Mese az ingyenes házasságkötésről
A történet igaz, a szereplők nevének kivételével. Akkor mi a mese? Az, hogy a polgári szertartás minden esetben díjtalan. Hacsak nem vagy eléggé résen…
Zsuzsi és Ákos hosszas huzavona után (az ara döntését megelőző vívódás ugyanis kísértetiesen hasonlított korábbi menyasszonyunk sztorijához) végérvényesen és visszavonhatatlanul eldöntötték: összekötik az életüket. Mindketten pici esküvőről álmodoztak, és mivel viszonylag közeli időpontot tűztek ki, gyorsan bele is vágtak a szervezésbe. Polgári esküvő két tanú előtt, és rá egy hétre jöhetnek a családtagok, barátok, kollégák a templomi szertartásra.
Első hallásra nem tűnik bonyolult programnak, Ákos tehát kézen fogta szíve választottját, és besétált vele a polgármesteri hivatalba egyeztetésre. Időpont szabad, hurrá! Mindketten elnéző mosollyal szemlélték a kedves, törékeny hölgyet, aki 2010-ben a hetvenes évekből megörökölt írógépével pötyögte be az adataikat. Nem volt gyors, de legalább hangos.
Ákos kihangsúlyozta, hogy semmi extrát nem kérnek, egy-egy „igen”, egy-egy aláírás és pont. „Azt nem lehet” – hangzott a meglepő válasz, miután az anyakönyvvezető részletesen ecsetelni kezdte, hogyan is zajlik majd a ceremónia. Beszéd, gyertya, pezsgő, mikor kell felállni és leülni. A fiatalok egybehangzó tiltakozása után – miszerint ők egyiket sem kérik – a hölgy csalódottan vette tudomásul, hogy az imént feljegyzett időpontban nem kerülhet hivatása magaslatára, pedig mennyire szereti a munkáját. „Na jó, akkor is hozzanak három gyertyát és egy üveg pezsgőt. Lehetőleg kölyökpezsgőt, mert akkor a maradékot el tudjuk tenni tartalékba…”
Búcsúzás előtt – mintegy mellékesen – közölte, hogy a hivatalnak szerződése van XY rendezvényszervező céggel, minden házasságkötést jelenteni kell nekik, további egyeztetés miatt őket kell felkeresni. További egyeztetés?!
Mivel a rendezvényszervező iroda a szomszéd utcában található, Ákos azzal a lendülettel berobogott. (Zsuzsi – konfliktuskerülő lévén – inkább kimaradt a várható szócsatából.) Fiatal hölgy fogadta Ákost. Vőlegényünk ismét nyomatékosította, hogy semmilyen felhajtást nem szeretnének, mire a válasz: rendben, akkor alap szolgáltatások lesznek 15 ezer forintért. Ákos először nem jutott szóhoz, majd lassan, higgadtan, udvariasan megkérte a hölgyet, hogy ettől az esküvőtől szíveskedjenek távol tartani magukat. „Azt nem lehet, jogszabályban szerepel, hogy ott kell lennünk.” Ákosnál itt szakadt el a cérna: jogszabály? Szeretné látni azt a jogszabályt! Ebben a pillanatban lépett be az iroda főnöke, aki szintén nem tudott ide vonatkozó paragrafust felmutatni, így kénytelenek voltak visszavonulót fújni.
Amit a fentiek alapján tudnod kell: a házasságkötési eljárás államigazgatási szempontból illetékmentes! Nem kötelezhet senki arra, hogy igénybe vegyél kéretlen szolgáltatásokat, úgy mint fotózás, pezsgőbontás, gitárzene. Más kérdés, hogy ha terembérletet kell fizetni, vagy hangosítást szeretnétek, akkor ennek költségeiről illik tájékozódni, de ne hagyjátok csőbe húzni magatokat!
Zsuzsi és Ákos egyébként nem úszta meg 5-6 versidézet és csöpögős beszéd nélkül, pezsgőt (kölyökpezsgőt!) és gyertyát is vittek a békesség kedvéért, de nem kellett fizetniük a házasságkötésért, mely önmagában Magyarországon egyébként is ingyenes…
KM
Kapcsolódó cikkek