Stresszkezelés, de hogyan? – Stresszkezelési módszerek

Ezt olvasta már?

Napjainkban a stresszkezelés rendkívül divatos szó, amellyel rengeteg fórumon találkozhatunk tudományos és közérthető formában egyaránt. Az sem ritka, hogy valamilyen egészségügyi problémával kapcsolatban halljuk, hogy: “túl stresszes” vagy “ne stresszeljen rá”. Ez így mind szép és jó, de mit értünk azalatt, hogy stresszkezelés? Hogyan tehetünk hétköznapi emberként a stresszmentes mindennapokért?

Maga a stressz definiálása meglehetősen nehéz feladat. Picit talán olyan, mintha a szerelem fogalmát kísérelnénk meg egyetlen egy definicióba sűríteni, holott ez mindenkinek a saját, egyéni megélésétől függ. Van, aki már attól is feszült lesz, ha lekési a buszt reggel, míg másoknál ez a határ sokkal kijjebb tolódik. Egy dolog biztos: ilyen vagy olyan formában, de a stressz alapvetően mindannyiunk életében jelen van. Éppen ezért a cél nem is feltétlen a stressz megszüntetése (hiszen ez lehetetlen), hanem azoknak a kis mindennapi bosszúságoknak az azonosítása és kezelése, amelyek nem feltétlen tudatosak, de sokszor mégis összeadódnak, hatnak ránk és olykor eléggé megnehezítik a mindennapokat.

Mikor van “baj”?

Fontos hangsúlyozni, hogy a fizikai és lelki egészségünk megőrzése szempontjából valamennyi stresszre mindenféleképpen szükségünk van. Bizonyára sokan ismerik azt az érzést, amikor egy kihívást jelentő helyzetben pl. munkahelyen, gyerekneveléssel kapcsolatban a vártnál jobban teljesítünk vagy reagálunk. Ezt az úgynevezett pozitív stresszt eustressznek is szokták nevezni, amely növelheti a teljesítményünket és sokszor motiválóan hat ránk.

Mindenkinél létezik tehát egy saját, optimális tartomány, ha azonban a stressz ezt krónikusan túllépi, akkor az gyakran testi és lelki betegségekhez vezethet, amit pedig distressznek nevezünk.

Bővebben Hogyan működik a mindennapi stressz?

Mi az a stresszkezelés?

Valójában mindannyian űzünk stresszkezelést valamilyen formában, de sokszor automatikusan, így nem is feltétlen vagyunk tudatában. Amikor feszült helyzetben egy dohányos rágyújt, amikor egy hosszú nap után futni megyünk, vagy felhívjuk egy barátunkat „panaszkodni”, akkor tulajdonképpen mindannyian stresszkezelést végzünk.

Láthatjuk azonban, hogy léteznek konstruktív és nem konstruktív feszültséglevezetési formák, amelyeket tudatosan vagy tudattalanul, de mindannyian alkalmazunk. Az előbbi általában egy aktív megküzdési forma (pl. testmozgás, szociális támasz keresése), míg az utóbbi inkább egy passzív, elkerülő megküzdési forma (pl. dohányzás, körömrágás). Mindkettő lehet rövid távon célravezető, ugyanakkor a hosszú távú hatás érdekében érdemes a konstruktív stresszkezelési formák elsajátítására és tudatosabb alkalmazására törekedni.

Ötletek a konstruktív stresszkezeléshez

Az, hogy kinek, melyik stresszkezelési forma válik be, valójában nagyon egyéni. Függhet az életkortól, személyiségtől vagy az adott helyzettől is, éppen ezért senki ne gondolja, hogy a meditáció és a jógatanfolyam az egyetlen jó megoldás (bár valóban mindkettő jó módszer).

Stresszkezelésre „tuti recept” nincs, ugyanakkor léteznek olyan konstruktív módszerek (a teljesség igénye nélkül), amelyek az emberek nagy részénél hatékonyak:

Önmegfigyelés

A stressz kezelésének hasznos és jó módszere a naplózás, ami sokat segíthet önmagunk megismerésében, a stresszorok beazonosításában, és így a hozzánk legközelebb álló stresszkezelési forma megtalálásában. Vezessünk néhány napig stressznaplót, ami egy táblázatba foglalva a következőket tartalmazza: időpont, kiváltó körülmény (azaz mitől lettem stresszes), testi tüntetek, érzések/gondolatok, mi segített megnyugodni. Meg fogunk lepődni, mennyi minden segít a hétköznapokban megnyugodni, amiket eddig nem is használtunk tudatosan.

Testmozgás

Ne gondoljuk, hogy a testmozgás csak a sport szerelmeseinek való! Egy 10 km-es táv lefutásán túl rengeteg lehetőségünk van arra, hogy átmozgassuk magunkat és megtaláljuk a nekünk megfelelő mozgásformát. Kezdésként érdemes lift helyett a lépcsőt választani, autó helyett pedig biciklivel/gyalog menni a boltba vagy az óvodába. Keressünk az interneten egy 5-10 perces átmozgató tornát, amit beiktatunk a reggeli rutinunkba (és ami nem mellesleg jóval kevesebb időt emészt fel, mint az internetes hírek böngészése, ráadásul a stressz-szintünkre is jóval kedvezőbben hat). Ha tehetjük, akkor a hétvégén menjünk el sétálni, biciklizni! Lásd még: Csodafegyver a stressz ellen: a mozgás

Meditációs és relaxációs módszerek

Nem feltétlenül kell egyből beiratkoznunk egy jógatanfolyamra vagy egy hangtálas meditációra, ahogyan azt sem várja senki, hogy egész nap lótuszülésben üljünk! Ugyanakkor köztudott tény, hogy már a légzésünk lelassításával is sokat tehetünk azért, hogy megnyugodjunk. Biztos sokan megfigyelték már, hogy amikor idegesek vagyunk, akkor a levegőt is szaporábban, felületesebben vesszük, ami fenntartj a feszült, stresszes állapotot. A legjobb módszer ezellen az úgynevezett hasi légzés. Ezt legkönnyebben úgy végezhetjük, ha a kezünket vagy egy könyvet a hasunkra tesszük, és követjük, amint belégzésnél mindig megemelkedik. Természetesen számos módszer létezik még videók, hanganyagok, workshopok formájában. Érdemes körülnézni és megtalálni a leginkább hozzánk passzoló módszert. Lásd még: Relaxációval a szorongás és a stressz ellen

Alkotás

Nem szükséges tehetségesnek lennünk ahhoz, hogy a kreativitás csökkentse a mindennapi stresszt. A rajzolás, festés, színezés, írás, zenélés mellett az olyan hétköznapi tevékenységek is idesorolhatók, mint a sütés, főzés, barkácsolás vagy a lakásunk szépítgetése.

Örömteli tevékenységek

Ebbe a kissé nehezen megfogható kategóriába tartozik minden olyan dolog, ami jó érzéssel tölt el. Ez van, akinél egy jó könyvet, habos fürdőt vagy valami társasági eseményt jelent, míg másoknál meglepő módon a takarítást.

Társas támasz

Merjünk a problémáinkról beszélni és ne magunkban szenvedjünk csendesen! Hívjuk fel valamelyik családtagunkat vagy barátunkat és mondjuk el, hogy mi az, ami bánt. Ha nem is feltétlen tudnak segíteni, sokszor már attól jobban érezzük magunkat, ha kibeszélhetjük a problémáinkat.

Természet, környezetváltozás

Hagyjuk el a stresszforrás helyszínét! Ha idegesek vagyunk a főnökünkre, akkor menjünk el ebédelni valami külső helyre vagy a parkba. Ha idegesít az otthoni felújítás, tegyünk egy sétát vagy találkozzunk a barátainkkal! Minél többet van lehetőségünk zöld és nyugodt környezetben lenni, annál jobban fogjuk érezni magunkat a bőrünkben is.

Egyik technika nem zárja ki a másikat, azaz előfordulhat, hogy bizonyos helyzetekben egy jó könyv, míg máskor egy kiabálástól hangos baráti társaság jelenthet számunkra kilépést és megnyugvást.

Mikor forduljunk szakemberhez?

Láthattuk, hogy a stressz valahogyan minden ember életében jelen van. Jogosan merül fel a kérdés, hogy mikor van szükség szakemberre, és hol van az a határ, amikor már a fentebb említett stresszkezelési technikák nem bizonyulnak elegendőnek.

Amikor a stressz már bőven túllépi az adott személy optimális tartományát, azaz tartósan befolyásolja a hangulatot, a mindennapi tevékenységek elvégzését (pl. nem tudunk bemenni az iskolába vagy a munkahelyünkre) és az egészséget (pl. szív és érrendszeri betegségek, mondjuk magas vérnyomás, gyomorbántalmak, migrén, alvási zavarok, pánikroham jelentkeznek), akkor mindenféleképpen érdemes szakemberhez fordulni.

Szakember lehet az orvos, a pszichológus vagy akár egy coach, esetlegegy szakképzett jógaoktató is. A lényeg, hogy megtaláljuk a nekünk való szakembert, és ne söpörjük a problémát a szőnyeg alá!

Nagyon gyakori, hogy a betegek az orvost sokszor más problémával, általában valamilyen testi tünettel keresik fel. Ha az orvos elég figyelmes és a háttérben húzódó orvosi okokat kizárta, akkor tovább irányítja és ideális esetben megpróbálják az adott testi tünetet a lelki oldalról kezelni.

Olvasson tovább

Lőrincz-Erdélyi Krisztina, pszichológusForrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Lőrincz-Erdélyi Krisztina, pszichológus

- Advertisement -spot_img
- Advertisement -spot_img

Legfrissebb a témában

- Advertisement -spot_img

Még több hasonló cikk a témában

- Advertisement -spot_img