Az urológiai rendeléseken rendszeresen jelentkeznek olyan női páciensek, akiknél baktériumot találtak vizeletvizsgálat során. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy valóban fertőzésről van-e szó, ami antibiotikumkezelést igényel?
Esettanulmány
Egy 45 éves, fél éve ismert és kezelt cukorbeteg nő jelentkezett a háziorvosánál, ahol általános ellenőrző laborvizsgálat történt. Előzményében urológiai betegség nem szerepelt. A vér vizsgálata kóros eltérést nem jelzett, azonban a vizeletüledék-vizsgálat során számos baktérium és laphámsejt igazolódott. Antibiotikumot szedett saját megfontolásból, azonban a vizelete továbbra is pozitívnak bizonyult. A kóros lelet miatt a hölgy urológiai szakrendelésen jelentkezett. Láza nem volt, véres, fájdalmas, égető vizelést nem észlelt, vizelete nem zavaros. Időszakosan gyakrabban vizelt, amíg a cukorbetegségét nem kezelték, azonban aktuálisan vizelési panasza nem volt. Fizikális vizsgálata során érzékenység vagy kóros eltérés nem igazolódott. Tekintettel a korábbi vizelési panaszaira, az urológiai vizsgálat részeként vese- és húgyhólyag-ultrahangvizsgálata történt, ahol kóros eltérés nem ábrázolódott. A vizeletvizsgálat módjáról kiderült, hogy az otthon megszokott módon vizelt a vizeletgyűjtő tartályba, ezáltal a vizeletminta nem volt középsugaras és a vizeletsugár valószínűleg érintkezhetett a szeméremajkakkal is. A pácienst részletesen tájékoztattuk a szabályos középsugaras vizeletgyűjtés szabályairól. Tekintettel tünetmentességére, kezelést nem tartottunk szükségesnek.
Három hónappal később ismét jelentkezett a páciens, friss laborlelettel, miszerint továbbra is baktérium látható a vizeletében annak ellenére, hogy szabályos, középsugaras mintavétel történt. A páciens továbbra is panaszmentes, a vércukorszint sikeres beállítása óta gyakori vizelése megszűnt. Fizikális vizsgálat és ismételt ultrahangvizsgálata során sem találtunk eltérést. Antibiotikummal való kezelését továbbra sem tartottuk indokoltnak.
Összegzés
Több okból kerülhet baktérium a vizeletbe, melyek közül a leggyakoribb, hogy nem a vizeletből származik, azaz a természetes hüvely- vagy bőrflóra baktériumai kerülnek bele a mintába. A laphámsejtek jelenléte utalhat arra, hogy a vizelet a bőrrel is érintkezett. Ezért, különösen nőknél, az anatómiai sajátosságokból kifolyólag, kiemelten fontos ügyelni a vizeletminta-vétel szabályainak betartására. Rendkívül fontos a mintavétel előtti tisztálkodás, a szeméremajkak eltartása a húgycsőtől vizelés közben. Továbbá figyelnünk kell arra is, hogy a vizelet középsugaras legyen, azaz a vizeletsugár első kis mennyiségét hagyjuk kicsorogni (ezzel mossuk át a húgycsövet), majd 0,5-1 dl vizeletet fogjunk fel a vizeletgyűjtő edénybe, végül a maradék, húgyhólyagban maradt vizeletet engedjük a WC-kagylóba.
Amennyiben a szabályos vizeletminta-vétel ellenére is baktérium található a vizeletben, de nem okoz vizelési panaszokat, akkor tünetmentes bacteruriáról (tünetmentes bakteruria) beszélünk. Ez általában nem tekintendő kórosnak, sőt egyre több bizonyíték utal a betegséget nem okozó baktériumok védő szerepére a húgyuti fertőzésekkel szemben. Antibiotikumkezelés kizárólag terhesség vagy bizonyos húgyutakon végzett műtétek előtt ajánlott. Tehát a tünetmentes bacteruria még cukorbetegség vagy más immunhiányos állapot esetén sem igényel antibiotikumterápiát. Tünetmentes bakteruria esetén nem kötelező az ultrahang vagy hólyagtükrözés elvégzése sem, amennyiben a beteg kórelőzményében különösebb urológiai megbetegedés nem szerepel. Azonban, ha húgyúti kövességre vagy egyéb húgyúti megbetegedésre utaló jeleket találunk, urológiai kivizsgálás javasolt.
Az említett páciens tünetei nem utaltak húgyuti fertőzésre. Cukorbetegség esetén gyakrabban találkozunk tünetmentes bacteruriával, kezeletlen cukorbetegeknél pedig sokszor fordul elő gyakori vizelés, ugyanakkor ez a tünet önmagában nem utal húgyúti fertőzés jelenlétére és a vércukorszint beállítását követően általában megszűnik. Amellett, hogy a páciens vizeletében baktérium volt található, a további követése során sem észleltünk újonnan kialakuló húgyúti fertőzést, panaszt vagy komplikációt.
Következtetés
A tünetmentes bacteruria rutinszerű antibiotikumkezelése nem ajánlott, csak terhes nőknél vagy bizonyos tervezett urológiai műtét előtt álló betegeknél indokolt.
Olvasson tovább!
(Dr. Magyar András, urológus)
Irodalomjegyzék:
1. Spira, Gowrishankas, Halperin. Factors contributing to the degree of polyuria in a patient with poorly controlled diabetes mellitus. Am J Kidney Dis. 1997 Dec;30(6):829-35.
2. European Association of Urology Guidelines on Urinary Tract Infections, 2020. https://uroweb.org/guideline/urological-infections/#
3. Recurrent Uncomplicated Urinary Tract Infections in Women: AUA/CUA/SUFU Guideline 2020. https://www.auanet.org/guidelines/recurrent-uti