Miért sérülünk le, ha nem nyújtunk?

Ezt olvasta már?

A nyújtás fontosságát senki sem vitatja, mégse csinálja mindenki. Valljuk be őszintén, egy fárasztó edzés után csábító, hogy inkább egyből zuhanyozni menjünk, mintsem elkezdjünk nyújtani, esetleg hengerezni, pedig számos problémát megelőzhetnénk azzal, ha szánnánk erre időt.

Mindegy, hogy edzőteremben emelgetjük a súlyokat, futunk vagy éppen kerékpározunk, az edzések végén a nyújtásnak kötelezőnek kellene lennie. Ha ezt elhagyjuk, akkor félő, hogy hosszú távon sérüléssel, fájdalommal fogjuk szemben találni magunkat.

Tudta-e?

A legnagyobb teljesítményt akkor tudjuk leadni, ha az izmaink rugalmasak és képesek a lehető legrövidebb idő alatt az izom teljes hosszában megnyúlni és összehúzódni.

Miért kell nyújtani?

Az edzések során az izom (ami nyugalmi állapotában hosszú) összehúzódik, így képes az erőkifejtésre. Minél nagyobb a terhelés, annál kevésbé tudja „visszaszerezni” a nyugalmi állapotát, ami teljesítménycsökkenéshez vezet. A nyújtás lehetővé teszi, hogy az izmok „teljes” hosszúságban maradjanak, így az ízületben megfelelő mozgáskiterjedés jöhessen létre, ezzel megelőzvén a sérülések kialakulását.

A nyújtás célja:

  • az izomegyensúly-bomlások javítása,
  • az ízületek mozgástartományának növelése,
  • az izomfájdalmak csökkentése,
  • az ízületi feszültség enyhítése.

Mikor jön a baj?

A nyújtás elhanyagolása miatt egyre többen szenvednek a kiegyenlítetlen izomműködés okozta, ízületi és testtartásbeli elváltozásoktól annak ellenére, hogy ezek többsége megelőzhető lenne.

Az „elhanyagolt” (nyújtás nélküli) izomzat a terhelés hatására egyre jobban rövidül. Tekintve, hogy az összehúzódott izom a csontokra tapad, a csonthártyát, esetekben ínszalagot, tokot is húzza, ami hosszú távon ízületi vagy csonthártyafájdalomhoz vezethet. Ha az egyik részünk sérül, akkor a többi is „alkalmazkodni” fog hozzá, és további ízületek, szalagok kerülhetnek feszülés alá. Az emberi vázrendszernél minden mindennel összefügg, így az „alkalmazkodás” eredménye további testrészek fájdalmához vezethet.

Könyökfájdalomból vállprobléma

Az alkari hajlítóizmok összehúzódásakor a feszülés az inas eredésre is hatással lesz. Ha továbbra is nagy erővel terheljük, vagy nem nyújtjuk le kellőképpen az adott területet, akkor hosszú távon (eleinte csak terhelésnél, később már állandósult) könyökfájdalommal találhatjuk szemben magunkat, ami később csukló- és vagy vállproblémák okozója is lehet.

A nyújtás előnyei

  • csökkenti a sérülések kialakulásának esélyét,

  • gátolja a kiegyensúlyozatlan izomműködések kialakulását,

  • javítja a már kialakult izomdiszbalanszt,

  • javíthatja a testtartásbeli elváltozásokat,

  • növeli az erőt,

  • javítja a hajlékonyságot,

  • fokozza a robbanékonyságot.

A nyújtás kötelező!

Egy sportolónál (akár hobbi, akár élsportoló) a mozgásformán kívül a regeneráció, nyújtás és az izmok karbantartása legalább akkora figyelmet kellene, hogy kapjon, mint maga a sportága, ugyanis ezzel csökkenthető a kóros izomműködések, ízületi diszfunkciók és sérülések kialakulásának esélye. A sportsérülések és fájdalmak nagy része megelőzhető nyújtással és SMR (self myofascial release) hengerezéssel, a legoptimálisabb, ha mindkettő szerepet kap a regenerációban.

Olvasson tovább! Miért fontos sérülés után a fascia (kötőszövet) edzésével is törődni?

Sándor Judit, erőnléti edző és korrektív trénerForrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Sándor Judit, erőnléti és korrektív tréner

- Advertisement -spot_img
- Advertisement -spot_img

Legfrissebb a témában

- Advertisement -spot_img

Még több hasonló cikk a témában

- Advertisement -spot_img