A krónikus limfocitás leukémia (CLL) tünetei, kezelése

Ezt olvasta már?

A krónikus limfoid leukémia (CLL) a leggyakrabban jelentkező leukémia típus. A fehérvérűség e fajtájában a csontvelőben kialakuló daganatos fehérvérsejtek idővel elszaporodva megjelennek a vérben és a nyirokszövetekben is. Leggyakrabban a nyirokcsomók, a máj és a lép érintett.

A betegség előfordulásának aránya 3-5/100000 lakos évente. Elsősorban az idősebb korosztályt érinti, az átlagéletkor a betegség felismerésekor 65 év, férfiaknál kétszer gyakoribb. A betegség oka ismeretlen, nem sikerült kimutatni vírusfertőzéssel, vagy sugárérintettséggel egyértelmű kapcsolatot. Vegyszerekkel való tartós érintkezést viszont több esetben írtak le. Ritkán családi halmozódás is igazolódik.

Összességében az érintett vérképző sejtek genetikai károsodását követően jelentkező fokozott osztódása indul meg. Amellett hogy felhalmozódnak a csontvelőben, és onnan kikerülve megjelennek a vérben és nyirokszövetek megnagyobbodását okozzák, kiszorítják az egészséges sejteket a csontvelőből.

A krónikus limfocitás leukémia tünetei

Olykor panaszmentes betegek rutin vérvétele során észlelt magas fehérvérsejtszám és azon belül magas limfocitaszám képében derül fény a betegségre. Gyakran panaszmentes betegeken észlelt fájdalmatlanul megnagyobbodott nyirokcsomó, lép vagy máj formájában merül fel gyanú a betegségre.

Általános tünetek, mint a fogyás, láz, éjszakai izzadás és bőrviszketés is kísérhetik a nyirokcsomó megnagyobbodást. Előrehaladott állapotban a csontvelői vérsejt alakok képzésének elégtelensége miatt vérszegénység, vérzékenység és gyakran kialakuló fertőzések jelentkeznek.

Hogyan diagnosztizálható a CLL?

A vérképben észlelt magas fehérvérsejt (ezen belül limfocita) szám veti fel a gyanút a betegségre. A fájdalmatlan, megnagyobbodott nyirokcsomók (nyakon, hónaljban, ágyék területén), lép és/vagy máj észlelésekor készült vérképbeni eltérés is a betegség mellett szól. Hasi ultrahang jelzi a hasüregben sokszor kézzel nem tapintható nyirokcsomók jelenlétét is. Már a vérkép vizsgálat részletes elemzésével és kiegészítő molekuláris vizsgálataival igazolható a betegség, de a gyakorlatban szinte mindig sor kerül csontvelő vizsgálatra is a pontos diagnózis érdekében.

A krónikus limfocitás leukémia kezelési lehetőségei

Régen a sejtszámok csökkentésével lehetett átmeneti javulást elérni, manapság a kemoterápiáé, a ráksejtek ellen kifejlesztett ún. monoklonális antitestekkel végzett immunterápiáé, és a legutóbbi években a sejt szaporodásában érintett jelátviteli útvonalakat speciálisan gátló gyógyszeres kezeléseké a döntő szerep. Fiatal, kezelésre nehezen reagáló betegek esetén csontvelő-átültetés is szóba jön.

Mire számíthat a beteg?

Lassú előremenetelű, akár évekig fel sem ismert betegségről van szó. Bár nem tartozik az agresszív leukémiák közé, meggyógyítani ma gyakorlatilag csak csontvelő átültetéssel lehet, de gondos kezelés mellett hosszú éveken át akár tünetmentessé is tehető a beteg.

A várható átlagos túlélés 10 év felett van, de a sokáig egy állapotban lévő, igen lassan romló betegség esetén 20-25 év is lehet a túlélés. Napjainkban számos klinikai tanulmány van folyamatban, melyekben eddig nem használt gyógyszerekkel elért igen jó eredményekről lehet beszámolni, ezek remélhetően mihamarabb elérhetőek lesznek a betegség kezelésében, tovább javítva a betegek túlélését, talán még gyógyulást is hozva.

Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

- Advertisement -spot_img
- Advertisement -spot_img

Legfrissebb a témában

- Advertisement -spot_img

Még több hasonló cikk a témában

- Advertisement -spot_img