A férfi nemi szervek: amit még érdemes tudni

Ezt olvasta már?

Dr. Sturla Pilskog norvég urológus-sebész Pénisz – Felhasználói kézikönyv című könyve alapján cikksorozatunk harmadik részében a herékkel, a prosztatával, a húgycsővel és a vesékkel kapcsolatos érdekességekről írunk.

Korábban Jelen írás az előző cikk folytatása: A férfi nemi szerv, ahogy egy urológus-sebész ismeri

Közelkép a herezacskóról

A testrész orvosi neve: scrotum (nyíltegez). E két zsákban helyezkedik el a két here (aminek latin megnevezése: testiculum/testis arra utal, hogy a korai anatómusok szerint ez tanúsítja a hímneműséget) – az 5×3 cm-es két golyó inkább hosszúkás, tojásdad alakú. A nemi mirigyek (a gonádok: here, petefészek) fejlődése a 2 hónapos magzatnál indul meg a hasüregben. A gonadális kezdeményből – a genetikai adottságoknak, azaz a nemnek megfelelően – fiúknál herék, lányoknál petefészkek alakulnak ki.

A fiú újszülöttek 3 százalékánál egyik vagy mindkét here a lágyékban (a hasfal és a combok választóvonalánál) vagy a hasüregben marad. A jelenség neve: rejtettheréjűség, más néven hereretenció (latinul kriptorchizmus). Mindez azért probléma, mert a has és a lágyék meleg környezetet jelent, s hőjével károsítja a heréket, olyannyira, hogy működésük le is állhat. Na, nem egyik napról a másikra történik ez meg. Az orvosok a kisfiúk 1-2 éves koráig várnak, időt hagynak a heréknek, mert addig maguktól is leszállhatnak.

Amennyiben nincs minek leszállnia, ha hiányzik a here, veleszületett anorchizmus a diagnózis. Ha egy van és az még időben a megfelelő helyre, a herezacskóba jut végül, nincs gond, mert egy here is képes megfelelő mennyiségű tesztoszteront, illetve spermiumot termelni.

„Liftezés”, vagyis, hogy a here le-föl képes közlekedni a herezacskó és a hasüreg között, akkor fordul elő, ha homokszem került a gépezetbe. Ilyen esetben a hasüregből a herezacskóba vezető csatorna teljesen vagy részben nyitva marad(t), s ekkor az ondóvezetékhez kapcsolódó izomrostok húzóerejének köszönhetően a herék le-föl mozognak. Ennek elnevezése: herevándorlási zavar (testis retractilis) vagy ingahere.

A férfiak 60%-ánál a bal here kisebb és lejjebb van. A racionális biológiai szándék emögött az, hogy ne préselődjenek/melegedjenek össze. A herezacskóban a hőmérséklet mintegy 2 fokkal hűvösebb (35 °C), mint a testhő. A hűtés mellett ennek az elhelyezkedésnek az is előnye lehet, hogy ezáltal elkerülhető az, hogy bizonyos helyzetekben, nyomásnövekedés (pl. székrekedés, nehéz súly emelése) hatására magömlés következzen be.

Arisztotelész összefüggést vélt felfedezni a herezacskók és a hangszalagok között. Úgy gondolta, hogy a fiú korosodásával együtt azért mélyül egyre inkább a hangja, mert a here lefelé húzza (mármint a hangját)…

A tesztoszterontermelődés 95%-ban az ondócsatorna körüli szövetekben (a Leydig-sejtekben) zajlik, az 5%-nyi maradékot a mellékvesék állítják elő. A nők mellékveséje is termel tesztoszteront, sőt terhesség alatt még a petefészek és a méhlepény is. A férfi-női tesztoszterontermelés között az a különbség, hogy a férfiak kb. 25-ször annyit!

Az ondó nem csak a herékben jön létre. Az ejakulátum tartalmának nagy része spermaplazma, amihez a prosztata és a medence más mirigyei is hozzátesznek. A hímivarsejtek a teljes ondónak legfeljebb 2-5%-át teszik ki. Egy adag ejakulátum átlag 4 milliliter (viszonyításképpen egy evőkanál űrtartalma 15 ml), a spermaszám 15-259 millió közé esik. Ha 15 millió alatt marad, az állapot neve: oligospermia. Izgalomban a here vérkeringése intenzív lesz, a vért szállító erek kitágulnak, az elszállítók összehúzódnak. (A benne felgyülemlő vér miatt elszíneződik, ez a kék here szindróma.) A magömlés után fordítottan zajlik le a folyamat.

A here körül többféle probléma támadhat, az egyik legfájdalmasabb állapot a herecsavarodás – ekkor a here magával rántja az ondócsatornát is. Leggyakrabban 25 év alattiaknál, s főként télen szokott előfordulni – a panaszra nincs gyógyír, a megoldás műtéttel történik. Majdnem ennyire fájdalmas a mellékhere-gyulladás is – ezt a Chlamydia, illetve a gonorrheáért felelős baktérium okozza.

Lásd még A here fejlődési rendellenességei

A prosztata

A prosztata a kapu őrzője (görög: prosztatész ’védnök, elől álló’), ugyanis közvetlenül a hólyag alatt öleli körül a húgycsövet. Először az i.e. 335-255 között élt Hérophilosz írt róla. Anatómus volt, de hagyatéka igencsak kétes értékű, mert sok jel utal arra, hogy a test belsejének vizsgálatát élő embereken végezhette. Ő nevezte el a szervet dülmirigynek (adenoid parasztarisz), de sokáig nem derült ki, mi lehet a szerepe. Ambrosie Paré (1549-ben) leírta, hogy számos anyagot (olajos, nyálkás váladékot) választ ki, azt hitte, ezzel védi a húgycsövet a vizelet okozta károsodástól.

Ön tudta?
Meglepő, de a lakosság meglehetősen tudatlan a szerveket és működésüket illetően. Egy felmérés szerint a megkérdezettek 52%-a gondolta úgy, hogy a prosztata egy betegség neve, és csak 16%-nyian tudták, hogy humán szervről van szó!
A prosztata 6 cm-re van a végbélnyílástól. 60 éves kor körül a férfiak 60%-ának nagyobb a prosztatája, 90 éveseknél ez az arány már 90%. Öregedéskor csökken a tesztoszteronszint, az ösztrogén mennyisége marad, ez az arányváltozás pedig serkenti a prosztata növekedését.
A nőknek nincs prosztatájuk, viszont van két Skene-mirigyük, közvetlenül a hüvelynyílás mögött. Ezek a mirigyek a magzati korban ugyanabból a szövetből fejlődnek ki, amiből fiúknál a dülmirigy, és az itt termelődött, a hüvely síkosítását segítő váladék összetétele is hasonló a párhuzamos férfimirigy váladékával.

A prosztataváladék teszi ki az ondó harmadát (30%), relatíve magas pH-értékének az a szerepe, hogy megóvja az ivarsejteket a hüvely, méh savas közegében. A hüvelyben megszilárdul (nem folyik ki), majd a petesejt közelében újra cseppfolyós lesz, s kiengedi a spermát. Akár ezerszer több cinket tartalmaz, mint egyéb testnedvünk, védelmet nyújt a baktériumok, gombák, vírusok ellen.

Az ejakulátum 65%-a az ondóhólyagból származik. Prosztaglandin is van benne, ami hat a férfi húgycső, illetve a női hüvely, petevezeték izmaira is, összehúzódásukkal segítik a spermiumok célba jutását. Mivel az előváladékban is van sperma, az ejakuláció előtti ’kiszállás’ nem tekinthető biztonságos fogamzásgátlási módszernek.

A prosztata ingerlése a hímvessző bekapcsolása nélkül is magömléshez vezethet. Egyes férfiak szerint a prosztata stimulálásával kiváltott orgazmus erősebb, hosszan tartóbb nemi örömöt nyújt. A dülmirigy lehet férfiak esetében az a bizonyos G-pont! Ezzel kapcsolatban említi meg a sebész-urológus szerző, hogy okozott már neki orvosként kihívást, hogy végbélből gyertyát, műpéniszt, mécsestartó üveget kellett eltávolítania.

A prosztata tumorsejtjei fokozott mennyiségű prosztataspecifikus antigént, azaz PSA-t választanak ki, a prosztatarákot mégse lehet megbízhatóan kiszűrni kizárólag teszttel, mert a PSA szintjét a vérben emelheti gyulladás, ha előzőleg biciklizett vagy közösült a vizsgált személy. Mintavételre újabban azzal próbálkoznak, hogy a herezacskó és a végbélnyílás közti terület bőrén át vesznek a prosztatából kenetet.

A prosztataműtétek mintegy 70%-ának szövődményeként vizeletszivárgás vagy potenciazavar fordul elő. Az előbbire megoldás lehet a húgycső körül elhelyezett mesterséges záróizom. Az áttétes prosztatarák hormonterápiával kezelhető – van akinél 6 hónap, másnál 10 év után alakul ki hormonrezisztencia. Az orgazmus ugyanis jó terápiának minősül stressz, szorongás, depresszió esetén, de sokan mondják, a rák ellen is lehet maszturbációval védekezni. A 2000-es évek tanulmányaiból ugyanis az derült ki, hogy a sűrűn ejakulálóknál (21 orgazmus/hó) ritkábban fordul elő a ráknak ez a fajtája.

Férfi nemi szervek anatómiája

Egy cső, két funkció

A leggyakrabban vizeletürítésre használják a péniszt. Illő tehát megemlékezni a vizeletkiválasztás mechanizmusáról. A vese jobban megterhelt és ’intelligensebb’ szervünk, mint gondolnánk. Alaposan munkára fogott szerv – minden percben a testünkben keringő vér mennyiségének ötöde (20%-a) kerül a vesékbe. A vesékben 5 perc alatt a vérünk teljes mennyisége megfordul.

Az emberi test 60 (az agy/szív 70, a tüdő 80) százaléka víz. Étel nélkül több hétig kibírjuk, víz nélkül csak pár napig. Szélsőséges esetben szervezetünk akár 10 liter vizet is elveszíthet. Azért, hogy ne száradjunk ki, amennyiben nem tudjuk pótolni a folyadékot, tehát ha nem tudunk inni, az agy az antidiuretikus (ADH) hormonnal arra „kéri” a vesét, hogy tartalékolja a folyadékot. A vese folyamatosan értékeli, hogy a szervezetben milyen anyagból van hiány, illetve többlet. A 2 vese naponta 180 liternyi vizeletet „termel ki” – de ezt nem ürítjük ki, az elsődleges szűrés után a folyadék nagy része visszajut a vérbe. Végül összesen mintegy másfél liternyi vizeletet ürítünk ki naponta.

A hólyagátmérő mérete nagyjából 5 cm, ha megtelik, akár háromszorosára nyúlik meg, 13-15 cm lesz. Ha a nyomás eléri a vesét, akkor ennek hatására a vese leállítja a további vizeletkiválasztást.

A férfiak 15-20%-ával előfordul az, hogy nem tud mások előtt pisilni (ennek a jelenségnek, a szégyenlős hólyag szindrómának is van latin orvosi neve – ez a paruresis). Napi 4-8-szor ürítünk vizeletet. A magas nitrogénkoncentráció miatt (karbamid formában, a fehérjebontás során keletkezik, ebből ammónia lesz) fel tudja oldani a savas szennyeződéseket a vizelet. A magas pH-értéke miatt pedig a szerves anyagokat is bontja.

Iható-e a vizelet?
Sivatagban, hogy szomjan ne haljunk, ihatunk-e vajon vizeletet, hiszen 95%-ban víz? – teszi fel a nem költőinek szánt kérdését a szerző, s nagyon kategorikusan válaszol. Nem. Ha megisszuk, a maradék 5%-kal nagy bajt okozunk magunknak. Ugyanis igen sok sót tartalmaz, olyat, amitől a test meg akart szabadulni – tehát sótöbblet lesz a vérben, s a szervezet ezt az állapotot nem tolerálja. Az izmokból, más szövetekből nyer vissza vizet, hogy felhígítsa a vért, ettől pedig még jobban kiszáradunk. Következményeként leállhatnak létfontosságú funkciók: a keringés, az agyműködés. Rövid távon egy korty vizelet talán pillanatnyilag enyhítheti a szomjérzetet, azonban felgyorsítja a haldoklást. Ugyanezért lehetetlen az is, hogy tengervíz bevitelével kerüljük el a szomjhalált.

A középkori orvosoknak táblázata volt arról, hogy a vizelet szaga, színe, íze alapján milyen diagnózis valószínűsíthető leginkább. Nagyon szorgalmasan próbálták gyűjteni az információt azok az orvosok, de minden megállapításuk téves volt. Egyet kivéve, a vizelet édessége jelzi a cukorbetegséget (diabetes mellitust). Volt orvos, aki a diagnózis felállításának kedvéért megkóstolta. Korábban az egyiptomiak a hangyákra bízták a döntést, amelyik tál köré nagyobb tömegben gyűltek, abban volt a cukorbeteg vizelete.

A sötét, de már az enyhén elszíneződött vizelet is vészejlzés, tudni kell, hogy ilyenkor sok sót és ásványi anyagot veszítünk szervezetünkből. Ez pedig görcsöt, szabálytalan szívverést eredményez. Az élet során 4 millió liter vizeletet termelünk – figyeljünk arra mindig, hogy a színe átlátszó, halványsárga legyen!

Lásd még Megváltozott a vizelete? Ezek állhatnak a háttérben

WEBBeteg logó

Szerző: WEBBeteg – Fazekas Erzsébet újságíró
Forrás: Dr. Sturla Pilskog: Pénisz – Felhasználói kézikönyv

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában