A nemzeti kisebbségek védelme legyen alapvető feltétele Ukrajna uniós csatlakozási törekvéseinek

Ezt olvasta már?

A nemzeti kisebbségek védelme alapvető feltétele kell, hogy legyen Ukrajna európai uniós csatlakozási törekvéseinek – hívta fel a figyelmet Bocskor Andrea és Gál Kinga, a Fidesz két európai parlamenti képviselője a testület kisebbségekkel foglalkozó frakcióközi munkacsoportjának csütörtöki videótanácskozásán.

Az ülés célja az volt, hogy az érintettek tájékoztassák az európai döntéshozókat a kárpátaljai magyar közösséget ért atrocitásokról, jogszűkítésről.

Nincs politikai akarat az egyik legalapvetőbb elv betartására 

Gál Kinga, a munkacsoport társelnöke rámutatott, hogy az ukrajnai kisebbségek, ezen belül a kárpátaljai magyarok jogai egyre súlyosabban csorbulnak hétről hétre.

Gál Kinga a Fidesz európai parlamenti képviselőjeFotó: Marton Szilvia – Origo

– Azokat, akik kiállnak a közösségükért, megfélemlítik. Láthatóan nincs politikai akarat az unió egyik legalapvetőbb elvének betartására – húzta alá. Felszólította Josep Borrell kül-és biztonságpolitikai főképviselőt: nyomatékosan hívja fel az ukrán hatóságok figyelmét arra, hogy a kisebbségekkel szembeni jogsértések nem egyeztethetőek össze az uniós alapelvekkel, továbbá hátráltatják Ukrajna csatlakozási törekvéseit.

Magyarellenes gyűlöletkampány folyik 

Bocskor Andrea kárpátaljai születésű uniós parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy Ukrajnában a kisebbségekkel való bánásmód tükrözi a demokrácia és állami reformok helyzetét. Pedig fontos lenne – tette hozzá -, hogy az ukrajnai reformfolyamat a társadalom minden tagja számára jobb életkörülményeket hozzon.

– Csak úgy lehet előrelépést elérni, ha az európai és a nemzetközi partnerek nem hunynak szemet a magyar kisebbséggel szemben elkövetett jogsértésekkel és fenyegetésekkel kapcsolatban, hanem egyértelműen jelzik, hogy ezek megengedhetetlenek – jelentette ki.

A megbeszélésen részt vett Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője is. Elmondta, hogy 2014 óta “egyre szomorúbb és reménytelenebb” a magyar kisebbségek helyzete, az országban – több esetben az ukrán hatóságok asszisztálásával – magyarellenes gyűlöletkampány folyik. Arról is beszélt, hogy több magyar szervezet ellen folytatnak bűnvádi eljárást hazaárulás és szeparatizmus vádjával. A vádlottaknak nincs jogukban szabadlábon védekezni.

A munkacsoporti ülésen bemutattak egy filmelőzetest, amely a 2019-2021 közötti időszakban a kárpátaljai magyarság ellen elkövetett cselekedeteket, megfélemlítő akciókat, jogszűkítéseket dolgozza fel.

- Advertisement -spot_img
- Advertisement -spot_img

Legfrissebb a témában

- Advertisement -spot_img

Még több hasonló cikk a témában

- Advertisement -spot_img