A háború előtt Oroszország szállította a Nyugat földgázimportjának 40-50 százalékát; a Moszkva elleni szankciók miatt azonban az oroszok sokfelé korlátozzák a gázszállítást, illetve több állam önként mond le arról. A rezsiárak rövid időn belül felrobbantak, ami az egyik leghíresebb gazdasági lap modelljei szerint több halálos áldozatot szedhet, mint maga a háború: több, mint 100 ezren, akár 185 ezren halhatnak meg azért, mert nem tudnak fűteni vagy rendesen enni.
A The Economist elemzése szerint Európában a lakossági gáz- és villamosenergia-árak átlagosan 144%-kal és 78%-kal haladják meg a 2000 és 2019 közötti időszak árait. Így összegeznek: ha a halálozás, az időjárás és az energiaköltségek közötti történelmi összefüggések továbbra is fennállnak, akkor az „energiafegyver” halálos áldozatainak száma meghaladhatja a harcokban eddig elesett katonák számát.Attól függően, hogy milyen hideg lesz a tél Európában, akár 79-185 ezer emberrel több halhat meg a magas rezsiárak miatt.
Modelljei alapján azt írja az Economist: a magas energiaárak súlyosbíthatják az alacsony hőmérséklet és a halálozás összefüggéseit, mivel a fűtés visszaszorítására kényszerítik az embereket. A gazdasági lap szerint az átlagos időjárást figyelembe véve,
a villamos energia árának 10%-os emelkedése a halálozás 0,6%-os növekedésével jár – ez a szám a hidegebb időszakban magasabb.