Mi is az a méhlepény?

Ezt olvasta már?


Majdnem kész vagy, de mégsem

Amit biztosan tudtam, hogy bár lehet, hogy “utószülés”, a méhlepény biztosan nem utószülés. Ez elsőre ellentmondásosan hangzik, nem? Ha végig olvasod a cikkem, tisztul a kép. Vázolok egy szituációt, amit hamarosan én is át fogok élni. Szóval, kórházban vagy, épp most adtál életet a kisbabádnak, és a tekinteted csak is rajta csüng, úgy érzed, tied a világ összes kincse és igaz, hogy hosszú út áll előttetek, de jó lesz.  Majdnem! Ugyanis, bár ekkor úgy tűnik, hogy a vajúdásodnak vége – meglepetés! -, az anyaméhből valami egészen más is kijön még: a palacsinta alakú méhlepény. 

Mi is ez konkrétan?

Alig több mint egy kilónyi súlyával csodálatra méltó látványt nyújt. Két különálló felülete van – a szivacsos, vérrel átitatott oldal, amely a szülés előtt a méhfalhoz kapcsolódott, és a sima és fényes érrendszeri oldal, amelyből a figyelemre méltóan szilárd, de hajlékony köldökzsinór ered, és a babádhoz kapcsolódik. Talán azon kapod magad, hogy azon tűnődsz: Mi a fene ez? Ez olyan nagy és furcsa… meghát kevésbé esztétikusan véres! Bruhh. Ugye? Belőled is hasonló érzéseket vált ki, vagy legalább a második gyereknél jársz és „megszoktad már”? Szerintem ezt nem lehet, meg magát az anyaságot sem megszokni.

Nincs hozzá közöd

Kibújva belőled, határozottan nem úgy néz ki, mint egy baba, az első gondolatod az lehetett, hogy: Hű, még valami, amit én csináltam! És bár valóban tíz hónapig hordoztad ezt a csodálatos másik “lényt” a méhedben, tévedtél volna, ha azt gondolod, hogy tőled származik. Bizony, lehet, benned volt, Te hordoztad, de a-a, nem te csináltad. A méhlepény annak a kisembernek a szerve. A fogantatás után elsőként kifejlődő szerv, a méhlepény, ami a babád terméke – nem tiéd, anyuka. 

Baba gének

A fogantatáskor a babád egyetlen, a mondat végén lévő pontnál valamivel kisebb sejtként kezdi magzat életét. A legelső sejtosztódások során egyes sejtekből kialakul az embrió, másokból pedig a méhlepény. Az így keletkezett, méhlepénysejteket és embrionális sejteket tartalmazó sejtgomolyagnak egy közös eredete volt, mielőtt beültették volna a méhedbe – azaz a babád génjei.

Nem csak az elképesztő, hogy a méhlepény valójában a kisbabád része, de belegondolni, hogy mi volt a feladata, hogy biztosítsa a baba fejlődését, hogy a születése után boldogulni tudjon, ugyanilyen észbontó. Most már tudjuk, mi is ez pontosan, honnan ered, na de hogyan alakul ki?

Hogyan alakul ki a méhlepény?

A méhlepény gyorsan fejlődik, mert más fejlődő szervek munkáját kell ellátnia, amíg azok teljesen működőképessé nem válnak. Kevesebb, mint egy héttel a fogantatás után az embrió felszínén lévő speciális sejtek olyan hormonokat termelnek, amelyek figyelmeztetik a szervezetedet a baba jelenlétére, és lehetővé teszik, hogy a babád befúródjon a méh falába, elindítva egy eseményláncolatot, amelynek eredményeképpen a babától származó hajszálerek ágai keverednek a saját artériás vérellátásoddal. Két vagy három héttel később ezek az ágak elkezdtek megtölteni támogató sejtekkel és vérerekkel. 

Már rég elkezdődöt..

Mire te rájössz, hogy terhes vagy, ezeknek a struktúráknak az érett konfigurációja, amelyet chorionvilláknak neveznek, kialakult és készen áll arra, hogy munkába álljon. A méhlepénybe történő véráramlásod a fogantatás után körülbelül 12 héttel kezdődött meg, percenként körülbelül 16 uncia (fél liter) sebességgel. Tíz hónap alatt pedig a méhlepény több mint 300 mérföld (500 km) hosszúságú érhálózatot fejleszt ki!

Mit csinál a méhlepény?

Ami pedig a fő funkcióját illeti, a méhlepény a babák születés előtti létfenntartó rendszere, amelynek fő feladata a baba, és különösen az agy oxigénnel és tápanyagokkal való ellátása. Egy szakértő szerint, a méhlepény a tüdő, a vese, a máj, az endokrin rendszer és a baba immunvédelméhez nélkülözhetetlen.

A méhlepény számos funkciót lát el:

  • A májhoz hasonlóan metabolizálja a tápanyagokat.
  • A tüdőhöz hasonlóan oxigént cserél szén-dioxidra.
  • A vesékhez hasonlóan kiválasztja a salakanyagokat.
  • A bélrendszerhez hasonlóan energiát termel.
  • Az endokrin rendszerhez hasonlóan hormonokat termel.
  • Az immunrendszerhez hasonlóan védekezik a fertőzések és a kilökődés ellen.

A méhlepényt genetikailag úgy tekinthetjük, mint a baba ikertestvérét, mivel mindkettő egyetlen megtermékenyített emberi petesejtből származik, és azonos génekkel rendelkezik. Ami azt illeti, egyes kultúrák a méhlepényt a baba halott ikertestvérének tekintik, és teljes körű temetési szertartást biztosítanak ennek az “életfának”. Hihetetlen.

Bár lehet, hogy “utószülés”, a méhlepény semmiképpen sem utóélet.

Ez a csodálatos és szerény szerv nemcsak az élet kialakulásában játszik kulcsszerepet a méhen belül, hanem abban is, hogy a méhen kívüli élet is lehetséges legyen a babáink számára. Nem csoda, külföldi szervezet létrehozta a The Human Placenta Projectet, hogy összehozza a világ minden tájáról érkező tudósokat és mérnököket, hogy még jobban megértsék a “méhlepény rejtélyét, csodáját és tudományát”.

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában