Mi köti össze a bagettet, a méheket és a medvevadászatot?

Ezt olvasta már?

Első ránézésre nem sok közös van a francia bagettben, a japán rituális furyu-odori táncokban, a naengmyeon nevű hideg észak-koreai tésztaételben, a pireneusi medveünnepekben és a Kun L’bokator-ban, Kambodzsa hagyományos harcművészetében.


Az UNESCO 24 tagú bizottsága azonban mindegyiket az emberiség szellemi kulturális örökségének részeként ismerte el. Jelenleg éppen Rabatban üléseznek, és azt latolgatják, hogy az 56 javasolt „emberi kincset” érdemes-e hozzáadni a listán már szereplő mintegy 600-hoz.

A lipicai lótenyésztés hagyománya is felkerült szellemi kulturális örökségünk részeként az UNESCO listájára, melyet − Magyarország mellett − az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamai közül nyolc ország közösen terjesztett elő.

Emellett a magyar vonós zenekari hagyományt is megtaláljuk a jelöltek sorában, ahol olyan további értékek szerepelnek, mint a grúziai lovasjátékok, a harissa néven ismert maghrebi csípős chilipaprika-paszta, a szerbiai šljivovica szilvapálinka, a szaúd-arábiai és ománi szóbeli tevehívás, valamint a rubāb nevű közép-ázsiai lant.

Ez is érdekelhet: Veszélyben a francia bagett: a világörökség része lehet

Franciaország hazafias örömmel fogadta a bejelentést, miszerint „a bagettsütés kultúrája” felkerült a listára, az UNESCO-konferencián részt vevő francia küldöttek kenyérrudakat lóbáltak a magasba és éljeneztek. Franciaországban minden másodpercben körülbelül 320 bagettet adnak el, és a hosszú, ropogós külsejű és puha közepű kenyerek legalább 100 éve a francia mindennapi élet részei.

A kézműves pékségek száma azonban az 1970-es 55 ezerről mára 35 ezerre csökkent az országban az ipari pékségek és a nagy üzletek elterjedésének köszönhetően.

Az UNESCO által javasolt négy másik újdonság − a chilei kerámia egy stílusa, a törökországi ősi Ahlat kőművesség, a vietnami Chăm nép fazekassága és az albániai xhubleta nevű harang alakú szoknya − annyira veszélyeztetettnek tekinthető, hogy sürgős nemzetközi védelemre szorul.

A világörökségi helyszínek címet rendszerint olyan helyeket ítélik oda, melyek „az emberiség számára kiemelkedő egyetemes értékűnek”, mint a Stonehenge, a Taj Mahal és az egyiptomi piramisok.

A szellemi kulturális örökség listáján szereplő zene, kézművesség, ételek, italok, rituálék, táncok és szokások az UNESCO szerint „olyan élő örökséget képeznek, amely nemzedékről nemzedékre öröklődve a közösségeknek az identitás és a folytonosság érzését adják, amely a kulturális sokszínűség és az emberi kreativitás tiszteletben tartásához nélkülözhetetlen”.

Ha tovább olvasnál: GIF-eken elevenednek meg az UNESCO veszélyeztetett kulturális helyszínei

Fotó: Shutterstock

A 2003-as egyezményt eddig 180 ország írta alá − az Egyesült Királyság nem, ami részben megmagyarázza, hogy az olyan egyedülállóan brit rituálék, mint a morris tánc, a teázás és a sajtgurítás miért nem élvezik az UNESCO elismerését.

Azerbajdzsán és Törökország chai-kultúrája, valamint a kínai „hagyományos teafeldolgozási technikák és a kapcsolódó társadalmi gyakorlatok” idén különösen nagy figyelmet kapnak, akárcsak a kubai „könnyű rummesterek tudása”. A jelöltek között szerepel még két görögországi hegyvidéki közösség augusztus 15-i ünnepsége, a jordániai al-Mansaf bankett, a romániai altiţă hímzett blúz, valamint a szlovéniai méhészet, a spanyolországi harangozás és a belgiumi „vásári kultúra”.

A listánnak már büszke tagja a koreai kötéltánc, a francia gasztronómia és a mongol tevegelés, valamint olyan híres harapnivalók, mint a nápolyi pizza, az észak-afrikai kuszkusz és a horvát gyömbéres keksz. De felvették már a bosznia-hercegovinai Kupres település éves fűkaszálási versenyét, Azerbajdzsán Nar Bayrami néven ismert hagyományos gránátalma ünnepét, a finn szaunakultúrát, a jamaikai reggae-t és a mediterrán étrendet is.

A korábbi években a bizottság szinte minden jelölést ratifikált, valószínűleg idén is így fog tenni. Maga a tanácskozás − melyet streamelnek − valójában lényegesen kevésbé szórakoztató, mint a gasztronómiai különlegességek, szokások és hangszerek, amelyek felett döntenek majd.

Forrás: Guardian

Legfrissebb a témában

Booking.com

Még több hasonló cikk a témában