A költészet mint pszichoterápiás eszköz

Ezt olvasta már?

Miért a költészet a terápia egyik legerősebb formája? Április 11. a magyar költészet napja, és remek alkalom a költészet hatalmas terápiás erejének felfedezésére.

A versek olvasása és írása egyaránt leköti érzékeinket és érzelmeinket, ami ezt a művészeti formát élményszerűvé és rendkívül hatékonnyá teszi az elménkkel való összekapcsolódásban. Emiatt mind a versírás mind a versolvasás alkalmazása a pszichoterápiában rendkívül sikeres. A versírást és -olvasást alkalmazó pszichoterápiás ágat irodalomterápiának vagy biblioterápiának nevezzük. Mind a versírás, mind az -olvasás érzések és szavak kifejezése révén rendkívüli terápiás hatást gyakorol az elmére.

Miért alkalmasak a versek terápiás használatra?

A pszichofiziológia, az idegi képalkotás és a viselkedési reakciók segítségével kimutatták, hogy a felolvasott költészet erőteljes ösztönzőként hathat a csúcs érzelmi reakciók kiváltására, beleértve a hidegrázást és az objektíven mérhető libabőrt, amelyek az elsődleges jutalmazási idegi hálózatokba kapcsolódnak. A legjobb verseket gyakran szívből írják, nyersen, érzelmesen és lényegre törően. A vers megírása után egyfajta megnyugvás uralkodik el, mert már nem vesszük magunkra vallomásunk terhét. Könnyebbnek és megkönnyebbültnek érezhetjük magunkat.

A vers szerkezete kedvez a rövidségnek, de a legjobb versek tömör részleteket is megragadnak, így hihetetlenül erős üzenetet juttatnak el az olvasóhoz. A versírás megköveteli, hogy a költő rendkívül fegyelmezett legyen szóválasztásával és a szavak számával, éles és pontos pillanatképet készítsen arról, amit érez. A rövidség és a részletek kombinációja nyitott hozzáférést biztosít az olvasó számára a költő elméjéhez, és lehetővé teszi az olvasó számára, hogy valóban kapcsolatba kerüljön a költővel.

A legjobb költészet akkor születik, amikor valóban érzelmeink közepette vagyunk, és küzdünk a tisztánlátásért. Ilyenkor az érzelmek katartikus felszabadulása a tollba, majd a papírra kerül, mint kivezető ágra, megnyugtat, világosságot ad, és képessé tesz bennünket a továbblépésre.

A költészetterápia alkalmazása egyre elterjedtebb

A költészet erőteljes gyógyító tulajdonságait a világháborúban és az amerikai polgárháborúban is dokumentálták: verseket olvastak fel a katonáknak, hogy segítsenek nekik megbirkózni a traumákkal és a háború brutalitásaival. Valójában az orvosok verseket írtak pácienseiknek, érzelmileg kapcsolatba lépve velük. Ennek jó példája John Keats, aki szintén orvosnak készült.

A költészetet a Yale Egyetem Orvostudományi Karának és a University College London School of Medicine-nek modern orvosai is használják. A Yale-en valójában van egy bizottság, amely kötelező irodalmi olvasmánylistát vezet, amely tartalmaz egyes verseket. A költészet lehetővé teszi az orvosnak és a páciensnek is, hogy megértsék a páciens érzelmeit, ami egy újabb aspektussal egészíti ki az általános ellátást.

A költészet használata a terápia elismert formájaként folyamatosan növekszik. Az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Európában egyre több pszichoterapeuta alkalmazza gyakorlata részeként a versterápiát. Világszerte a Nemzetközi Biblio- és Költészetterápiás Szövetség, vagy például a Magyar Irodalomterápiás Társaság kiválósági szabványokat állít fel a biblio-/költészet-/irodalomterápia területén gyakorló szakemberek képzése és minősítése terén, és képesíti őket a gyakorlati alkalmazásra.

Magyarországon az első akkreditált egyetemi szakirányú továbbképzés a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen kezdődött, majd ezt követték a Kaposvári Egyetem biblioterápiás, a Pécsi Tudományegyetem és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem képzései.

A biblioterápia írott irodalmi szöveg, jellemzően próza, vers vagy néha mese, esetleg slam poetry szövegét használja a pszichoterápiában, melyet klasszikusan pszichológus vagy pszichoterapeuta alapvégzettségű terapeuták végezhetnek.

A versírás mint terápia

A versírás megköveteli tőlünk, hogy nyitottak és őszinték legyünk érzéseinkkel kapcsolatban, hogy tollal és papíron keresztül hangot adhassunk nekik, ami az első lépés az önmagunk valódi kifejezéséhez.

A költészet segít megértni a szavak jelentőségét, mivel a versírás arra kényszeríti az embert, hogy fontolja meg és gondolja át verseinek minden darabját és hosszát.

A legbensőbb gondolataink elismerése lehetővé teszi, hogy hűek legyünk önmagunkhoz, és növeli önbecsülésünket. A depresszió és a szorongás a biblioterápiával kezelt két legfontosabb mentális betegség közé tartozik, és a költészeten keresztül az ember elkezdheti megérteni az elméje körül kialakuló akadályokat és blokkokat.

A versolvasás mint terápia

Azok számára, akik nehezebben fejezik ki magukat, a versolvasás hasonló pozitív hatással járhat, mint az írás. A költészet olvasása lehetővé teszi, hogy egy másik ember lelkébe lássunk, meglássuk, mi nehezedik az elméjére és a szívére, és ajtókat nyithat olyan érzések előtt, amelyeket néha elfojtunk, amíg ez az ajtó ki nem nyílik.

Gyakran vonz minket egy vers, amikor kapcsolatba kerülünk a költő érzéseivel, akár úgy érezzük, mint a költő, vagy együttérzünk vele. Az olvasók gyakran úgy érzik, hogy egy vers róluk szól, mert pontosan megragadja az érzéseiket. Ez mély, szinte katartikus hatással van az olvasóra.

A költészet olvasása alkalmas érzelmek kifejezésére, és talán ez az oka annak, hogy terápiaként nagyon népszerű. A versbe ritmikus mintázatban beágyazott képek és metaforák a zenéhez hasonló hatást keltenek: a költői formátum olyan érzelmek kifejezését teszi lehetővé, amelyeket egyébként nehéz lenne verbálisan kifejezni, vagy túlságosan fenyegetőnek érezhető lenne ahhoz, hogy ezt közvetlen módon tegyük.

A költészet segít az embereknek megérteni egymást

A jelenlegi kor egyik nehézsége az egymás megértésének képessége. A félreértések tömege pedig frusztrációhoz vezethet. A versek olvasása és írása valójában jobb képességet ad az embereknek arra, hogy megértsenek másokat. Egy leendő írónak képesnek kell lennie arra, hogy közvetítse írásának valódi természetét egy ismeretlen olvasó számára. Ez azt jelenti, hogy mélyen bele kell merülni abba, hogy mely részeket szeretné, hogy megértsék, mit érezzenek, és mit vigyenek magukkal, ami sokáig visszhangzik majd az olvasás után.

A költészet türelmet ad az olvasójának ahhoz, hogy valaki más elméjébe nézzen, és empátiát fejlesszen ki egy másik személy iránt. Mind a személyes vélemény közvetítése, mind az együttérzés képessége fontos lépés lehet az asszertív kommunikáció felé. A költészet olyan betekintést nyújthat önmagába, vagyis saját érzésvilágának mélységeibe, amelyek létezéséről talán nem is tudott, de mindig is jobban meg akarta érteni.

A költészet segít az embereknek a saját maguk megértésében is

Érezte már azt, hogy valami nincs helyén, nem stimmel? Elgondolkozott már azon, hogy miért gondolkodik vagy érez egy bizonyos módon? Volt már valaha csalódott, mert barátai vagy partnerei nem tudták megérteni önt pontosan, talán mert még ön sem értette pontosan, mi is jár a fejében?

Az a tapasztalat, hogy a belső zűrzavar megragadásának legjobb módja a versírás. Lelassítja a világot körülöttünk. Nem szükséges feltétlenül tehetség hozzá, anélkül is hatásos. Rövid, közvetlen mondatokká racionalizálja a gondolatokat, miközben lírai stílusával erőteljesen csökkenti a szorongást, miközben elgondolkodtat, s egyfajta flow érzést biztosít. Rávilágít arra, hogy mik lehetnek a valódi problémák, és arra kényszerít, hogy logikusan és módszeresen válaszoljon rájuk. Nincs nagyobb szomorúság annál, mint ha valaki nem ismeri önmagát, de nincs nagyobb hatalom, mint az identitásának teljes megértése. A költészet megadhatja ezt az erőt.

A költészet továbbá alkalmas a fejlesztő tanulásra és képességfejlesztő hatása is van

A gyermekek szóbeli és írásbeli készségei némileg fejletlenek. A költészet ritmusa segít a tanításban és a tanulásban, a szavak ütemes összefűzése segíti a szavak kognitív megértését és a beilleszkedést. Ezenkívül megtanítja a gyerekeket a kreatív kifejezés művészetére, amelyet a legtöbben hiányolnak napjaink oktatási környezetéből. Lényegében a költészet remek eszközt ad nekik az önfejlesztéshez.

Az írás, a beszéd és a megértés továbbá mind-mind nagyban befolyásolható és táplálható a költészet felhasználásával. Az írás szabályainak elsajátítása, majd a költészettel való „megtörése” alternatív szépséget adhat az írásnak. A költészet ütemével, ritmusával és rímével való hangos kimondása fellazíthatja a nyelvet, és szilárd alapot teremthet a verbális kommunikációhoz. A költészet megértésének elsajátítása szellemi erőt és késztetést is ad az írásbeli kommunikáció minél pontosabb megértéséhez.

Mikor érdemes a költészetterápiához fordulni, mint terápiás eszközhöz?

Általában akkor érdemes leginkább verset írni, amikor zavaros helyzeteket kell kezelni, vagy amikor veszteséggel vagy fájdalommal kell foglalkozni. Nagyon sokat segíthet az élet olyan nehéz átmeneti helyzetein, mint a betegség kezelése, a szenvedő szerettek gondozása, támogatása, országokon átívelő költözködés, vagy a közel álló emberek elvesztése. A nehéz érzelmekből a könnyedebbekké való átalakulás a versírás egyik fő ereje.

A stresszoldó versek olvasása szintén különösen hasznos pszichoterápiás keretek között is. Ahogy olvassuk a verset, a nyugalom érzetét kelti, a kapcsolatteremtés lehetőségét nyújtja. A vers éles felismerést adhat arról is, hogy az élet milyen gyorsan rohan el mellettünk, és milyen szomorú, amikor nem igazán élünk, hanem csak múlik az idő. Arra késztet, hogy álljunk meg és gondoljuk át életünket. Az általa kiváltott szomorúság és „üresség” érzése pedig arra, hogy elismerjük a bennünk rejlő érzéseket. Arra is ösztönöz, hogy élvezzük a jelen pillanatot és legyünk figyelmesebbek.

Végül íme néhány javaslat, amelyek segítségével ön is belefoghat a versírásba

  • Nevezze meg azt az érzelmet, amelyet érez, és írja le egy négysoros versszakban
  • Beszéljen a félelmeiről
  • Beszéljen a veszteségeiről
  • Beszéljen az álmairól
  • Koncentráljon egy erőteljes képre, és írja le
  • Írjon arról, hogy mi inspirálja önt.

Remélhetőleg ezek a tippek segítenek az elindulásban.

Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos, a 2015-ös év Év Orvos Költője

Felhasznált irodalom:

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában