Magas vérnyomás – Kik a veszélyeztetettek?

Ezt olvasta már?

A hypertonia betegség alattomosan, gyakran tünetmentesen károsítja érrendszerünket, így alapvető a vérnyomás mielőbbi normalizálása. Sokakban felmerül a kérdés, hogy miért ilyen lényeges ez, mekkora is pontosan annak a veszélye, hogy az elkövetkező években súlyos szív- és érrendszeri betegség jelentkezzen.

Számos vizsgálat, rizikóbecslő skála született annak érdekében, hogy ez a kérdés mind az orvosok, mind a betegek számára megválaszolható legyen.

Megfigyelések alapján az mondható el, hogy a 40 év feletti életkorban a diasztolés (alsó) érték minden 10 Hgmm-es emelkedése, illetve a szisztolés (felső) érték minden 20 Hgmm-es emelkedése a kétszeresére emeli a szívinfarktus, vagy a stroke kialakulásának kockázatát.

 WEBBeteg vérnyomásnapló

Vezesse rendszeresen vérnyomás értékeit! Töltse le vérnyomásnapló táblázatunkat, ami segít ebben!

Frissen felismert magas vérnyomás esetén gyakran várakozó álláspontra helyezkedünk: kezdetben életmódváltást, otthoni vérnyomásnapló vezetését, diétát javaslunk, s csak ezt követi a gyógyszeres kezelés – a cél mindenképpen a vérnyomás 140/90 Hgmm alá történő csökkentése.

Az érelmeszesedés kialakulásában viszont nem csak a magas vérnyomásnak van szerepe: a dohányzás, az emelkedett vérzsírszintek, a túlsúly, bizonyos társuló betegségek gyorsíthatják az érszűkület megjelenését. Ilyenkor nincs idő várakozni, mielőbb optimális értékre kell csökkenteni a vérnyomást.

Hogyan dönthető el, ki van nagyobb veszélyben?

A hypertonia diagnózisának felállításakor különböző vizsgálatok is történnek, melyek egyrészt a betegség okát, másrészt a már meglévő szövődmények jelenlétét, és a társuló kockázati tényezőket mérik fel – ezekből áll össze a teljes rizikó.

Szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezői

Azok a betegek, akiknek a szisztolés értéke 160 Hgmm-nél, vagy a diasztolés értéke 100 Hgmm-nél nem magasabb, nem emelkedett a koleszterinszintjük, nem dohányoznak, 40-50 év körüliek, kis kockázatúnak számítanak. Ebben a csoportban annak az esélye, hogy 10 éven belül infarktus vagy szélütés jelentkezzen, kevesebb, mint 1 százalék.

Természetesen hosszú távon náluk is kialakulhatnak szövődmények, és az évek előrehaladtával fokozódik a kockázat, de ilyenkor megengedett néhány hetes várakozás a gyógyszeres kezelés megkezdése előtt.

A vérnyomásértékek osztályozása
Kategória

Szisztolés nyomás (Hgmm)

 Diasztolés nyomás (Hgmm)

Optimális vérnyomás

< 120

< 80

Normális vérnyomás

120-129

80-84

Emelkedett-normális vérnyomás

130-139

85-89

Kóros vérnyomás – hipertónia

140 <

90 <

I. fokozat (enyhe hipertónia)

140-159

90-99

II. fokozat (középsúlyos)

160-179

100-109

III. fokozat (súlyos hipertónia)

> = 180

> = 110

Izolált diasztolés hipertónia

< 140

> 89

Izolált szisztolés hipertónia

> = 140

< 90

Közepes kockázattal rendelkeznek azok, akiknek 1 vagy 2 társuló rizikófaktoruk van, vagy vérnyomásuk 160-180 Hgmm-es szisztolés érték közötti.

Ön hajlamos az érbetegségekre?

Vegyük számba érbetegséget okozó rizikótényezőit!

Teszt

Ilyen rizikófaktornak számít a kóros lipidszint (5 mmol/l feletti összkoleszterin, 3 mmol/l feletti LDL, 1 mmol/l alatti HDL, 1,7 mmol/l feletti triglicerid), férfiaknál az 55 év feletti, nőknél a 65 év feletti életkor, az emelkedett éhgyomri vércukorszint, a hasi típusú elhízás, és a dohányzás.

Tehát pl. egy 50 éves, többnyire 160/100 Hgmm értéket mérő, dohányos férfi esetében 4% arra az esély, hogy az elkövetkező 10 évben infarktust kapjon.

Mi befolyásolja a vérnyomásmérés eredményeit?

A vérnyomás függ a testhelyzettől, a napszaktól, az érzelmi állapottól, a fizikai aktivitástól.

Hogyan mérje helyesen a vérnyomását?

Több rizikófaktor, nagyobb kockázat

Nagy kockázatúnak azok a betegek számítanak, akiknek 3 vagy több rizikófaktoruk van, vagy cukorbetegek, vagy már az emelkedett vérnyomás következtében valamilyen szervi károsodásuk alakult ki.

Ez utóbbit jelenti a szív falának megvastagodása (így próbál a szívizomzat a fokozott terhelésnek megfelelni), a nyaki és a végtagi erekben ultrahanggal kimutatható érfali meszesedés, a vesefunkció enyhe károsodása (a kreatininszint kismértékű emelkedése, a vizeletben kevés fehérje megjelenése).

Ebben az esetben mielőbbi gyógyszeres kezelés javasolt, a 10 éves szív-érrendszeri kockázat 5-10 százalék is lehet.

A koszorúérbetegek vannak a legnagyobb veszélyben

A legnagyobb veszélynek az a csoport van kitéve, melynek tagjainál már igazolt a koszorúér-betegség (volt egy infarktus, anginás panaszok jelentkeznek), vagy agyi történésük volt (lezajlott egy stroke, átmeneti agyi keringészavar jelentkezett), esetleg vesebetegség áll fenn.

Ekkor a társuló eltérések már magas vérnyomás nélkül, önmagukban is jelentős többletkockázatot jelentenek (a 10 éven belüli halálos szövődmény esélye > 10 százalék). Ennek megfelelően a célérték is módosul: a kezelés során nem a 140/90 Hgmm alatti, hanem a 130/80 Hgmm alatti értékekre törekszünk.

A vérzsírszintek megengedett határa is lejjebb kerül: az összkoleszterin 3,5 mmol/l, az LDL (rossz) koleszterin 1,8 mmol/l alá történő csökkentése javasolt.

Az szívinfarktus, a szélütés megelőzésében, tehát fontos szerepe van a megfelelően beállított vérnyomásnak, de nagy jelentőségű az egyéb kockázati tényezők befolyásolása is.

Ezek egy része gyógyszeres úton történik, de nem kisebb a jelentősége a rossz szokások leküzdésének, az életmód megváltoztatásának sem.


Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Bene Orsolya, kardiológus szakorvosjelölt

- Advertisement -spot_img
- Advertisement -spot_img

Legfrissebb a témában

- Advertisement -spot_img

Még több hasonló cikk a témában

- Advertisement -spot_img