Gyógyszerszedési szabályok májbetegség esetén

Ezt olvasta már?

Pajzsmirigyműtét után – Ezekre készüljön a beavatkozást követően

A pajzsmirigyműtétet követően 2-4 nappal a betegek nagy része hazabocsátható. Figyelni kell azonban a műtét utáni fizikai terhelés fokozatosságára, és az esetlegesen fellépő szövődményekre....

A koszorúér-meszesedés kialakulásának okai

Coronariának orvosi szaknyelven a szívet ellátó verőeret nevezzük. Ennek az érrendszernek a meszesedését hívjuk coronariasclerosisnak. A nyugat-európai országokban, az Egyesült Államokban és nemkülönben hazánkban...

Az inzulinpumpa és használata

Az inzulinpumpa az inzulin felfedezése óta talán a legnagyobb lépést jelentette a diabetes mellitus (mindegyik ismert, inzulinadagolást szükségessé tevő formája esetében) terápiájának megkönnyítésére. ...

Vakcinázás hatására kiürülő COVID-osztályok

A már beoltott csaknem 2 millió izraeli személy vizsgálatakor az derült ki, hogy elenyésző töredéküknél (0,07 százalékuknál) fordult elő, hogy vakcinázás után pozitív vírustesztet...

A máj a gyógyszerek lebontásának egyik helyszíne. A szervezetbe jutott legtöbb gyógyszer olyan átalakuláson megy át, melynek hatására vízoldékonnyá válik. Ezután a vérkeringés tovább viszi a bomlástermékeket, majd a vese kiválasztja azokat, és a vizelettel távoznak a szervezetből.

Májbetegségek és a gyógyszerek lebomlási ideje – Van összefüggés!

Ha valakinek bármilyen típusú májbetegsége van, a betegségtől függően sok esetben megváltozik a májban átalakuló gyógyszerek lebomlási sebessége. Ez egyrészt azért következik be, mert csökken a májsejtek száma, így kevesebb lebontó enzim termelődik, és a lassabb lebomlás miatt több gyógyszer marad a szervezetben, ami túladagolásos tünetekhez is vezethet.

A májkárosodás azonban másképp is befolyásolja a gyógyszerek hatását, ugyanis a máj termeli azokat a fehérjéket, melyek a vérben a vízben nem vízoldékony hatóanyagokat szállítják. A hatást a beadott gyógyszernek mindig az a része fejti ki, amelyik nincs ilyen kötésben. Ha tehát a májsejtek számának csökkenése miatt a termelt szállító fehérjék mennyisége is csökken, több gyógyszermolekula lesz szabadon a vérben, és ez is túladagolásos tüneteket okozhat. Ilyen hatóanyagok például a metamizol (régóta ismert fájdalomcsillapító), a rifampicin (tuberkulózis ellenes szer), a fenobarbitál a karbamazepin (epilepszia ellenes szerek) és a benzodiazepinek (altató- és nyugtató hatású szerek).

Másrészt a máj vérátáramlása is jelentősen csökkenhet a károsodás során, így a gyógyszerek lassabban jutnak el a lebontásuk helyére. Ilyen a lidokain (helyi érzéstelenítő), a metoprolol és a propranolol (gyors szívverés és szívelégtelenség kezelésére szánt szerek), a morfin és a petidin (fájdalomcsillapítók) valamint a verapamil (magas vérnyomás esetén, anginában alkalmazott hatóanyag).

Mely gyógyszereknél figyelik a májfunkciót?

Sajnos nincs olyan érték, melynek mérésével egyértelműen meg lehetne határozni a májkárosodás mértékét, és ennek függvényében tudnák az orvosok csökkenteni az egyes gyógyszerek adagját. A tesztek a máj lebontó és kiválasztó képességének egy-egy mechanizmusát tudják csak mérni, ezért ezeket az értékeket nem lehet általánosítani.

Májbetegségben különös óvatosságot igénylő gyógyszerek:

  • Cimetidin (gyomorsav-túltengés esetén alkalmazott készítmény): célszerű más hasonló hatóanyagú gyógyszert választani;
  • Diazepam tartalmú nyugtatók, altatók kerülendőek májkárosodás esetén;
  • Furoszemid (vizelethajtó): a vér ionszintjének változásait fokozottan figyelemmel kell kísérni.

Különböző hatóanyagú szerek adagja csökkentendő a májkárosodás súlyosságától függően. Az adagcsökkentést szigorúan csak a kezelőorvos teheti meg, otthon önkényesen tilos az adagot megváltoztatni. Az alábbi felsorolás csak tájékoztató jellegű, nem tartalmazza az összes odafigyelést érdemlő hatóanyagot:

  • Penicillin (pl. mezlocillin) és cefalosporin (pl. cefoperazon) típusú antibiotikumok;
  • Lidokain (helyi érzéstelenítő);
  • Metoprolol, propranolol (gyors szívverés és szívelégtelenség kezelésére szánt szerek);
  • Metronidazol (baktérium által okozott fertőzés kezelésére);
  • Mexiletin (szívritmus zavar kezelésére);
  • Morfin (kábító fájdalomcsillapító);
  • Nifedipin, verapamil (magas vérnyomás kezelésére és anginás rohamok megelőzésére használt szerek);
  • Nitrazepam (nyugtató, altató);
  • Teofillin (asztmás nehézlégzés kezelésére, megelőzésére szánt gyógyszer)

Dr. Kovács Anikó, gyógyszerészDr. Szigeti Nóra, gasztroenterológusForrás: WEBBeteg
Szakértő: Dr. Kovács Anikó, gyógyszerész
Orvos szerzőnk: Dr. Szigeti Nóra, gasztroenterológus

- Advertisement -
- Advertisement -

Legfrissebb a témában

Vesebetegség – Figyeljünk az élelmiszerek foszfáttartalmára!

Az idült vesebetegség fogalmának az elmúlt évtizedben történő bevezetését a vesebetegek jelentősen fokozott szív- és érrendszeri megbetegedése és halálozása tette szükségessé. Hazánkban ma közel...

A Balatonon nyit éttermet a Michelin-csillagos Costes volt séfje

Adj egy pacs(n)it! Cukormentes Csiga-biga, gyere ki Régóta nem hallottunk...

Hulladékmentes vendéglátás a Covid alatt: lehetetlen vagy létezik?

A legjobb reggelik Kísértetiesen hasonlít az avokádókrémre Brutális fogások Tunkolnivalóan szaftos...

Frissen gyúrt házi tészta, ropogós pizza: ilyen a LegyenAz. | Street Kitchen

Green Kitchen A maradék pöri újjászületik! Vegetáriánus ételek Egyszerűen nem lehet...

A Tunki-tunki sokkal több, mint egy nagyon szerethető magyar vállalkozás

A kakaós csiga önmagában is elég brutál A pirult sajt, a fokhagymás olaj, a ropogós...
- Advertisement -

Még több hasonló cikk a témában

- Advertisement -