Az oroszok csúcsfegyverei, amelyekkel meg akarják nyerni a háborút

Ezt olvasta már?

Az orosz offenzíva gyakorlatilag teljesen leállt Ukrajnában az elmúlt napokban. Moszkva gyors és könnyű győzelemre számított, ezért javarészt a régi felszereléseket és technológiákat vetették be a harcok során. Mivel azonban döntő áttörést nem sikerült elérniük közel egy hónap alatt, egyre több modern fegyvert is bevethetnek az elkövetkező időszakban. Ennek már mutatkoztak jelei, hiszen az oroszok közölték, hogy Ukrajnában kilőtték az első Kinzhal hiperszonikus rakétát. Bemutatjuk, hogy milyen szuperfegyverek állhatnak Oroszország rendelkezésére, és azt is elmondjuk, hogy eddig miért nem láttuk a következő generációs tankot és vadászrepülőt.

T-14 Armata

A T-14 Armata típusú harci tankról sokan azt gondolták, hogy nagymértékben segíteni fog az orosz hadsereg modernizálásában. A 2015-ben bemutatott szuperfejlett tank azonban eddig nem mutatkozott be Ukrajnában, néhány szakértő szerint ennek egyik oka, hogy valójában nem is épült belőle elegendő bevethető darab.

Az Armata-program még 2010-ben indult, célja pedig az volt, hogy a tankok terén az orosz hadsereg leváltsa az elavult szovjet technológiát. Az Armata egyrészt kialakításában és formavilágában is különbözik elődjeitől, másrészt pedig számos modern megoldással is fel van vértezve, köztük a távirányítású gépfegyverek, az önálló rakétaelhárító rendszer és az automatikus újratöltő rendszer. A tank fő lövege hagyományos töltetek mellett lézervezérlésű rakétákat is képes kilőni.

A háromfős legénység túlélési esélyeinek javítására is nagy hangsúlyt fektettek. Ők egy külön kapszulában végzik feladataikat, amely el van zárva a tank többi részétől. Szintén érdekesség, hogy a legénység számára a tankban külön mosdót is kialakítottak, ezzel csökkentve a rajtaütés kockázatát.

Az Armata viszont rendkívül drága, egy tank elkészítése több mint 3,7 millió dollárba kerül, az oroszok valószínűleg nem akarták megkockáztatni az elvesztésüket; főleg, hogy arra számítottak, könnyű és gyors sikert érnek majd el Ukrajnában.

Az sem mellékes, hogy minden bizonnyal komoly gondok vannak az Armata gyártása területén. Az Uralvagonzavod korábban azt mondta, hogy 2018-ban készítik el az első öt tankot, amelyeket 2019-ben szállítottak volna le a hadseregnek. Erre viszont nem került sor a megadott határidőre. A gyártó utána azt nyilatkozta, hogy 20 Armatát már tesztelnek, és 80 darab bevetésre kész lesz 2021 végére. Nem sokkal később a 80 helyett már csak 20 darabról beszéltek.

A tömeggyártás területén a Uralvagonzavod ígérete az volt, hogy 2022-ben megindulhat, de már ezt a dátumot is 2023-ra tolták ki. A folyamatos ellentmondások és késések miatt nehéz megtippelni, hogy valójában hány Armata állhat bevetésre készen. Néhányat már felvonultattak a különböző katonai parádékon, de közel sem annyit, hogy ezek használata a csatatéren megváltoztatná a háború folyását.

[embedded content]

Kh-47M2 Kinzhal

Az orosz védelmi minisztérium nemrég jelentette be, hogy Ukrajnában bevetették az első úgynevezett hiperszonikus rakétát, a Kinzhalt. Az akár 2000 kilométeres hatótávot is elérő rakéta több mint 12 ezer kilométeres óránkénti sebességgel közlekedik, eközben pedig kitérőmanőverekre is képes, így rendkívül nehéz hatástalanítani.

A Kinzhal rakétákat 2018-ban mutatta be Oroszország. Nagy általánosságban egy 480 kilogrammos robbanófejet szállít, viszont felszerelhető rá ugyanekkora súlyú nukleáris robbanószer is.

A Kinzhal rakéták jelenleg TU-22M3-as, illetve MiG-31K repülőgépekről vethetők be. Kifejezetten amerikai és NATO-hadihajók, illetve a nyugati légvédelmi rendszerek ellen lett tervezve. Állítólag ezt a rakétát nem képes hatástalanítani egyik nyugati rakétaelhárító rendszer, köztük a THAAD, a MIM-104 Patriot, valamint az AEGIS sem, de az oroszok szerint még sokáig kivédhetetlen lesz a Kinzhal.

[embedded content]

Szuhoj Su-57

Az orosz fejlesztésű Szuhoj Su-57-es lopakodó vadászrepülőgép az egyik legjobban manőverezhető, rendkívül gyors és nagy hatótávú, a lopakodó karakterisztikái azonban alulmaradnak az olyan vetélytársakhoz képest, mint az amerikai F-22-es, az F-35-ös, vagy éppen a kínai J-20-as.

Az orosz hadsereg 2020 óta használja, viszont eddig olyan keveset sikerült legyártaniuk, hogy még köteléket sem képesek alkotni. A tervek szerint 2030-ig 75 darab készült volna belőle, viszont a nyugati szankciók miatt ez meglehetősen valószínűtlennek tűnik.

A háború kirobbanásakor a szakértők arra számítottak, hogy az orosz légi fölény miatt nem is lesz szükség a Su-57-esek bevetésére. A fegyveres konfliktus kezdetekor az interneten keringtek olyan videók, amelyeken látható volt a legmodernebb orosz vadászgép, de azokról hamar kiderültek, hogy szerkesztett anyagok voltak, kézzelfogható bizonyíték továbbra sincs arról, hogy bevetették volna őket Ukrajnában.

[embedded content]

Ráadásul jól láthatóan eddig is gondok voltak a Su-57 gyártása körül. Az első elkészült példány 2019-ben lezuhant, a másodikat pedig még csak 2020 decemberében juttatták el a hadsereg számára. Az idei év elején Oroszország nagyjából 4 használható Su-57-tel rendelkezett, nem csoda, hogy nem igazán szeretnék bevetni Ukrajnában az értékes eszközöket.

A gyártó tavaly még azt ígérte, hogy évente 15 gépet fognak tudni leszállítani a hadseregnek, ez a szám elérése viszont nagyon távolinak tűnik.

RSZ–28 Szarmat

Tavaly év végén jelentette be Oroszország, hogy 2022-ben megkezdik a korábban használt Vojevoda interkontinentális ballisztikus rakéták lecserélését az új Szarmat rakétákra. A Szarmat fejlesztése a 2000-es években kezdődött meg, súlya 200 tonna, és az oroszok állítása szerint képes kikerülni a legfejlettebb légvédelmi technológiákat is.

A Szarmat fejlesztése 2011-ben fejeződött be, az első éles teszteket 2017-ben végezték el, 2018-ban pedig szolgálatba is álltak az első ilyen típusú rakéták. Számos feladat végrehajtására képes, azonban leginkább arra tervezték, hogy nukleáris tölteteket juttasson célba, ha erre szükség lenne.

Egy 2016-os jelentés szerint a Szarmat képes elpusztítani egy Franciaország méretű területet. Később ezt a híresztelést számos szakértő megcáfolta. A rakéta ereje ugyanis nemigen változott, viszont sokkal megbízhatóbbá vált.

Szintén fontos részlet, hogy egy Szarmat rakéta akár 10-15 célpontra is képes csapást mérni köszönhetően annak, hogy több robbanófejjel is fel lehet szerelni a rakétákra, amelyek egy adott területen belül különböző célpontok megsemmisítésére képesek.

[embedded content]

Orion-10 

Az Orion-10 egy közepes hatótávú pilóta nélküli drón, amely hőkamera mellett a terep háromdimenziós feltérképezésére alkalmas technológiával is el van látva. Az Orion-10 szovjet típusú lézeres irányítással rendelkező fegyverekkel van felszerelve, amelyek automatikusan bemérik a célpontot.

Ez a drón leginkább tankok, hidak, illetve más stratégiailag fontos célpontok ellen hasznos az orosz hadseregnek, ezeket képes 3 és 20 kilométer közötti távolságból megsemmisíteni.

Az oroszok szerint az Orion-10 képes más drónokat is kilőni a levegőben, ennek viszont eddig kevés jelét láttuk az ukrán háború alatt, hiszen az ukránok által használt Bayraktar drónok komoly pusztítást végeztek, és nekik köszönhető az is, hogy az orosz utánpótlásvonalakat sikerült elvágni.

[embedded content]

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában