Elfogadhatatlan a brüsszeli olajembargó, mutatjuk miért

Ezt olvasta már?

Amennyiben a brüsszeli terv, az oroszok elleni azonnali olajembargó megvalósulna, benzin és gázolajhiány lenne az egész kontinensen, amely azokban az országokban, amelyeknek nincs tengerpartja, óriási méreteket öltene. Különösen igaz ez az egykori szocialista országokra, amelyeknek olajellátása történelmi okokból az Oroszországból érkező vezetékekre alapul. Így a szankciók beláthatatlan következményeket okoznának Magyarországon: azonnal áruhiány alakulna ki a boltokban, és gyakorlatilag leállna a gazdaság. A benzin ára azonnal 700 forint, a gázolajé 800 forint lenne literenként, és 5-6 milliárd eurónyi (1800-2200 milliárd forint) hiány keletkezne a magyar költségvetésben. Nem véletlen, hogy a magyar kormány a végsőkig el fog menni, hogy megakadályoza a lépést. Mutatjuk a részleteket!

Abban nincs vita a szakértők között, hogy a Brüsszel által tervezett, Oroszországgal szembeni kőolajembargónak erősen negatív hatása lenne az egyes uniós tagállamok gazdaságára. Ez kiemelten igaz Magyarországra (és Szlovákiára), mivel a nyers kőolaj 60 százaléka az oroszoktól a Barátság kőolaj vezetéken keresztül érkezik. Ez az olaj ráadásul Urál típusú, úgynevezett nehéz kőolaj, különbözik a nyugati piacokon beszerezhető Brenttől.

A teljes nyers kőolaj import alakulása MagyarországonForrás: Origo

Kényszerhelyzet

A MOL-nak két finomítója érintett a folyamatban: a százhalombattai és a pozsonyi, mindegyik Urál típusú nyersolajat tud feldolgozni. Márpedig az Európai Unió vezetése által erőltetett, úgynevezett alternatív kőolajokra való átállás költséges és időigényes. A MOL számításai szerint

ha Magyaroszág az oroszországi Ural típusú (nehéz) olajról más, Brent (könnyű) olajtípusra váltana, az jelentős költségekkel (nagyságrendileg 400-500 millió dollárral, akár 150 milliárd forinttal) járna, és nem mellesleg 2-4 évbe telne.

Ha Brüsszel terve megvalósulna, akkor az orosz exportőrök a nyersolajat és a finomított olajat, tehát az üzemanyagokat más piacokra irányítanák át. Ennek pedig értelemszerűen az lenne a következménye, hogy Európából eltűnnek ezek a mennyiségek. Így Magyarország nem tudna a kontinensről finomított benzint vagy gázolajat beszerezni. Így pedig maradna az Európán kívüli megoldás, csakhogy az Adria vezetéken leghamarabb fél év múlva lehetne az embargó miatt kiesett mennyiséget pótolni.

Az orosz nyers kőolaj import aránya a teljes nyers kőolajimporton belül az EU-s országokbanForrás: Origo

Fenti táblázaton az orosz nyers kőolaj részaránya látható egyes országokban. A táblázat megértéshez hozzá kell tenni, hogy bár Finnország, Litvánia és Lengyelország is megelőzi Magyarországot, ők mégis könnyebb helyzetben vannak, mert van tengerpartjuk, így a hatalmas tankereken könnyebben juthatnak más forrásokból kőolajhoz.

Komoly következmények

Egy azonnali embargó ellátás-biztonsági kockázatot eredményezne, áruhiány veszélye fenyegetne.

Magyarország éves dízelfogyasztása 4,6 milliárd liter, benzinfogyasztása pedig 2 milliárd liter, aminek több mint 30 százalékát nem lehetne gyorsan pótolni. Ennek pedig beláthatatlan következményei lennének:

egy ilyen helyzetre a gazdaság kényszerből a fogyasztás jelentős csökkenésével reagálna, ami már idén azonnali gazdasági recesszióhoz vezetne.

Az ellátás-biztonsági kockázat csökkenthető egy hosszabb átállási időszak alkalmazásával. Ebben az esetben viszont a finomítók leállása és átállítása miatt kérdéses, hogy finomított üzemanyagot, benzint és gázolajat, honnan és milyen áron tudna importálni Magyarország. Feltételezni lehet, hogy egy turbulens piaci helyzetben Magyarország nagyon nehezen tudna megfelelő mennyiségben hozzájutni a finomított kőolajhoz, illetve ha még is hozzá is jut, a beszerzési ár vélhetően igen magas lenne.

Arról nem is beszélve, hogy a 480 forintos benzinárstop fenntarthatósága jelentősen megnehezülne. Abban az esetben, ha a jelenlegi szintről (106 amerikai dollár/hordó) – egy esetleges olajembargó következtében – 130-140 amerikai dollár/hordó árszintre emelkedik a Brent ára, akkor nehezen lehetne tovább védeni a 480 forintos árat. Kiesne a belföldi termelés és az ország importra váltana. A megemelkedett árú Brentből csak külföldön lehetne olajat finomítani ez sokkal drágábbá válna, mint a jelenlegi belföldön, uráli típusú olajból finomított termék.

Az importfüggőség jelentősen megnövekedne, az ellátásbiztonság romlana. Továbbá 480 forintos benzinárstop helyett itthon közel 700 forint lenne a benzin és közel 800 forint lenne a gázolaj literenkénti ára.

A brent és ural típusú kőolajok árának alakulásaForrás: Origo

A gazdasági hatások feltárásánál arra kell figyelemmel lenni, hogy a hazai fogyasztók mekkora ársokkal szembesülnének, és ebből fakadóan mekkora fogyasztás csökkenéssel és emiatt növekedési áldozattal járna egy ilyen forgatókönyv.  Mindez a teljes, éves fogyasztói inflációt 3,5-4 százalékponttal növelné, miközben a gazdasági növekedést mintegy 3-3,5 százalékponttal fékezné.

Magyarország GDP-jében mindez 5 milliárd eurónyi veszteséget okozna.

Ezt a “gazdasági veszteséget” tovább növelhetik a MOL finomítóinak, szállítási útvonalak átállási költségei, ami elérheti az 1 milliárd eurót, így a teljes veszteség akár 6 milliárd euróra (kb. 2200 milliárd forintra) is nőhet.

A magyar kormány nem engedi veszélyeztetni a magyar olajellátást

A fentiek tükrében nem meglepő, hogy a magyar kormány nem támogatja Brüsszel terveit, hiszen az az országra nézve végzetes következményekkel járna.  

A Barátság I. felújítása 2015-benFotó: MTI

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Kazahsztánban egyértelművé tette, hogy Magyarország nem szavaz meg olyan szankciókat, amelyek ellehetetlenítenék az orosz kőolaj és földgáz magyarországi szállítását, ugyanis az infrastruktúra helyzetéből fakadóan ez veszélybe sodorná Magyarország energiabiztonságát.

Hasonlóan nyilatkozott korábban Hernádi Zsolt is. A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója közölte, Közép-Európa és Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy egyik napról a másikra leváljon az orosz kőolajról, nagyon súlyos hatása lenne a régióra, ha ez megtörténne. “Több közép-európai finomítót, köztük a magyart és a szlovákot is az orosz kőolaj feldolgozására tervezték. Regionális szinten ezekbe a finomítókba naponta 120 millió liter orosz kőolaj érkezik, ebből gázolajat, benzint és egyéb, a gazdaság számára nélkülözhetetlen termékeket állítanak elő” – fogalmazott 

Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője pedig azt emelte ki az Európai Unió tervei kapcsán, hogy az embargónak nemcsak mikro- vagy regionális szinten lennének komoly következményei, de világgazdasági szinten is. 

Tiltakoznak az uniós tagállamok az embargó ellen

Nemcsak Magyarország ellenzi Brüsszel terveit. A szlovák kormány kedden jelentette be, hogy felmentést kér az orosz olajra kivetendő bármilyen uniós embargó alól, ha az Oroszország elleni legújabb szankciók között lesz ilyen.

Szlovákia ugyanis majdnem teljesen csak orosz olajat szerez be, és tartaléka csak 120 napra elég.

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában