A zeneterápia alkalmazási lehetőségei

Ezt olvasta már?

Hogyan néz ki a zeneterápia a gyakorlatban? Melyek a leggyakoribb alkalmazási területei? Alkalmazható-e zeneterápia otthon, terapeuta nélkül? Cikkünkből megtudhatja a válaszokat.

„Ha énekelsz, nem csak a hangodat formálod, hanem a lelkedet is, s azét is, aki hallgatja.”

A zenével való gyógyítás régi időkre nyúlik vissza

A zene gyógyító erejét már időszámításunk előtt 2600-2500-ban használták. Az akkori kínai császár kérésére olyan zeneműveket alkottak, melyek egyrészt a fizikai test természetes védekező mechanizmusát erősítették, másrészt a belső, lelki-szellemi egyensúlyt és harmóniát szabályozták. A zene segítségével történő gyógyítás a sámánok rituáléinak is részét képezte: a dob hangjára hangolódva kerültek kapcsolatba más világokkal.

Hogyan néz ki a zeneterápia a gyakorlatban?

A modern zeneterápia megjelenése a XX. század elejére tehető, amikor zenészek kezdték meglátogatni a világháborúk során fizikai és érzelmi traumát szenvedett veteránokat. A zene pozitívan hatott a betegek gyógyulására, lelki javulására és életminőségük változására, így egyre több muzsikust hívtak a kórházakba.

A zenének bár számos terápiás hatása lehet, azonban önmagában még nem terápia. A zeneterápia az Amerikai Zeneterápiás Egyesület által megalkotott hivatalos megfogalmazás szerint „zenei eszközök képzett zeneterapeuta által, terápiás keretek között, személyre szabott célok elérése érdekében történő, tapasztalatokon alapuló alkalmazása”.

Aktív zeneterápia során a résztvevők egyszerű hangszerek vagy saját énekhangjuk segítségével fejezik ki érzéseiket, gondolataikat. Receptív zeneterápia során a páciens érzelmi-gondolati világához és adott problémájához illeszkedő zeneművet választanak ki, mely a kiváltott gondolatok és érzések segítségével kerül közelebb a lélek mélyebb rétegeinek felfedezéséhez. Az aktív és receptív formát lehet külön-külön, vagy kombinált módon is alkalmazni, ez utóbbit integratív zeneterápiának nevezzük. A zeneterápia folyhat egyénileg vagy csoportos formában is. Kombinálható verbális (szóbeli) kifejezésekre épülő terápiákkal, de alkalmazható önmagában is. Zeneterapeuták a gyógyítás, egészségmegőrzés, rehabilitáció számos területén tevékenykednek: dolgozhatnak pszichiátriákon, rehabilitációs intézetekben, szanatóriumokban, járóbeteg-ellátásban, fogyatékossággal élő embereket gondozó intézetekben, drog- és alkoholbetegeket gondozó központokban, idősek házában, hospice intézményekben, iskolákban stb.

Tévhitek a zeneterápiáról
  • A terápia alanya zenei előképzettséggel kell, hogy rendelkezzen. – Nem igaz, hisz bárki részt vehet benne, aki képes meghallani és megkülönböztetni a hangokat.
  • Léteznek „programzenék”, melyek kifejezetten valamely szerv vagy szervrendszer gyógyítására alkalmasak. – Nem igaz, hanem a befogadó ízlésvilágától, lelkiállapotától, problémájától függ, hogy egy zenemű hogyan hat rá.

A zeneterápia leggyakoribb alkalmazási területei

A szervezet „anti-stresszhormonaként” is ismert kortizol szintjének változása érzékenyen jelzi az immunszint alakulását, és hogy valaki mennyire képes kezelni stresszhelyzeteit. A zene immunszint-erősítő hatását vizsgálva, zeneterápiában résztvevők vérmintáinak kortizolszintjében jelentős csökkenést mutattak ki. A zeneterápia az operációk által kiváltott stresszreakciók csökkentésére is alkalmas, ha a páciensekkel műtét előtt és alatt zenét hallgattatnak.

A diszlexia mögött rejlő egyik alapvető probléma, hogy a gyermek nem képes a jó időszervezésre, azaz írás, olvasás, beszéd közben nem tudja a folyamatokat helyesen egymás után szervezni. Mivel a zene maga is egy időzítésfüggő képződmény, segíthet a gyerekeknek, hogy az írás és olvasás alapegységeit időben helyesen egymás után szervezzék.

A dalos-táncos játékok kedvező feltételeket teremtenek az egészséges és fogyatékkal élő gyermekek mozgásának fejlődéséhez és tökéletesítéséhez, hiszen harmonikusan foglalkoztatja az egész testet, összerendezi a mozgásokat, fejleszti az egyensúlyérzéket, a figyelmet, az emlékezetet, a ritmusérzéket, levezeti a túlmozgásosságot, a kevésbé aktív gyermekre pedig ösztönzőleg hat. További célja ezeknek a foglalkozásoknak a gyermekek gátlásosságának csökkentése, szorongásuk oldása, önbizalmuk növelése, kapcsolatteremtő képességük és együttműködésük fejlesztése. Már pár hónap zeneterápiás foglalkozás hatására aktívabbá, közösségi (óvodai, iskolai) foglalkozásokon beilleszkedőbbé, nyitottabbá, közlékenyebbé váltak otthon és napközi közösségükben egyaránt.

Az Alzheimer-kór bár még nem gyógyítható, zeneterápia segítségével javítható a betegek általános közérzete. Olyan zenei játékok, mint a dallamfelismerés, dalok kiegészítése vagy melódiák dúdolása adott dalcím hallatán, eredményesen javíthatják a korábban megromlott emlékezeti képességeket. Különböző hangszerek és zenei elemek terápiás alkalmazása segíti a hallási és látási felismerő képesség szinten tartását vagy fejlődését is.

Parkinson-kóros betegek esetében a zene azáltal fejti ki jótékony hatását, hogy a zenei ritmusok serkentik az idő strukturálásáért és a mozgáskoordinációért felelős agyterületek működését. A zenével kísért relaxáció csökkenti a betegek nyugalmi remegését (tremor), illetve zenehallgatás közben normalizálódhat járásuk és beszédük, a zene segít nekik visszanyerni a testük feletti uralmat.

Daganatos betegekkel és családjaikkal végzett zeneterápiás folyamatok általában három részből állnak. Az első rész a kapcsolatépítés, mely során a saját gondok helyett átterelődik a figyelem a másik emberre. A második részben a résztvevők figyelme maguk felé irányul, és kreatív önkifejezési módszerek segítségével tudatosítják érzéseiket, szükségleteiket, vágyaikat. A harmadik szakaszban történik a gondolatok és érzések kifejezése és feldolgozása, melyet a felszabadultság érzése kísér. A terápia hatására a résztvevők egyensúlyra lelnek, és szinte új kapcsolatokat alakítanak ki családtagjaikkal. A Bonny-féle vezetett imagináció (képzelet) és zene módszerét rákos betegek kezelése során is alkalmazzák: olyan megküzdési módszerek kialakítását segítik elő, amelyek aktív szerepvállalásra ösztönzik a betegeket saját gyógyulásuk érdekében.

A hospice ellátás során szintén alkalmazható néhány zeneterápiás módszer. Ezek az eszközök képesek javítani a betegek életminőségét, biztosítani lelki nyugalmukat, csökkenteni fájdalmas vagy nyomasztó érzéseiket, segíteni lelki-szellemi fejlődésüket. A gondozottakon kívül a szolgálatban dolgozók és a haldoklók családtagjai is megtapasztalhatják a zeneterápia előnyeit.

„A te hangodat ismerem” zenei program

Újszülött Intenzív Osztályon végzett megfigyelések szerint a zene kedvezően befolyásolja a koraszülött csecsemők oxigénszaturációs szintjét, pulzusszámát és légzését, csökkentheti a stressz-szintet. Az édesanya hangja érzelmi biztonságot jelent, a dalok szép csengése, ritmusa, a kísérő mosoly és mozgás együtt biztosítják a gyermek alapvető jóérzését.

A te hangodat ismerem kapcsolatfókuszú perinatális (szülés időszaka körüli) zenei programban zenészek keresik fel a kórházakban az újszülötteket és kisgyerekeket, hogy zenéjükkel-dalaikkal támogassák őket a gyógyulásban. Az énekeken keresztül eszközt adnak a szülők kezébe is, hogy kapcsolódhassanak gyermekeikkel, akikkel átmenetileg nem tudnak fizikai kapcsolatot és testi kontaktust teremteni. A közös zenélés-éneklés hozzájárul a pozitív szülő-gyermek kapcsolat kialakításához.

Alkalmazható-e zeneterápia otthon, terapeuta nélkül?

Alapvetően nem, illetve a korábban említett feltételek megléte nélkül nem nevezhetjük terápiának. Ennek ellenére az élet számos területén, különböző élethelyzetben használhatjuk a zenét tudatosan, kihasználva jótékony hatásait. Például a várandósság ideje alatt is érdemes beszélgetnünk és énekelnünk fejlődő magzatunknak, hiszen érzékszervei már ekkor kifejlődnek és ezáltal hatnak rájuk a külvilág ingerei. A hangokat a terhesség 16. hetétől érzékelik a magzatok, melyek alapvető kapcsolódási lehetőséget jelentenek számukra édesanyjukkal és a világgal, a születést követően is.

Az alkalmazható zeneterápiás módszerek között receptív (befogadó), rekreációs (szórakoztató) és zeneszerzéssel kapcsolatos eljárások egyaránt szerepelnek. Számos pozitív hatás érhető el olyan beavatkozások révén, mint amilyen a zenehallgatás, a zenei paródia, zene és relaxáció, a zene által indukált beszélgetés, dalszerzés, rekreációs anyagok és élmények biztosítása, zenei csoportélmények feszültségcsökkentő hatása és az önkifejezés segítése.

Amikor egy érzelmi blokk miatt valaki nem képes szavakat találni érzéseinek kifejezésére, vagy szükséges valamilyen közvetítőt találni a gondolatok és az érzelmek között, a zene segítségével gyakran képesek vagyunk felépíteni ezt a „hidat”. A hangulatunkhoz illeszkedő zenék hallgatása segíti az aktuális érzelmeink mélyebb átélését, ezáltal élményeink feldolgozását is. Ezenfelül, ha a zene által ébredő gondolatainkat és érzéseinket meg tudjuk osztani valakivel, az mindenképpen hozzáadott értéket jelent: csökkenti a feszültségünket, rendezi a gondolatainkat, érzelmeinket. Egy kedvelt zeneszám lelkierőt, jókedvet és motivációt nyújt a nehezebb feladatokhoz, segít beindítani a napot vagy elengedni a nap során felgyűlt feszültséget. A régi, ismerős dalok éneklésekor még az Alzheimer-kórban szenvedők is gyakran képesek felidézni fiatalságukat, és örömüket lelik abban, hogy emlékeiket másokkal is megosszák.

Ezeket a kedvező hatásokat napi néhány perc zenehallgatást követően tapasztalhatjuk, és nem igényel különösebb eszközt vagy feltételeket, a különféle fül- és fejhallgatók segítségével bárhol bármikor elérhető ez a forrás. Hosszabb távú és tartósabb hatás elérése érdekében azonban érdemes egy szakember, zene- vagy művészetterapeuta segítségét kérnünk.

Tovább

Dervalics Dóra, pszichológusForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dervalics Dóra, pszichológus

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában