Tüzérségi támadás érte szombat este Sztepanakertet, a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah székhelyét, a helyi idő szerint délben életbe lépett tűzszüneti megállapodás ellenére.
A TASZSZ orosz hírügynökség helyszíni tudósítása szerint legalább tizenöt robbanást lehetett hallani a Sztepanakertből, egy részét a Susi nevű település felől. Bekapcsoltak a légvédelmi szirénák is.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szombaton telefonon egyeztetett ismét Zograb Mnacakanjan örmény és Ceyhun Bayramov azeri hivatali partnerével. Az orosz külügyminisztérium beszámolója szerint Jereván és Baku is megerősítette elkötelezettségét a tűzszüneti megállapodás mellett.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportja szombaton felszólította a feleket a tűzszünettel kapcsolatban vállalt kötelezettségeik teljesítésére és a biztonsági garanciák betartására. Az EBESZ közölte, hogy aktív egyeztetés folyik a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) képviselőivel a foglyok és az elesett katonák holttesteinek kicseréléséről.
Örményország és Azerbajdzsán külügyminiszterei Lavrov közvetítésével állapodtak meg szombatra virradóra Moszkvában a humanitárius tűzszünetről. A fegyvernyugvás elvileg helyi idő szerint délben lépett életbe, de mindkét fél előtte és utána is arról számolt be, hogy a másik lakott területeket lő.
A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtti idők óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háborúban szakadt el, 30 ezer ember halt meg és százezrek kényszerültek menekülésre.
A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik. A harcok szeptember 27-én újultak ki ismét.