A tüdőrák diagnózisa

Ezt olvasta már?

Minden, amit a kollagénes táplálékkiegészítésről tudni szeretnél

A kollagén egy aminosavakból felépülő összetett fehérje, amely a testünkben szinte mindenütt megtalálható, sőt, magasan ez a leggyakoribb fehérje az emberi szervezetben. Az egyik...

Húgysav – Mit jelent, ha magasabb vagy alacsonyabb a szintje?

Egészséges emberek esetében a vérben keringő húgysav kétharmad része a vesén keresztül ürül, a fennmaradó húgysav pedig az izzadság, illetve a bélrendszer segítségével távozik...

Mit kell tudni a glikémiás indexről?

Zöldségek: articsóka, brokkoli, cikória, cukkini, fokhagyma, hagyma, káposzta, karfiol, kelbimbó, kínai kel, paprika, paradicsom, rebarbara, retek, spenót/paraj, sóska, saláta, spárga, uborka,...

Mikor gyanakodjunk belső vérzésre?

Belső vérzés esetén bár nincs szemmel látható vérzés, mégis nagyon súlyos következményei lehetnek, ugyanis a vér kilép az érrendszerből, és sokk fejlődhet ki. A...

A tüdőrák gyanújának felvetődése után igazolni kell a daganat jelenlétét, meg kell határozni annak kiterjedését és szövettani típusát, áttéteket kell keresni – a kivizsgálás a tüdőrák esetében összetett folyamat.

Az orvossal való első találkozás már felvetheti a gyanút a beszélgetés alapján (anamnézis): fontos megbeszélni a panaszokat, az előző betegségeket. Orvosa megkérdezheti, hogy volt-e már egyéb daganatos betegsége, más tüdőbetegség, különös tekintettel a tbc-re.

Nagyon lényeges, hogy az orvosnak őszintén elmondjuk dohányzási szokásainkat! Nem megrovó tekintettel fogunk találkozni, hanem egy partnerrel, aki segít a leszokásban. Fontos a családban esetlegesen előfordult daganatos betegségek ismerete is.

Az ezután következő fizikális vizsgálat az orvost lényeges információkhoz juttathatja: a tüdő meghallgatása során felfedezhetők eltérések, ezen kívül számos más adattal szolgálhat a vizsgálat, többek között fény derülhet a tapintással észlelhető megnagyobbodott nyirokcsomók jelenlétére is.

A légzésfunkciós vizsgálat során az orvos a tüdőkapacitást méri. A dohányosok gyakran nem azért nem operálhatók, mert a daganat stádiuma rossz, hanem azért, mert a daganat (és azzal együtt a tüdő egy részének) műtéti eltávolítását a tüdő rossz állapota nem teszi lehetővé.

Vérvétel és laboratóriumi vizsgálat

Vérvétel mindig történik a kivizsgálás folyamán. A tüdőrákra specifikus eltérések nem olvashatók ki belőle, ám sok olyan adatot tartalmaz az eredmény, amelyből az orvos következtetéseket tud levonni a beteg általános állapotáról, az esetleges áttétek jelenlétéről.

Gyakorlati jelentőséggel bír egy NSE (neuronspecifikus enoláz) nevű anyag, mely a vérből kimutatható. A kissejtes tüdőrák sejtjei az esetek többségében termeli azt az anyagot, így annak szintje a vérben megemelkedik. Nagyobb daganat többet termel, kisebb daganat kevesebbet. Ezáltal az NSE értékéből – bizonyos korlátozó tényezők figyelembevételével – következtetni lehet a kissejtes daganat jelenlétére és méretére, így a kezelés hatásának lemérésére felhasználható.

Képalkotó vizsgálatok tüdőrák esetén

A bronchoszkópos vizsgálat

A beavatkozás során egy 10-12 mm átmérőjű, 35-40 cm hosszú merev eszközt (a bronchoszkópot) levezetik a légcsövön keresztül a főhörgőkbe. Az eszköz végén egy kis lámpa és kamera található, amely a képet folyamatosan egy képernyőre vetíti.

Bővebben A hörgőtükrözés menete, kockázata, szövődményei

Az úgynevezett képalkotó vizsgálatok diagnosztikai értéke tüdődaganat gyanúja esetén kiemelkedő. Ezek a vizsgálatok könnyen elérhetők és nem fájdalmasak.

A mellkas röntgenvizsgálata információt szolgáltat a tüdő állapotáról, megmutatja a jelenlévő daganatot, az esetleges szövődményként fellépő tüdőgyulladást.

A hasi ultrahang (UH) vizsgálat a hasi, elsősorban a májáttétek jelenlétéről ad képet.

A computertomográfiás (CT) és a mágneses rezonanciás (MR) vizsgálat információt szolgáltat a daganat és az esetleges áttétek jelenlétéről, elhelyezkedéséről, méretéről.

Bővebben Diagnosztikai módszerek – Ultrahangvizsgálat

Bővebben Diagnosztikai módszerek – CT

Bővebben Diagnosztikai módszerek – MR

A képalkotó vizsgálatoknál a daganat elhelyezkedése és mérete mellett a másik fontos információ a gátorüregi nyirokcsomók mérete. Megnagyobbodott nyirokcsomók esetén a szövettani mintavétel alapvetően befolyásolja a kezelési taktikát. Ilyenkor végzik az úgynevezett mediastinoscopiát, melynek célja a megnagyobbodott nyirokcsomóról eldönteni, hogy áttétes-e vagy gyulladás miatt lett nagyobb.

Meg kell említeni a PET-CT-t, mint új képalkotó vizsgálóeljárást, amely a leghasznosabb a daganat stádiumának meghatározásában, az áttétek kimutatásában. Bár érzékeny vizsgálati módszer, ez sem tudja megkülönböztetni az áttétes és gyulladásos nyirokcsomókat. Ez csak a mediastinoscopia és a vizsgálat alatt vett szövettani minta alapján dönthető el.

A csontokról készített felvétel (szcintigráfia) az esetleges csontáttétek jelenlétét mutathatja ki.

A kivizsgálás folyamán nem hagyható ki az úgynevezett bronchoszkópia (bronchoszkópos vizsgálat, tüdőtükrözés, hörgőtükrözés). Az eljárással a vizsgáló orvos számára láthatóvá válik a hörgőrendszer az esetleges elváltozásokkal, a látott kép alapján pedig esetleg meg tudja állapítani, hogy a daganat operálható-e vagy sem. A vizsgálatot helyi érzéstelenítésben vagy altatásban végzik.

Hasznos linkek

Tüdőszűrő-állomások címjegyzéke a WEBBeteg szűrővizsgálatok adatbázisában.

Bővebben Tüdőszűrő helyszínek

Inkább szakorvoshoz fordulna? Keressen a WEBBeteg szakértői jegyzékében!

Bővebben Orvoskereső a WEBBetegen

Szövettani mintavétel

A bronchoszkópos vizsgálat során egy kis, az eszközbe vezetett csipesz segítségével a daganatra gyanús területekből apró minták nyerhetők, melyek laboratóriumba kerülnek.

Az ottani feldolgozás során megállapítható, hogy a minta tartalmaz-e daganatos területeket, s ha igen, annak szövettani típusa is meghatározható.

A tumor szövettani igazolásában napjainkban az. ún. transthoracalis biopsia a leggyakrabban alkalmazott eljárás. A beavatkozás során a mellkasfalon keresztül egy tű segítségével – monitoron való folyamatos nyomonkövetés mellett – nyernek mintát szövettani vizsgálathoz.

Olvasson tovább! A tüdőrák kezelési lehetőségei

Olvasson tovább! A tüdődaganatok szövettani típusai

Dr. Kónya Judit, családorvos

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos
Lektorálta: Dr. Balázs Anna, onkomplex.hu

- Advertisement -
- Advertisement -

Legfrissebb a témában

Mi történik az erekkel magas vérnyomás fennállása esetén?

A magas vérnyomás (hypertonia) mint közismert népbetegség leggyakrabban tünet nélkül kezdődik és több éven át fennállhat ilyen csendes formában. Azonban már a tünetmentes magas...

Éttermi munka megváltozott munkaképességgel: a járványban nekik különösen nehéz

Levesek és főzelékek Az erőleves gyógyír testnek és léleknek, céklás verzióban különösen Levesek és főzelékek...

Gödöllőn nyitott új egységet a Paletta, főszerepben a fánk és a taco

Megúszós sütik Krémes finomság, ha gyors édességre vágytok Brutális fogások Jobb,...

Egy fiatal pár megnyitotta Budapest egyik legjobb kínai éttermét, főszerepben a töltött batyuval

Levesek és főzelékek Csirkepöri bő lére eresztve 😉 Fantasztikus desszertek A...

Világörökséggé nyilváníttatná a bagettet Franciaország | Street Kitchen

A pogácsa mindig nyerő! A kókuszcsók egyáltalán nem macerás édesség Pár éve...
- Advertisement -

Még több hasonló cikk a témában

- Advertisement -