Kapitány Balázs: nem elég a családpolitika, vándorláspolitika is kell

Ezt olvasta már?

Bor, Mámor, Provance

Kibomló haj, laza, intim póz, a már csak gyengéd erővel sütő napban megcsillanó nedű. A menyasszony bőre boldog nyári napokat idéz fel, szeptember végén....

Diana hercegnő tényleg majdnem lefújta az esküvőjét? | Cosmopolitan.hu

Ha igazi The Crown rajongó vagy, akkor mostanra biztosan ledaráltad a legújabb, 4. évadot, amiben végre Diana hercegnő történetszála...

Ajándékozási etikett: hogyan illik ajándékozni? – nlc.hu

Kinek, mit és mekkora értékben illik ajándékozni? És mi van akkor, ha nem tetszik az ajándék? Most mindenre válaszolunk! Milyen értékű ajándékot illik adni?...

Lobban-e a gyertyaláng a családi asztalnál karácsonykor?

Nyár végén egységes képet mutatott Európa a Covid-járványt illetően: egy ország volt, ahol magas volt a napi fertőzöttek száma: Spanyolország. És Málta, de a...

Egy demográfiai kormányzásnak a családpolitika mellett egy jól megtervezett vándorlási politika is része kell legyen

– állítja Kapitány Balázs demográfus. A Népességtudományi Kutatóintézet munkatársa az Indexnek úgy fogalmazott: akkora lett Magyarországon mostanra a szakadék a születések és a halálozások számában, amit enélkül nem lehet áthidalni.

Házasodási boomnak vagyunk tanúi az elmúlt években Magyarországon, ez azonban nem jelenti egyúttal azt is, hogy több gyerek születik

– ez az egyik legfőbb megállapítása annak a friss tanulmánynak, amit a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének két munkatársa, Kapitány Balázs és Murinkó Lívia jegyez. A Párkapcsolati változások, termékenységi trendek című dolgozat szerint a házasságkötések számának több évtizedes csökkenő trendje

2010 után megfordult, és 2019-ben már többen járultak anyakönyvvezető elé, mint 1990 óta bármikor.

A mélypontot 2010 jelentette, abban az évben alig több mint 35 és fél ezren házasodtak, tavaly ez a szám már a 65 ezret is meghaladta.

A mostani tendenciával számolva egyre javulnak a nők esélyei arra, hogy férjhez menjenek (és persze a férfiaké is, hogy megházasodjanak).  A szaknyelven csak teljes első házasságkötési arányszámnak nevezett mutató ugyanis azt jelzi, mekkora az esélye annak, hogy egy nő 49 éves koráig legalább egyszer megházasodik; húsz éve még 49, 2010-ben 39, 2018-ban 65, tavaly pedig már 88 százalék esélyt mutatott erre.

Hiába kötnek azonban egyre többen házasságot, ez nem hozza magával a születések számának emelkedését is – mutatott rá az Indexnek nyilatkozva Kapitány Balázs.

A házasság és a gyermekszületés között ma már jóval gyengébb az ok-okozati kapcsolat, mint 15-20 évvel ezelőtt. Ezért, bár jó jel a házasságok számának növekedése, de ebből még nem következik, hogy a frigyet követő 9 hónap múlva megszületik a gyerek.

Az előzetes adatok szerint tavaly 89 200 gyermek jött világra Magyarországon, ez (2011 és 2013 után) minden idők harmadik legalacsonyabb születésszáma. Bár 2020 első harmadában 2019-hez képest egyértelmű (5,5 százalékos) növekedés figyelhető meg, ennek mértéke azonban kevés volt ahhoz, hogy a csökkenő trend megforduljon, ezzel valójában csak a 2016-os évi értékre állt vissza 2020 első hónapjaiban a születésszám.

Míg a házasságkötésekre egyértelműen kedvező hatással vannak a családpolitikai intézkedések, a születések számának alakulására kevésbé.

Ez nem egy automata, ahová elég, ha bedobom a pénzt, és a végén kijön az árucikk. A gyermekvállalásban rengeteg a szubjektív elem, sokan halasztják a szülést ilyen-olyan indokkal, és a felmérések azt mutatják, hogy közben nem figyelnek rá, hogy ketyeg a biológiai óra

– mondta a kutató. Az adatok szerint Magyarországon jelenleg már átlagosan 28,8 évesek a nők, amikor megszülik első gyermeküket.

Kapitány Balázs hangsúlyozta: a gyermekvállalásról sem egyéni, sem társadalmi szinten nem lehet úgy gondolkodni, mint egy projektről, ez egy sokismeretlenes egyenlet, amely rengeteg nem vagy kevésbé számszerűsíthető tényezőből áll.

Főleg a második és a harmadik gyermeket tervezve már ott van a tapasztalat arról, támogatja-e a munkahely a kisgyermekes létet, talál-e a szülő megfelelő bölcsődét, óvodát, házi gyermekorvost a gyerekének, tudják-e a gyerek mellett logisztikázni az életüket, stb. Azt látjuk, hogy ha az édesanya a gyermek születését követően visszamegy dolgozni, az jelentősen csökkenti a kistestvér megszületésének az esélyét. Mert míg a magyar családpolitika igen fejlett az anyagi támogatások terén, azokkal kifejezetten »jól céloz«, a másik lába, amely legalább ennyire fontos, lényegesen kevésbé fejlett: gyenge a támogató intézményrendszer vagy például a kismamák diszkriminációját csírájában elfojtó munkajogi védelem.

A demográfus szerint a koronavírus-járványnak nem várható közvetlen érdemi hatása a születések alakulására, annál inkább lehet a pandémia nyomában járó gazdasági válságnak, főként, ha az elhúzódó lesz. A korábbi megszorításoknál vagy a 2008-as világgazdasági válságnál is látszott, a bizonytalan időszakban az emberek halasztják a gyermekvállalást, annak pedig az a következménye, hogy nem születik meg minden tervezett gyerek. De a korábbi kedvezőtlen időszakok után mindig volt egy „felpattanás”, amire érdemes lehet akár újabb ösztönzőkkel ráerősíteni.

Kapitány Balázs ugyanakkor azok közé tartozik, akik szerint a népességfogyást ma Magyarországon önmagában a születésszám növelésére irányuló intézkedésekkel nem lehet megállítani.

Ahhoz, hogy a demográfiai krízisből kijöjjünk, el kell érni, hogy kevesebben haljanak meg idő előtt, és akármilyen tabutéma is ez, de szükség van egy minimális vándorlási többlet biztosítására is. Nem amellett érvelek, hogy a harmadik világból telepítsünk be más kultúrájú embereket tömegesen Magyarországra, hanem például arra, hogy segítsük elő a külföldre költözöttek visszavándorlását, de a Kárpát-medencén belüli vándorlási nyereséggel is lehet számolni. Jelenleg akkora nálunk a szakadék a születések és a halálozások számában – nagyjából 40 ezerrel halnak meg évente többen, mint amennyien születnek –, amit csak a gyermekvállalási kedv növelésével nem lehet áthidalni.  

Ha demográfiai kormányzásról beszélünk, akkor annak egy jól megtervezett, okos vándorlási politika is része kell legyen – fogalmazott a demográfus, jelezve, hogy a be- és a visszavándorlás elősegítése egyaránt beletartozik ebbe, ezért sem a „bevándorláspolitika” kifejezést használja. Mint mondta, egy erdélyi kutatás szerint azok közül, akik onnan korábban Nyugat-Európába mentek dolgozni, sokan terveznek visszatérést – de már Magyarországra.

Ez eddig ismeretlen célcsoport és potenciál volt

– hívta fel a figyelmet a Népességtudományi Intézet demográfusa, aki ezzel együtt azt is fontosnak tartaná, hogy olyan intézkedések szülessenek, amelyek megkönnyítik a Magyarországról külföldre ment, de a visszatérésen gondolkodó honfitársaink hazaköltözését. 

Ismert: a kétezres évek tendenciái alapján készült előrejelzések szerint 2060-ra 7,9 millióra csökken az ország lélekszáma. Kapitány Balázs ezzel kapcsolatban megjegyezte:

jelenleg nem tudjuk, pontosan mekkora az ország lakossága.

A kivándoroltakról nincsenek egzakt statisztikák, de az sem egyértelmű például, hogy az egymillió magyar kettős állampolgár közül azok, akiknek van magyarországi lakcímük, mennyien élnek itt valójában. A kérdésre a következő népszámlálás adhat választ, ami elvileg, ha a világjárvány el nem mossa, jövőre esedékes.

Sokaknak az élettársi viszony sem iszony

A házasodási kedv növekedésével párhuzamosan az élettársi kapcsolatok népszerűsége sem csökkent, sőt, 1990 óta dinamikusan nőtt Magyarországon. Míg akkor 250 ezren választották az együttélésnek ezt a módját, ma már négyszer ennyien. Az élettársi kapcsolatok egy része a házasság alternatívája, ám sok esetben a párok egy hosszabb együttélést, esetleg már a közös gyerekek megszületését követően járulnak oltár elé, feltehetően nem függetlenül a házasoknak járó támogatásoktól. Jelentősen csökkent azonban a házassággá alakuló együttélések aránya, főként a viszonylag gyors, egy-két éven belül megkötött házasságok aránya esett vissza.

Érdekes megfigyelni azt is, hogy az ezredfordulótól 2015-ig nagyon jelentős mértékben, 71-ről 52 százalékra csökkent a házasságból született gyermekek aránya, azt követően azonban – nyilván összefüggésben a házasságkötések számának növekedésével – megfordult a trend. 2018-ra 56 százalékra növekedett, és az előzetes adatok szerint 2019-re 61 százalékra ugrott a Magyarországon házasságból született gyermekek aránya. Ez utóbbi egy év alatt 5 százalékpontos emelkedés, ami egy ilyen, alapvetően stabil demográfiai indikátor esetén nagyon jelentősnek számít, a rendszerváltás óta ekkora változás egy év alatt még sohasem történt ebben a statisztikában.

Ugyancsak elgondolkodtató az összefüggés az iskolai végzettség és aközött, hogy ki vállal házasságon kívül gyermeket. Az adatok azt mutatják, hogy 2018-ban Magyarországon a diplomás nőknek csaknem a négyötöde (78,1 százaléka) házas volt, amikor megszülte gyermekét. Az érettségizett nők bő feléről (54,6 százaléka) mondható el ugyanez, míg az alacsonyabb végzettségű nők alig 28,8 százalékának született a gyermeke házasságban.

(Borítókép: Az Ausztriában élõ Kisch Krisztina és lánya, Kisch Jáde ágyneműt cserél a vendégek után házában, a Salzburg tartománybeli Flachau-Reitdorfban 2013. március 16-án. MTI Fotó: Nyikos Péter)

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

- Advertisement -
- Advertisement -

Legfrissebb a témában

Jótékonyságból ötös: elmaradt az esküvő, rászorulókra költötték a pénz

Az amerikai Emily Bugg és Billy Lewis esküvői terveit csúnyán keresztülhúzta a koronavírus-járvány – írja a Good Morning America....

Itt a MEGÚSZÓS KAJÁK 2 unboxing!

Green Kitchen A káposzta újjászületése Karácsony A brownie lelke ezesetben a...

Az ország egyetlen citromfarmján jártunk | Street Kitchen

Karácsony Fullos csokitorta banánnal megspékelve! Green Kitchen Egy tartalmasabb ebéd vagy...

„Ha túléltük a háborút, ezt a nehéz évet is túl fogjuk” – Cukrászdák és kávézók a járványban

Ez a zsemle akkor jó, ha alig bírjátok átharapni, mert tele van rántott hússal és majonézes salival! ...

Erdélyi konyhát így még nem tálaltak – megnyílt a SZÉK

A legjobb reggelik Ezzel aztán tutira jól indul majd a nap - bár kevéssé diétásan 😀 ...
- Advertisement -

Még több hasonló cikk a témában

- Advertisement -