A hagymapirítás, -dinsztelés, -szeletelés egyszerű konyhai folyamatoknak tűnnek, mégis sokat változtathat az étel ízén, ha nem megfelelően végezzük el ezeket.
Az első és legfontosabb tippünk az, hogy a hagyma vágásához nagyon éles kést kell használni. Ennek az az oka, hogy a tompa vagy hullámélű kés jobban roncsolja a sejtszerkezetet, így a hagyma egyfajta védekező mechanizmusaként több kénsav és gáz szabadul fel, ami irritálja a szemünket. Ezt nem lehet teljesen kiiktatni, de az éles kés kevesebb „sérüléssel jár” a hagyma számára, így kevesebb irritábilis anyag is keletkezik.
A hagyma vágása aprítóban is lehetséges, így azonban még jobban roncsoljuk a sejtszerkezetet, és végeredményben az alap dinsztelés nem lehetséges a túl sok folyadék miatt.
Hogyan szeleteljük a hagymát?
Teljesen érthető, ha az ember nincs tisztában azzal, melyik felvágási mód mit takar. Ha a hagymát szeletekre vágjuk, általában arról van szó, hogy a megtisztított hagymát egészben hagyva karikákra szeleteljük. A másik variációja ennek, amikor a félbevágott hagymát szeleteljük fel, ebben az esetben fél karikákat vágunk ki belőle.
A hagyma félfőre vágása nagyon hasonló ehhez, a vágás iránya azonban merőleges a szeletelésére. Itt a hagymát először megtisztítjuk, hosszában félbevágjuk, majd 90 fokkal elforgatjuk, és úgy szeleteljük fel. A félfőre vágás kisebb ívű karikákat eredményez, és a vágási felület is nagyobb, így több pörzsanyag tud képződni a felületén.
A finomra vágás a félfőre vágásból következik, itt ugyanis a hagymát először félfőre vágjuk, majd a képződő csíkokat apró kockákra szeljük. Az eljárás eredményeképp félcentisnél kisebb kockákat kapunk, gyakorlottságtól függően.
Bárhogy is vágnánk fel, ahhoz, hogy a csípősségét kicsit megszelídítsük, érdemes a hagymát előbb 5-8 percig hideg vízbe áztatni, majd leszűrni, és törlőpapíron vagy konyharuhán leszárítani.
Tisztába tettük a felvágás kérdéseit, következzen a hőkezelés.
A hagyma dinsztelése
Ha a hagymát dinszteljük, akkor közepes lángon, kevés zsiradékkal indítjuk az eljárást. Érdemes nagyon enyhén megsózni, hogy a benne lévő víz egy része kiváljon és elpárologjon, aminek hatására a hagyma áttetszővé válik. Ha már üvegesre pirult a hagymánk, ízesíthetjük borssal, köménnyel, összekeverhetjük zöldfűszerekkel. Ezen állapotában többek között fasírtokba, töltelékekbe szokták keverni.
Ha folytatjuk a pirítást, akkor több irányba is indulhatunk. Ha közepes lángon tartjuk az edényt, a hagyma lassan elveszíti teljes nedvességtartalmát, a benne található cukrok pedig szépen lassan elkezdenek karamellizálódni. Ha perfekt karamellizált hagymát szeretnénk készíteni, a dinsztelés után érdemes újra enyhén megsózni a hagymát, hogy vízelvonó hatásával rásegítsen a nedvesség elvesztésére, amivel értékes perceket takaríthatunk meg magunknak, amire szükség is van, hiszen ez egy hosszadalmas folyamat. Ha túl erős lángon próbálkoznánk, sajnos hamarabb ég meg a felület, mintsem hogy a folyadékban oldott cukrok előkerülnének. Cukor adható hozzá, ha nem találjuk elég édesnek. Karamellizált hagymához célszerű vastagabb szeletekre vágni a hagymát, mert végeredményben a negyedére-felére fog összeesni.
Ha magas hőfokon folytatjuk a dinsztelést, és némi folyadékot adunk hozzá, a hagymát elkezdjük megfőzni, majd ezután elforrja a folyadékot. Pörköltek és raguk főzésénél gyakran használt frázis a „zsírjára visszapirítás”, ami gyakorlatilag ezt a folyamatot írja le. A hozzáadott vagy képződő folyadékot elpárologtatjuk, így csak a hagyma és az elején hozzáadott zsiradék marad az edényünkben. A folyamat ismételgetése erősen pirult, pörzsös ízt eredményez, plusz a rostok is megadják magukat, és szétesnek, ezzel sűrű szaftot hagyva maguk után. Fontos, hogy mindig csak egy-két zsírjára pirítás után szabad fűszereznünk az ételt, mert a magas hőmérséklet könnyen megégetheti a fűszereket.
Hagymapirítás okosan
Hagymapirítás esetén érdemes rögtön magas hőmérsékleten elindítani a folyamatot. Ha a zöldségeket „beégetjük” egy alapléhez vagy húsleveshez, az száraz pirítást jelent, magas hőmérsékleten. Ehhez érdemes nagyobb darabokban hagyni a zöldségeket, azonban mindenképpen úgy vágva, hogy nagy felület érintkezzen utána a serpenyővel.
Ha például „wokzöldségbe” pirítanánk hagymát, akkor a serpenyőt érdemes maximum fokozatra kapcsolni, a már forró serpenyőbe némi zsiradékot locsolni, és csak ezután elindítani a pirítást. Ebben az esetben a forró zsír lezárja a felületet, a beltartalom viszont közel marad a nyers állapothoz, így egyszerre lesz pirult, de szaftos és ropogós a végeredmény.
Lyoni vagy „hot dogos” sült hagyma
Ha pedig minden hagymák legjobbikát, azaz a lyoni vagy „hot dogos” sült hagymát szeretnénk elkészíteni, akkor a szeletekre vagy nagyobb kockákra vágott hagymát keményítőbe forgatjuk, és 130-140 fokos olajban hosszú percekig sütjük. Nem szabad megijedni, nem szívja meg magát, azonban a ropogós végeredményhez el kell párologtatni a teljes víztartalmát. 5-8 perc alatt sül aranybarnára, és ezzel együtt készre. Ezután alaposan le kell csöpögtetni, és érdemes leitatni róla a felesleges olajat. Még melegen sózva őrzi meg igazán az ízét.
Ha tetszett a cikk, csekkoljátok a legújabb videóinkat, exkluzív tartalmakért pedig lájkoljatok minket a Facebookon, és kövessetek minket az Instagramon!