Mi a teendő szívinfarktus gyanúja esetén?

Ezt olvasta már?

Bárkivel előfordulhat, hogy környezetében valaki szívinfarktust kap, vagy éppen ő maga szenvedi el azt. Nem árt tisztában lenni az alapvető szabályokkal, hiszen ilyen esetekben perceken múlhat az ember élete, ugyanis a keringés megállását követően néhány perccel maradandó károsodást szenved az agy, ezért az újraélesztést lehetőség szerint haladéktalanul el kell kezdeni.

Ha a szeme láttára valaki rosszul lesz, nem mozdul, felszólításra, a váll megrázására sem reagál, kiáltson segítségért és tartson légzésvizsgálatot. A hátán fekvő beteg fejét kissé hajtsa hátra, hajoljon közel az arcához úgy, hogy nézzen a mellkasa irányába. Ilyen módon hármas érzékeléssel ellenőrizheti a légzést. Láthatja a mellkas emelkedését, süllyedését, hallhatja és érezheti a légzés közbeni levegő áramlását. A légzés vizsgálata tartson 10 másodpercig.

Ha nem észlel légzést, kezdje meg a mellkasi nyomásokat és szóljon a segítőnek, hogy hívjon mentőt újraélesztéshez, és ha van, defibrillátort is hozzanak! A telefont hangosítsa ki! A segélyhívást fogadó személy iránymutatást fog adni a további teendőket illetően. 30 mellkasi nyomást kövessen 2 levegőbefúvás szájból orrba. Ha a levegőbefúvásokat valamilyen oknál fogva nem tudja megtenni, alkalmazzon folyamatos mellkasi kompressziókat. A mellkasi nyomások során legalább 5, de legfeljebb 6 cm mélységig nyomja be a mellkast, percenként 100 nyomást végezzen.

Bővebben Mentsünk életet! – Újraélesztés lépésről lépésre

Angina és szívroham

Angina: A koszorúér-szűkületek miatt (más esetekben a koszorúér görcsös összehúzódása miatt) kialakuló oxigénhiány okozta tünetegyüttes. A szívizomzat átmeneti működészavarát okozza, de infarktusba is átmehet. Az angina során a szívizomzat még nem károsodik maradandóan. Bővebben Angina pectoris: a mellkasi fájdalom

Infarktus: Az infarktus vagy szívroham a szívizomzat – a koszorúerek beszűkülése vagy görcsös összehúzódása, illetve vérrög miatti érelzáródása következtében kialakuló – olyan súlyos vérkeringési zavara, ami a szívizomzat maradandó károsodásához, elhalásához vezet. A szívinfartus korai szakaszában bekövetkező halálozásért a szívizomzat oxigénhiánytól szenvedő sejtjeiből kiinduló életveszélyes kamrai ritmuszavar a felelős a legtöbb esetben. Az elhalt terület – ha a beteg túléli az életveszélyes állapotot – hegszövetté alakul, ami már nem vesz részt többé a szív összehúzódásában.

Ha Ön kerül bajba

Rosszullét, mellkasi fájdalom, izzadás, légszomj esetén azonnal hívja a mentőket! Abban az esetben se késlekedjen, ha akár csak gyanítja, hogy szívinfarktusa van!

Ha Ön ismert szívbeteg és az orvosa már felírt nitroglicerin (vagy más nitráttartalmú) gyógyszert, akkor alkalmazza azt előírás szerint. Természetesen a rohamoldásra való készítményt kell alkalmazni, nem késleltetett felszívódású (retard) készítményt. Ha panaszai nem rendeződnek 20 percen belül, valószínűleg infarktusa van, nem egyszerű anginája.

Ha nem tudja a mentőket elérni, akkor kérjen meg valakit, hogy vigye el kocsival a legközelebbi kórházba.

A reflux- és a szíveredetű mellkasi fájdalom elkülönítése
A reflux okozta mellkasi fájdalom A szívbetegség miatti mellkasi fájdalom
  • Éles, égető érzés közvetlenül a szegycsont alatt, illetve a szegycsont mögötti területen vagy a bordáknál. Előfordulhat savas érzés is a torokban. A panaszok változó intenzitásúak és időtartamúak.
  • A fájdalom általában nem sugárzik a vállakba, nyakba és a karokba.
  • A fájdalom általában evés után, gyakran nyugalomban, illetve lefekvéskor jelentkezik.
  • A fájdalom a reflux elleni gyógyszerekkel csillapítható.
  • Nagyon ritkán jár izzadással.
  • Szorító érzés vagy nyomás, ami a mellkas középtáján vagy a bal oldalán jelentkezik. A fájdalom eleinte gyakran terhelésre vagy jelentős stressz hatására jelentkezik, és pár perc alatt szűnik.
  • A fájdalom kisugározhat a vállakba, hátba, nyakba, karokba.
  • Nitroglicerin (értágító hatású gyógyszer) hatására a fájdalom csökken.
  • Légszomj.
  • Izzadás.

Fontos!

A mellkasi fájdalomnak számos oka lehet, ugyanakkor ezek mindegyike – akár szíveredetű, akár nem szíveredetű betegség áll a háttérben – érdemes az orvosi kivizsgálásra.

Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológusDr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

Aktualizálta: Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában