Időzített bomba a testben – Az aorta aneurysma

Ezt olvasta már?

A verőerek valamelyikén kialakuló tágulatot aneurizmának (orvosi nyelven aneurysmának) nevezik. Ilyen elváltozás leggyakrabban az aortának nevezett nagy verőér hasi vagy mellkasi szakaszán jön létre, de ritkábban kialakul a comb verőerében, a térdhajlatban futó érben, esetleg a nyaki erekben vagy a szívet ellátó koszorúerekben, valamint az agyi ereken is.

Mi okozhat aneurysmát? Milyen veszélyeket hordoz?

Az aneurysma kialakulásának leggyakoribb oka az érelmeszesedés, de okozhatja sérülés vagy gyulladás is. Néhány betegség, mint például a szifilisznek nevezett fertőző betegség, vagy egy öröklődő, kötőszöveti rendellenességekkel járó kórkép, a Marfan-szindróma, szintén együtt jár a nagy verőerek egyes szakaszainak tágulatával.

A aneurysma legfőbb veszélye, hogy mivel ezeken a helyeken a kiboltosuló ér fala elvékonyodott, az érben uralkodó nyomás hatására megrepedhet, vérrel árasztva el a környező szerveket és testüregeket. Ez az aneurysma rupturának nevezett esemény, azaz az érfal megrepedése életveszélyes lehet!

A másik veszély, hogy mivel a kitágult érszakaszban a vér áramlása lelassul, könnyebben képződik vérrög, úgynevezett thrombus. A vérrög az érfalról leszakadva trombózist, embóliát okozhat.

Aneurizma műtét

Gyakori kérdések Pár éve 5,21 cm-es mellkasi aneurysmát állapított meg a CT-vizsgálat a Klinikán, a múlt heti ellenőrzés alkalmával ez az érték (szintén CT-vizsgalat alkalmával) 5,52 cm-es nagyobbodást mutat. Kérdésem az lenne, hogy indokolt-e a műtéti beavatkozás?
Dr. Bene Orsolya, kardiológus válasza

Milyen tünetei lehetnek a betegnek?

A beteg tünetei nagymértékben függnek attól, hogy mely érszakaszon található az elváltozás és milyen mértékű a tágulat. Előfordulhat, hogy egyáltalán nem okoz tünetet, csupán más okból készített mellkasfelvételen vagy hasi ultrahangon veszik észre véletlenül az eltérést.

Máskor képalkotó vizsgálat sem szükséges a gyanú felmerüléséhez, mert ha a tágult (dilatált) érszakasz közvetlenül az aorta szívből való eredésénél található, akkor billentyű elégtelenséget okoz (úgynevezett aorta insufficiencia). Ez pedig azzal jár, hogy a szívből kipumpált vér egy része visszafelé áramlik (regurgitál) a rosszul záródó billentyűkön keresztül. A visszafelé áramló vér típusos zörejt kelt, mely fonendoszkóppal az orvos számára jól hallható.

Aortoanulectasia (főverőér kezdeti szakaszának tágulata) (Kép forrása: MNSZA)

Hol fordulhat elő aneurysma?

Amennyiben az aneurysma nagy kiterjedésű és az aorta mellkasi részén található, könnyen lehet, hogy nyomja a nyelőcsövet vagy a légcsövet, ezzel nyelési és légzési nehézséget, köhögést, ritkán vérköpést okozva.

Szintén a dilatált érszakasz által kifejtett nyomás következtében kimaródások jöhetnek létre a bordákon, de hát és mellkasi fájdalomra is gyakran panaszkodnak a betegek.

Ha a tágult ér a gégét ellátó ideget is érinti, akkor állandó rekedtségre panaszkodhat a beteg, ha pedig egy másik ideget érint, akkor egy Horner-triásznak nevezett jellegzetes tünetegyüttes alakul ki, szűk pupillával, lógó szemhéjjal és az arc fél oldalának verejtékezésével.

Ha a tágulat a hasi aortán található, akkor gyakran a furcsa lüktető érzést veszi észre először a beteg. E mellett erős hátfájdalom jelentkezhet, valamint a környező szervek nyomása miatti diszkomfortérzés lehet a panasz.

Az agyi aneurysma gyakran tünetmentes, raptúra során hirtelen, erős, gyógyszerre nem reagáló fájdalom lép fel.

Az aneurysma diagnosztikája és kezelése

A tünetek alapján felmerülő gyanú alapos kivizsgálást igényel. A képalkotó vizsgálatok közül sima MR- és CT-vizsgálattal vagy MR- és CT-angiográfiával is pontosítható az aneurysma elhelyezkedése és mérete. Mellkasi érszakasz tágulata esetén speciális ultrahangvizsgálatot is végezhetnek a nyelőcső falán keresztül. Ezt az eljárást nevezik transoesophagealis ultrahangnak.

A méret pontos ismerete azért is fontos, mert ez határozza meg a terápiát. Általánosságban 5-5,5 cm-t meghaladó átmérő esetén műtéti megoldást javasolnak, melynek során stent segítségével korrigálják a tágult érszakaszt, megerősítik az érfalat.

Marfan-szindrómás betegeknél, akiknél az örökletes betegség miatt az érfalak eleve sérülékenyebbek, már ennél kisebb átmérő esetén is műtétet végeznek.

Ha 5 cm-nél kisebb az aneurysma, akkor rendszeres kontroll mellett gyógyszeres kezelést írnak elő, melynek célja elsősorban a vérnyomás csökkentésével csökkenteni az érfal feszülését. A gyógyszerek nagymértékben csökkentik az aneurysma megrepedésének valószínüségét, de teljes mértékben sajnos nem tudják kiküszöbölni a kockázatot.

Éppen ezért fontos a rendszeres orvosi kontroll betartása, ahol a képalkotó vizsgálatok segítségével figyelemmel kísérik az aneurysma méretének alakulását és szükség esetén – amennyiben az értágulat tovább növekszik – javasolják a műtét elvégzését.

Olvasson tovább! Aneurysma ruptura – életet veszélyeztető, súlyos állapot

WEBBeteg logó

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Debreczeni Anikó

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában