Nomofóbia. Hallotta már ezt a kifejezést? Brit kutatók 2008-ban azonosították a telefonfüggőket (no mobil phobia), azokat az embereket, akik idegességet tapasztalnak, amikor nincs hozzáférésük a mobil technológiához, legyen az okostelefon, laptop vagy éppen tablet.
Az üzletemberek és más munkamániások többsége nyáron sem áll le, nem tudják magukat kipihenni, mert naponta több órát foglalkoznak távolról is az irodai feladatokkal, többször ránéznek a levelezésre, fogadják a telefonhívásokat, miközben élvezhetnék a nyaralást. Képtelenek kikapcsolni és kikapcsolódni.
Annyira pörögnek ezek az emberek, hogy egy átmeneti életmódváltás, amelyet egy nyaralás feltételezne, sem segít rajtuk, nem igazán működik a váltás akkor sem, ha családdal mennek el pihenni. Mi állhat a háttérben? Erről kérdeztük Pető Csilla klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológust.
– Ma nagyon nehéz állást találni, illetve megtartani azt, így fontos, hogy állandóan tudja az illető, mi történik, ha nincs jelen, lássák a főnökei, hogy milyen jó munkavállaló, hogy még a szabadsága idején is kapható arra, hogy dolgozzon, készenlétben legyen. Ezeknek az embereknek egy pár napos vagy egyhetes nyaralás nem segít. Éppen kb. egy hét elteltével kezdődne meg az átállási időszak, amikor már nem nézegeti óránként a levelezését, nem tekint rá a dokumentumokra, nem telefonál – feltéve, ha elhatározza, hogy valóban kikapcsol. A kezdeti lépés ehhez az automatikus válaszüzenet beállítása az elektronikus postafiókban vagy egy célravezető hangüzenet a telefonban, hogy tudatosuljon benne is: szabadságon van, jelenleg nem elérhető!
Amennyiben kimondott problémáról van szó, nem tagadja le az illető a munkamániáját, a kütyüfüggőségét, és a család is toleráns az első napokban, akkor fokozatosan át lehet állni a nyaralás üzemmódra. Nem kérdés, szükségünk van a pihenésre ahhoz, hogy új erővel tudjuk folytatni a munkát. A szabadság éppen azt jelenti, hogy szabadok vagyunk, nem függünk az irodai körülményektől, a pihenésre, a kikapcsolódásra koncentrálunk, nem pedig arra, vajon, mi van a munkahelyen – hangsúlyozza a szakember.
Kütyümentes övezet
| Internet nélküli élet?
|
|
Több mint 5 millióan használják az internetet hazánkban. Nemzetközi felmérések szerint a turisták harmada viszi el az útra a laptopját vagy tablet eszközét. A legtöbbet netezők korosztályonként:
(Gemius) |
A sokszor igen zavaró problémát felismerve itthon is működnek olyan szállodák vagy szabadidő központok, ahol kialakítottak úgynevezett kütyümentes övezetet, ahol nincs térerő, wifi, vannak viszont játékok, könyvek, nyugágyak.
Pető Csilla pszichológus szerint a kütyümentes övezet felhívja a figyelmet a valós problémára, hasonlóan, mint a wifi-mentes kávézók, ahová beszélgetni járnak az emberek, nem internetezni. Azt az üzenetet hordozzák, hogy tudatosan álljunk a kérdéshez. Nem a modernizáció a felelős, nem is a mobileszköz, mi dönthetünk arról, mikor kapcsoljuk be a gépet.
Komoly függőséggé válhat!
Diagnosztikus kategória lett a nomofóbia, amely a 18-24 éves korosztály 77 százalékát, a 25-34 évesek 68 százalékát érinti.
Amennyiben nincs nála a mobil, szorongani kezd, bizonytalan érzés fogja el. Ha szimbolikát keresünk, akkor talán a köldökzsinórral lehetne jellemezni a biztonságot nyújtó mobilt, amelyet nem engedünk el, nélküle védtelenek és kiszolgáltatottak, illetve elérhetetlenek vagyunk.
Ha valaki már nem csupán használja ezeket az eszközöket, hanem az élete része, függ tőle, bizony függőséggé válhat, akár az alkohol vagy a kábítószer, ezért kezelést igényel. Egyes országokban a mobiltelefonok által okozott függőség már olyan méreteket öltött, hogy gyógyintézetet is hoztak létre annak érdekében, hogy megkönnyítsék a technológia foglyainak életét.
| Pánikrohamot kaphat
|
|
(WEBBeteg – Tóth András, újságíró)