a 2 %-ot , teljesen biztos, hogy nem kerül be a második fordulóba és minden idők leggyengébb szocialista szereplését produkálja majd. A tőle balra levő Nathalie Arthaud, munkáspárti tanárnő pedig a 0.5 %-ot veri alulról, nagyon úgy tűnik tehát, hogy megfelel a valóságnak a Le Parisien elemzése, amely szerint „eltűntek a klasszikus baloldal szavazói, egy részük átszavaz a radikális, kommunista Mélenchonra, de nagyobb részük teljesen tanácstalan és nem tudni, hogy kire fog szavazni”.

„Teljesen elvesztem, ahogy esik, úgy puffan, az utolsó pillanatban döntök majd arról, hogy kire szavazok” mondta el a Le Parisien napilapnak Benjamin, egy negyvenév körüli, rendszeresen a baloldalra szavazó párizsi férfi. Az Ipsos-Sopra Steria közös értékelése szerint jelenleg mintegy 30 %-ra tehető azoknak a francia választóknak a száma, akik még megváltoztathatják véleményüket, és másra szavazhatnak, mint eredetileg tervezték. Politikai elemzők szerint a szocialistáknak (mint ahogy korábban sem) most sem sikerült egy komoly programmal versenybe szállniuk, a „környezetvédelem őre” tisztség létrehozása, a „nyitott és inkluzív országos oktatási program” meghirdetése vagy a „bírói kar létszámának növelése” egyáltalán nem hozta lázba a választókat eddig.  A szélsőbaloldali, zöldpárti, jelenleg európai parlamenti képviselő Yannick Jadot programját (atomerőművek bezárása 2035-ig, 3 ezer szélkerék felállítása 5 éven belül, 2030-tól új benzinüzemű jármű forgalomba hozatalának megtiltása, a vadászat részleges betiltása, klíma-adó azonnali bevezetése, a kannabisz állami monopóliumon keresztüli legalizálása stb.)  pedig túlságosan radikálisnak tartják a baloldali szimpatizánsok. „Tanácstalan vagyok teljes mértékben, életemben először fogok minden meggyőződés nélkül szavazni” mondta el Olivia, Hauts-de Seine megyében élő családanya a Le Parisien-nek, aki eddig mindig a szocialistákra szavazott.

A cikk a következő oldalon folytatódik, lapozzon!

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában