Idén tavasszal nem panaszkodhatnak a talaj nedvességhiányára a vajdasági növénytermesztők. A tél folyamán eső és hó egyaránt gazdagon áztatta a termőföldet. Kedvezően alakult az időjárás februárban is, amikor húsz napon át nem jegyeztek csapadékot, mert ezalatt előkészíthették a termelők a magágyat és fejtrágyázhatták az őszi vetésű kalászos gabonákat.
A Vajdaság szívének számító Dél-Bácskában, azon belül is Temerinben október 1. és március 31. között (ebben az időszakban jegyzik a téli csapadékot) nem kevesebb, mint 275 liter nedvesség áztatta a földet. Ehhez hozzájött még márciusban 24, áprilisban eddig 27 liter eső vagy hó. Ez azt jelenti, hogy október 1. óta nem kevesebb, mint 326 liter vízzel gazdagodott a termőtalaj négyzetméterenként, ami az éves csapadékátlag több mint fele. Ebből a mennyiségből 182,6 liter idén, 2023-ban hullott. A vízgazdálkodás szempontjából ennyire kedvező évkezdetre rég volt példa a térségben.
Most csupán az jelent gondot rövid távon, hogy március második fele és április eleje sok esőt, mi több, havat hozott, emiatt várni kell a tavaszi vetéssel.
Ugyanis, egyrészt sárba nem lehet vetni, másrészt a talaj még hidegebb a kívánatosnál, ezért nincs értelme sietni a két legnagyobb területen termesztett tavaszi vetésű haszonnövény, a kukorica és a szója vetésével. Most már jól jönne végre a napsütés és a meleg, ugyanis mindenképpen jó volna áprilisban befejezni e két növény vetését, mert ez is feltétele az optimális hozamnak. A kukorica optimális vetésideje április 5. és 25. között van a Vajdaságban.
Lévén, hogy a cukorrépa vetésterülete jelentősen csökkent az utóbbi években, idén sikerült időben elvégezni a vetését, már szépen sorol az állomány. A napraforgó vetése, akárcsak a szójáé és a kukoricáé, késik.
Az őszi vetésű növények (búza, árpa, zab és olajrepce) erőteljesen fejlődnek és jó hozamot ígérnek. Akadálymentes fejlődésükhöz jelenleg optimálisak a feltételek, ennek köszönhetően jó hozamra van kilátás. Egyedül a kalászosokon jelentkeztek gombás betegségek, de a növényvédők idejekorán észlelték a bajt, és ahol kellett, ott permetezték a vetést.
Tavaszi fagy károsította a gyümölcsösöket
A március végén, április elején érkezett fagy jelentős károkat okozott a gyümölcsösökben. A károkat még nem becsülték fel, de a szakemberek előzetes véleménye szerint kajszibarackból idén alig terem, már biztosan nem ismételhetik meg a tavalyi rekordhozamot a kajszitermelők. Idén nagy valószínűséggel nem lesz miből pálinkát és lekvárt főzni, mert úgy néz ki, hogy csak a legmagasabb ágak csúcsán nem károsodtak a virágok.
Legalább ekkora gond, hogy a többi csonthéjas növény, az őszibarack, a cseresznye, a meggy, a szilva és a ringló virágzásakor is változékony, csapadékos, hűvös és szeles volt az idő, amilyenben nem röpülnek a rovarok.
Emiatt a beporzásuk messze nem lett tökéletes – nem valószínű, hogy szükség lesz gyümölcsritkításra. Másrészt a csonthéjasok egyik legveszélyesebb betegsége, a monília fertőzéséhez optimálisak voltak a feltételek. Mint ismeretes, az élősködő a virágon keresztül fertőz, amivel virág- és hajtáselhalást okoz. Permetezni sem lehetett a monília ellen, a meteorológiai feltételek nem voltak megfelelőek. A következő hetekben derül ki, mekkora a baj.
Zoran Keserović, az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának tanára szerint idén, furcsamód, úgy alakult a helyzet, hogy a hegyvidéki gyümölcsösökben nagyobb kárt okozott a fagy, mint a síkvidékiekben. Ha igaza lesz, idén az észak-bácskai homokvidék gyümölcstermelői örülhetnek. Ennek ellenére a szakember bízik benne, hogy az alma- és a körteültetvényekkel nem lesz gond, mert jól kerültek ki a télből és a hideg tavaszi napokból: amikor a fagyok jelentkeztek, még nem volt intenzív bennük a nedvkeringés és még nem kezdtek el virágozni.
Zuhannak a terményárak
Fogják a fejüket a szántóföldi növénytermesztők a Vajdaságban, mert az utóbbi hetekben ide is begyűrűzött mindaz, ami a világpiacon történt. Miután tavaly az ukrajnai háború okozta világpiaci helyzet miatt leállította vagy korlátozta a kormány a stratégiainak minősített mezőgazdasági termékek kiszállítását Szerbiából, rengeteg kukorica, búza, szója és olajrepce maradt raktáron. Amikor megkezdődött a mezőgazdasági termékek exportja Ukrajnából, a dömping miatt zuhanni kezdtek a terményárak a világban.
Szerbiában például az történt, hogy az elmúlt év őszén még 34 dinárt (109 Ft) fizettek a felvásárlók a kukorica kilogrammjáért, most meg csak 24 dinárt (77 Ft) adnak érte, ami 30 százalékos árcsökkenés. Ez hatalmas csapás a termelőkre nézve, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a tavalyi aszály miatt többségüknél megfeleződött a termés.
Másrészt azok, akik nem adták el a betakarítás pillanatában a termést, hanem a magasabb ár reményében tavaszig vártak, azok még nagyobb bajba kerültek, mert még a tárolási költséget is ki kellene fizetniük a szinte megharmadolódott terményárból.
Időközben a búza ára 39 dinárról (121 Ft) 23-ra (74 HUF), az olajrepcéé pedig 41-ről majdnem a felére csökkent.
Az már viszont nem annyira a termelőket, hanem inkább a fogyasztókat foglalkoztatja, hogy miként lehetséges az, hogy Szerbiában jelenleg drágább a belföldi vöröshagyma, mint a behozott banán. A vöröshagyma ára az utóbbi három hónapban megduplázódott. Ennek magyarázata, hogy az elmúlt években a vöröshagyma-termesztőknek a túltermelés vagy a behozatal miatt nem egyszer nyakán maradt a termés, sok esetben a szemétdombon végezte. Ennek következtében a hagyma kiszorult a vetésszerkezetből. A kereslet és kínálat törvénye azt eredményezte, hogy jelenleg 180–200 dinárt (610 Ft) kell fizetni 1 kilogramm hagymáért. Becslések szerint az ország jelenleg 15 napra elegendő hagymatartalékkal rendelkezik.
A kormány döntött a mezőgazdaság támogatásáról
A mezőgazdasági minisztérium a bejegyzett gazdaságok tulajdonosainak idén hektáronként 9 ezer dinár (28 890 Ft) területalapú támogatást ad. Ennek egyharmada, 3 ezer dinár (9630 Ft) üzemanyagár-támogatás. A földművesek elektronikus úton, április 7-től május végéig igényelhetik a támogatást.
A dolgok jelenlegi állása szerint mintegy 197 ezer szerbiai gazdaságot tart nyilván az állami e-agrar honlapja, amelyek támogatásra pályázhatnak.
Jelena Tanasković mezőgazdasági miniszter azt nyilatkozta, hogy a szerb kormány prioritásként tekint a mezőgazdasági termelésre, és lehetőségeihez képest mindent megtesz annak érdekében, hogy támogassa a termelőket. A területalapú támogatás mellett kedvezményes kölcsönt és kamattámogatást ad a mezőgazdászoknak, ugyanakkor az állattenyésztők is megkapják a tenyészjószágok után járó támogatást. A kormány az eddigi 10-ről 15 dinárra (48 Ft) emelte a tejprémiumot, a fejőstehenek után járó támogatás pedig 25-ről 30 ezer dinárra (96 300 Ft) nőtt. Ez utóbbi emelése kisebb annál, mint amit a tejtermelők követeltek, de a szerb kormány jelenleg ennyire képes, mondta a miniszter.
A tárcavezető emellett bejelentette, hogy arról is döntött a kormány, hogy felvásárol a termelőktől 50 ezer tonna búzát az állami tartalékalap számára. Ugyanakkor jelezte, hogy egy-egy gazdaságtól legfeljebb 100 tonnát vásárolnak. Biztató, hogy a kormány 28 dinárt (48 Ft) fizet a termelőknek a búza kilogrammjáért, 5 dinárral többet, mint amennyit az újvidéki terménytőzsdén jelenleg fizetnek érte. Ez ösztönzőleg hat a felvásárlásra.
Folytatódik a tejtermelők kálváriája
A napokban kiderült, hogy Szerbiába tavaly 200 millió euró értékben hoztak be tejet és tejterméket, kétszer annyiért, mint 2021-ben. A tejfeldolgozó üzemek azért éltek a behozatal lehetőségével, mert a világpiacon a töredékébe kerül a tej, mint Szerbiában. Ez annak tudható be, hogy a szerb kormány képtelen állni a versenyt a gazdag európai országokkal a termelőknek nyújtott támogatások vonatkozásában.
Eközben a mezőgazdaság által használt energiahordozók, nyers- és alapanyagok ára drasztikusan megnőtt. A szerbiai tejfeldolgozók különféle kifogásokra hivatkozva megtagadták a belföldi nyers tej felvásárlását, ebből lett a baj.
Marijan Rističević, a Népi Parasztpárt parlamenti képviselője azt nyilatkozta az ügyben, hogy megbízható információi szerint januárban és februárban a tej és a tejtermékek behozatala 40 százalékkal nőtt, és ez alapján meggyőződése, hogy a kormány által február 17-én bevezetett védővámok túl alacsonyak. A tej literjére érvényes 15 dináros (48,9 Ft) és a behozott sajt kilogrammja utáni 30 dináros (97,8 Ft) védővám nem csökkentette jelentősen a behozatalt.
Mindezt figyelembe véve érthető, hogy a napokban ismét tömegesen tüntettek a termelők Szerbia-szerte. A kormány egyelőre nem állt elő tartósnak tűnő megoldási javaslattal a problémára, csak ideig-óráig volt képes visszafojtani a nagyobb tüzeket. A tejtermelőket az sem vigasztalja, hogy a nyugat-balkáni térség több országát sújtja a probléma. Ők továbbra is 65 dináros (218 Ft) államilag garantált felvásárlási árat követelnek a szabványminőségű tejért.