Csak ön után, Laschet úr – akad kérdőjel a német kancellárjelöltek körül

Ezt olvasta már?

Kiss J. László szerint egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy Markus Söder, a CSU vezetője legyen a CDU–CSU kancellárjelöltje, hiszen a népszerűsége 34 százalék, míg a CDU-vezér, Armin Laschetnek 20-21 százalék, tehát azt kell mondani, hogy a bajor miniszterelnök a pandémiában nagyon sok jó pontot szerzett magának. Söder egy szigorúbb „koronapolitikát” valósított meg, és ezzel népszerűbbé vált, sőt, hozzá kell tenni azt, hogy a tartományi miniszterelnökök konferenciájának az elnöke, tehát amikor a kormány, Merkel és a tartományi miniszterelnökök koordinálják a pandémiapolitikát, akkor a tartományok nevében még a CSU vezetője társelnököl, tehát neki a médiában is a személyisége nagyon erőteljesen előtérbe került, jegyezte meg a Corvinus tanára.

Ráadásul Schröder azt is felismerte, hogy ahhoz, hogy hatalomban maradjon, a zöldek felé nyitnia kell. Ugyan a CSU-val kapcsolatban azt mondta, hogy digitálisabbnak, nőiesebbnek és zöldebbnek kell lennie, de az a tény, hogy nagy fordulatot hajtott végre, és a CSU-nak ez a hagyományos, konzervatív beállítottsága. Ez megváltozott és újrapozicionálta a pártot, ez pedig arra mutat, hogy a zöldek felé való nyitással lényegében a CSU hatalmon maradásának a szempontjait is figyelembe vette, tette hozzá Kiss J. László, arra is emlékeztetve, hogy a tartományi választásokon elszenvedett vereség után mindkét párt vezetője jelezte, hogy azért nem tehető Laschet felelőssé.

Mindenesetre miután Németországban az a hagyomány van életben, hogy a kancellárjelölt egyben a párt elnöke is, Angela Merkelig ez a „tradíció” érvényesült, Armin Laschet lehet a lehetséges választás. És miután Söder fiatalember, alig múlt 50 éves, elképzelhető, hogy a politikai karrierjét is számba véve azt fogja mondani, hogy „csak ön után, Laschet úr”, így egy későbbi fordulóban még kiforrottabb személyiségként, még nagyobb eséllyel indulhat – fogalmazott Kiss J. László, megismételve, hogy semmi sincs kizárva, vagyis mind a két pártvezető jelölésének a lehetősége az asztalon van.

A Zöldekre áttérve a szakember úgy fogalmazott, ott is föl van téve a kérdés, miután esetükben Annalena Baerbock és Robert Habeck személyében társelnökség van, és a kancellárság megújítása aligha képzelhető el társkancellárságban, mindenképpen egy személynek kell lennie. Tehát egy jövőbeni kongresszuson dönteniük kell a jelölt személyéről, annál is inkább, mert az esélyeik rendkívüli módon megnövekedtek. Kiss J. László felidézte, a tavalyi digitális pártkonferenciájukon első ízben azt is jelezték, hogy részesülni kívánnak a hatalomból, és felelősséget akarnak vállalni. Nagy valószínűséggel tehát az említett két társelnök egyike lehet a kancellárjelölt.

Győzött a személyi szimpátia

Az InfoRádió Aréna című műsorában szó esett a hét végi németországi tartományi választásokról is. Kiss J. László a Baden-Württembergben tapasztaltakkal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a választók gyakorlatilag nem is a Zöldeket választották, hanem Winfried Kretschmann személyét, akinek az egész egyénisége egybeforrt a tartománnyal. Ez annyira kirívó, hogy például az Alternatíva Németországnak választói 42 százaléka is őt választotta egész egyszerűen azért, mert az ő személyiségében, az ő politikájának a folyamatosságában látják azt a stabilitást, amit a tartományban elvárnak.

Egy másik sajátosság a választásokon – fűzte hozzá a Corvinus tanára – egy sajátos választásszociológiai dolog, hogy csökkent a törzsválasztók – vagyis azok, akik választásról választásra ugyanarra a pártra adják a szavazatukat – száma, tehát a pártkötődés lazábbá vált, több a váltóválasztó, aki a választói preferenciáját változtatja. De ugyanez figyelhető meg Rajna-vidék-Pfalz esetében is, ahol hasonló személyi szimpátiát élveza 2013 óta van hatalmon lévő Malu Dreyer szociáldemokrata politikusnő.

Baden-Württemberg esetében az a magyarázat, hogy itt nagyon dinamikus fejlődés figyelhető meg, a tartomány tulajdonképpen a Mittelstand, tehát a német közép- és kisvállalatok fellegvára lett, miközben az autóipar is itt terebélyesedett ki, így a hagyományos választói miliő és választói réteg, ami a katolikus választókat, illetve azt a falusi miliőt jellemezte, és egyértelműen a CDU-fölényt jelentette, gyakorlatilag elmúlt. Itt a Zöldek kilenc olyan választókörzetet nyertek meg, ahol egyetem van, vagyis az ő választói csoportjukat jelentős mértékben fiatalok és az akadémiai világhoz közel álló emberek alkotják, fogalmazott Kiss J. László. Az elért siker pedig azt mutatja, hogy a választói preferenciában is változás van, míg a hagyományok tisztelete változatlanul az idősebb korosztályhoz kötődik. De a Kretschmann személyéhez fűződő pozitív tulajdonságok a hagyományok és az új dolgoknak az összeegyeztetése a tartomány életébe való begyökerezettség, és mindennek a reprezentálása az iránta érzett személyes szimpátiát láthatóan jelentős mértékben megnövelte.

Nyitókép: MTI/EPA/Philipp Gülland

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában