A szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének lehetőségei

Ezt olvasta már?

A szív- és érrendszeri megbetegedések – a szívinfarktus, agyi keringési zavar, alsó végtagi verőérbetegség – halálhoz, illetve rokkantsághoz vezethetnek. Mivel a népesség nagy részét érinthetik ezek a betegségek, a megelőzésnek kiemelt jelentősége van.

Nagy a szívinfarktus bekövetkeztének kockázata azoknál az embereknél, akik cukorbetegségben szenvednek, van kimutatható érelmeszesedésük, illetve több egyéb kockázati tényező (túlsúly, dohányzás, magas vérnyomás, vesebetegség stb.) halmozottan fordul elő.

Legfontosabb teendők:

  • dohányzás mellőzése
  • rendszeres fizikai aktivitás: legalább 30 perc naponta
  • zöldségben gazdag, teljes kiőrlésű pékárut tartalmazó étrend, a zsírfogyasztás mérséklése
  • elhízás kerülése
  • vérnyomás legyen 140/90 Hgmm alatt
  • az összkoleszterin legyen 5 mmol/l alatt.

A szív- és érrendszeri megbetegedés szempontjából nagy kockázatú személyeknél szigorúbbak a célértékek:

  • 130/80Hgmm alatt legyen a vérnyomás,
  • összkoleszterin legyen 4,5 mmol/l alatt, az LDL-koleszterin (a “rossz” koleszterin) 2,5 mmol/l alatt, sőt lehetőleg 1,8 mmol/l-ig kell csökkenteni,
  • az éhgyomri vércukor legyen 6 mmol/l alatt.

Ilyen, igen nagy kockázatú állapot lehet az a meglévő koronáriabetegség, amihez kapcsolódik

  • cukorbetegség,
  • metabolikus szindróma,
  • erős dohányzás,
  • krónikus vesebetegség,
  • perifériás érbetegség.

Akut korona szindróma, iszkémiás stroke, kritikus végtagiszkémia jelenléte esetén az összkoleszterin célértéke kevesebb mint 3,5 mmol/l, az LDL-koleszterin célértéke kevesebb mint 1,8 mmol/l.

A 10 éven belüli halálos szív- és érrendszeri esemény kockázatának mértékéről egy alapos kikérdezés és néhány vizsgálat után a háziorvos véleményt tud mondani. Léteznek olyan táblázatok, amelyek több százezer személy feldolgozott adatain alapulnak, és ezeknek a segítségével bizonyos, egyénre vonatkozó kockázatokra következtethetünk. Amennyiben ez az érték eléri, vagy meghaladja az 5 százalékot, nagy kockázatról beszélünk.

Testsúlycsökkentés, rendszeres testmozgás

A dohányzás elhagyásának szükségességét nem lehet eléggé hangsúlyozni, akár speciális gyógyszeres kezelés igénybevételével is. Ha a testtömegindex 30 felett van, mindenképpen testsúlycsökkentés szükséges. A testtömegindex kiszámítása során a kilogrammban megadott testtömeget osztják a méterben mért testmagasság négyzetével, ez jó közelítéssel átlagos testalkatú felnőtteknél segít megbecsülni a tápláltsági állapotot.

Testtömegindex (kg/m²)

Testsúlyosztályozás

< 16

súlyos soványság

16 – 16,99

mérsékelt soványság

17 – 18,49

enyhe soványság

18,5 – 24,99

normális testsúly

25 – 29,99

túlsúlyos

30 – 34,99

I. fokú elhízás

35 – 39,99

II. fokú elhízás

≥ 40

III. fokú (súlyos) elhízás

(WHO)

Fontos azonban figyelembe venni a haskörfogatot is: férfiaknál 102 cm alatti, nőknél 88 cm alatti értékre kell törekedni.

A rendszeres, napi 30 perces, közepes intenzitású testmozgásnak kimutathatóan kockázatcsökkentő hatása van. Érdemes a lift helyett a lépcsőt használni, egy-két buszmegállónyi távolságot gyalog megtenni. Olyan sporttevékenységet érdemes választani (pl.: intenzív gyaloglás, kirándulás, úszás, kerékpározás, tánc, labdajátékok stb.), amely örömet okoz, és lehetőleg családdal, barátokkal együtt végezhető, hiszen egymást bátorítva könnyebb átlendülni a holtpontokon.

Amennyiben komolyabb edzést tervez valaki, a háziorvos és sportszakember tanácsát is érdemes kikérni. A jól kivitelezett mozgásprogram “mellékhatása” a testsúly csökkenése, és a javuló önbizalom.

Ha nem sikerül a kívánt koleszterin-, vércukor- vagy vérnyomásértéket életmód-változtatással elérni, akkor gyógyszeres kezelésre is szükség van, de a gyógyszeres terápia sem elegendő önmagában, az életvitel megváltoztatása ez esetben is ugyanolyan fontos.

Gyógyszeres terápia megkezdése előtt mindig egyeztessen kezelőorvosával!

WEBBeteg logóForrás: WEBBeteg
Lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában