Pán Péter-szindróma – Felnőni nem akaró felnőttek és ami mögötte van

Ezt olvasta már?

A kissé vicces elnevezés mögött egy kevésbé vicces jelenség áll, ami hivatalosan ugyan nem pszichológiai betegség, ám mégis mutathat azokhoz hasonló vonásokat. Gyakran szokás még a “mamahotel” vagy a “kapunyitási pánik” kifejezésekkel együtt emlegetni, de mit is takar valójában?

Kik ők?

Míg a felnőtté válás fizikailag nem gátolható, addig lelkileg vagy érzelmileg igencsak kitolható, hogy ki mikor válik felnőtté. A Pán Péter-szindróma jellemzően a 25-40 év közötti korosztályt érinti és férfiaknál valamivel gyakrabban fordul elő, mint nőknél. Hasonlóan a mesebeli Pán Péterhez, általában ezek a személyek sem akarnak felnőni, függetlenné válni és felelősséget vállalni. Jellemző lehet rájuk egyfajta megrekedtség a gyerekkorban, olykor a tinédzserekhez hasonló érzelemkitörés és az érzelmek kezelésének nehézsége, a halogatás, az agresszivitás, mások hibáztatása, a negatív kritikától való félelem, illetve olykor valamilyen szerfüggőség is társulhat hozzá.

Párkapcsolat

Az ilyen személyek a párkapcsolatban általában nem terveznek hosszú távon, kerülik az elköteleződést, és sokszor nem vállalják fel a párkapcsolatot, vagy inkább az alkalmi kapcsolatokat részesítik előnyben. Gyakori jelenség, hogy sokszor még otthon laknak, és nem is akarnak összeköltözni a párjukkal. Ha mégis külön élnek, akkor semmilyen vagy csak nagyon minimális házimunkát végeznek, és jellemzően még a mosnivalót is inkább hazahordják. A pénzzel nehezen gazdálkodnak, inkább egyik napról a másikra élnek, a megkeresett pénzt pedig szórakozásra vagy különböző élvezeti cikkekre költik.

Munka

A Pán Péter-szindrómában szenvedőknek nincsenek határozott karrierterveik és viszonylag kevés erőfeszítést tesznek a munkakeresés érdekben. Gyakran váltogatják a munkahelyüket, mondván, hogy az unalmas. Ilyenkor rendszerint egyik területről a másikra csaponganak, de valójában sehol sem töltenek elegendő időt ahhoz, hogy ott kellő tudást és tapasztalatot szerezhessenek. Más esetben pedig csak részmunkaidőben dolgoznak, és az előléptetési lehetőségek helyett inkább olyan irreális álmokat dédelgetnek, mint mondjuk nyitni egy kávézót valamilyen egzotikus szigeten.

Miből ered?

Hogyan lesz valakiből Pán Péter, és milyen okok vezethetnek oda, hogy az illető nem mer kilépni a „való világba”? A válasz nem feltétlenül egyszerű, és több tényező is befolyásolja. A szülői nevelési stílus valószínűleg hozzájárulhat ahhoz, hogy gyermekünkből felnőni nem akaró személy váljon. Elsősorban a túlféltő (avagy helikopter szülő), illetve a megengedő szülői nevelési stílusok azok, amik a leginkább kapcsolatba hozhatók vele. Míg az elsőnél a szülő nehezen engedi el a gyermeke kezét és igyekszik minél tovább otthon, azaz maga mellett tartani, addig a másodiknál inkább az jellemző, hogy nincsenek határok. Az ilyen gyerek úgy nő fel, hogy bármit csinál, az rendben van, a szülők mindent megoldanak helyette anyagilag és egyéb területeken egyaránt, így soha semmiért nem kell megdolgoznia. Nem meglepő, hogy később gyakran válnak önértékelési problémákkal küzdő felnőttekké, akik halogatják azt, hogy a saját lábukra álljanak.

A Pán Péter-szindrómát sokan a lustasággal és az akaraterő hiányával párosítják, de nem feltétlenül erről van szó. A kulturális és társadalmi okok legalább annyira fontosak a jelenség kialakulásában. Régen egy fiatal az iskola elvégzése után nem ritkán szült gyereket vagy megtanult egy szakmát, és egyből dolgozni kezdett. Manapság a tanulás és a diploma érték, sokszor már-már kissé túldimenzionált is. Kitolódott a tanulással töltött évek száma, a fiataloknak sokkal fontosabb lett, hogy egzisztenciálisan is megalapozzák az életüket. Az egyetemi tanulmányok mellett vagy egy pályakezdő fizetésből nem mindig egyszerű a teljes függetlenedés, azaz albérlet fizetése, saját lakás vásárlása, esetlegesen egy komplett család eltartása. Ennek következtében a pénzkeresés nehezebbé vált, a családalapítás pedig évekkel későbbre tolódott.

Wendy-szindróma

Bár a Pán Péter-szindróma alapvetően a férfiaknál jellemzőbb, női kísérőjelensége lehetne a Wendy-szindróma. Hiszen ahogy a mesében is, Pán Péter mellett sokszor van egy női figura is, aki olykor észrevétlenül hoz döntéseket helyette, főz, mos, takarít, ezzel is késleltetve a Pán Péterek felnőtté válását. Ez a szereplő sokszor (ám nem minden esetben) az anya.

Mi lehet a megoldás?

Miért alakult ki?

Az első és legfontosabb az okok megértése, hogy miért is alakulhatott ki ez a megrekedés és regresszió. A kellő önismeret és a gyerekkori tapasztalataink újraértelmezése nagy segítség lehet ebben, amihez ne habozzunk szakember pl. coach, pszichológus vagy egyéb segítő segítségét kérni.

Szülők

Ahogy láthattuk, sokszor a szülők is hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyerek nem akar kirepülni a családi fészekből, mert sok esetben inkább ők félnek az egyedül maradástól. Fontos azonban tudatosítani, hogy a leválás az élet természetes része. Hosszú távon sokkal többet adhatunk gyermekünknek azzal, ha lazítunk ezen a köteléken és megengedjük, hogy határozott, életképes felnőtté váljon. Szülőként érdemes törekedni arra, hogy az esetleges szeretethiányunkat vagy boldogtalanságunkat ne a gyerekkel kívánjuk betölteni, míg gyerekként tudatosítanunk kell önmagunkban, hogy a szüleink házasságának a megmentése nem a mi feladatunk. Fontos, hogy a szülő visszataláljon a házastársához, újra kell osztani a szerepeket az egész családban és képessé válni a változásra (akár régi-új hobbik megtalálásával), hiszen a gyermek ezáltal is mintát kap a jövőre nézve.

Fokozatosság

Mint az élet sok területén, úgy itt is érdemes fokozatosan, akár terveket készítve haladni. Első lépés lehet az ügyeink önálló intézése pl. csekkek befizetése, gépkocsival kapcsolatos dolgok átvétele, majd a házimunkában való nagyobb szerepvállalás, pl. bevásárlás, szennyes kimosása, mosogatás. Ezt követően érdemes feltérképezni a lehetőségeket, hogy hova és milyen módon tudnánk elköltözni vagy önálló egzisztenciát kialakítani.

Olvasson tovább

Lőrincz-Erdélyi Krisztina, pszichológusForrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Lőrincz-Erdélyi Krisztina, pszichológus

- Advertisement -spot_img
- Advertisement -spot_img

Legfrissebb a témában

- Advertisement -spot_img

Még több hasonló cikk a témában

- Advertisement -spot_img