Ha újra babát várnék…

Ezt olvasta már?

A születés pillanatai – 30 megdöbbentően valóságos és csodálatos fotó

Öt éve, tulajdonképpen véletlenül csöppentem a fényképezés világába. Akkoriban még ellenőrként dolgoztam a gyermekgondozás területén. Minden köztisztviselő kapott karriertámogatást, amelyet el lehetett költeni valamire,...

A tudomány is azt igazolja, amit már tudunk: ha következetesen betartatjuk a lefekvés szabályait, idejét, az elősegíti, hogy gyermekeink többet aludjanak és egészségesebbek legyenek

Én nagyon szőrösszívű vagyok gyermekeimmel ebben a témában. Mert nincs rosszabb, mint reggel kis morcos, morgós manócskákkal indítani a napot, akik sem felkelni,...

Miért félnek a gyerekek a sötétségtől?

Szülőként pedig törhetjük a fejünket, hogy mégis hogyan barátkoztassuk meg a csemetét a minden nap beköszöntő éjszakával, amikor a rajzfilmek jelentős részében is...

Szeretné, ha a szülés kevésbé lenne fájdalmas? Csak fogd meg a párod kezét – mondja egy tanulmány

Korábban már felsoroltuk (ha egyeltalán erre fel kell hívnunk erre a figyelmet), hogy az apa fizikai jelenléte a szülés során döntő fontosságú. Hiszen ennek...

… nem sürgetném az időt! Nem számolgatnám a betöltött napokat és heteket, nem mondanám folyton azt, hogy „még kicsi a baba a hasamban, majd akkor nyugszom meg, ha fejlettebb lesz.” Megélném a napok egymásutániságát, mindig éppen azt, amiben létezünk.

… nyugalommal lepihennék, amikor úgy érzem, szükséges. Nem hagynám eluralkodni magamon a nyugtalanító gondolatokat, hogy szalad a ház, és nem tépném magam, hogyan osszam ezerfelé az időmet és az energiáimat. Biztos lennék benne, hogy egyszer úgyis rend lesz. Miért baj, ha nem azonnal?

… megpróbálnék lelassulni, nem mindenben a maximumra törekedni. Arra most ott vannak mások.

… sokat mosolyognék. Folyton élne bennem a tudat, hogy egy élet növekszik bennem, igen, minden eddiginél erősebb lenne ez az öröm. Talán az is táplálná ezt a boldogságot, hogy már magam mellett látom a nagy gyerekeimet, akikről régen el sem tudtam képzelni, hogy egyszer icipici babából önálló személyiségekké válnak. Most látom csak igazán, micsoda nagyszerű csodákat „növesztettem” a pocakomban.

… a munkán, a családon és a háztartáson kívül magamra is szánnék időt. Nemcsak csenném és lopnám, hanem tudatosan adnám magamnak az időt. Terítőt varrnék és cipzáras kis szütyőt, textil szatyrot, babatakarót. Olvasnék a kertben, újságokat lapozgatnék, kispolcot festenék halványsárgára, és sétálnék nagyokat a gondolataimmal.

… kevesebb babaholmit szereznék be. Tiszta ruha, pelenka, babahordozó és babakocsi – igazából semmi másra sincs szükség az első hónapokban, ez kiderült a többieknél.

… finomakat ennék. Sok-sok zöldséggel és gyümölccsel kényeztetném magam, és minden mással, amit megkívánok. Nem kínlódnék a mérleg mutatóját látva, mert ha eddig ötször sikerült megszabadulnom a húsz-húsz felszedett kilótól, hatodszorra is menne.

… tornáznék minden nap. Nem túl sokat, de jóval többet és rendesebben, mint eddig. Érzem, hogy szükségem van rá, és biztosan a babának is jót tennék vele.

… a boldogságomat a négy nagyfiammal is megosztanám. Mennyire örülnék, ha nagy gyerekként a saját családjukban még egyszer láthatnák, milyen csoda a gyerekvállalás!

… apróságokon nem izgulnék, mert tudom, hogy sok minden megoldható. Az első babánk születésekor mi megtapasztaltuk, hogy az „anyuka, minden rendben van” sem jelent garanciát a baba egészségére. Aggódni, idegeskedni, rágódni tehát teljesen fölösleges, úgyis minden úgy lesz, ahogy lennie kell.

… sok sallangot elengednék az életemből. Az évek alatt megtanultam nemet mondani, a százféle „muszájnak” hátat fordítani, a családra telepedő koloncokat meglazítani. Azzal foglalkoznék, ami valóban fontos.

… türelmes lennék. Sok-sok nehéz helyzetet megéltünk már. Bebizonyosodott, hogy minden hasfájás elmúlik, a nyűgösség megszűnik, a sírás alábbhagy, a fáradtság csökkenni fog. A gyerekek jó esetben felnőnek, és biztosan nem fognak minden éjjel átjönni a szülői ágyba. A nehézségek nem állandóak, a gondok mind csak időszakosak.

… tudnám, hogy minden percnek örülni kell. Nyugodt lennék a jelenben, mert már tudom, hogy azt jó megélni, ami van, és nem mindig arra vágyni, ami éppen hiányzik. Visszatekintve olyan szépnek tűnik minden, vajon miért rontjuk el a jelent a folytonos nyűglődéssel, borongással?

… szánnék időt a hálaadásra. Az Istendicsőítésre, a felfoghatatlanon való gondolkodásra, a titokzatos jövő feletti örvendezésre. Mert közhely vagy nem, a gyermekvárás az élet legnagyobb csodája!

A cikk forrása: csalad.hu

- Advertisement -
- Advertisement -

Legfrissebb a témában

AZ ÉRINTÉSTŐL A MEGISMERÉSIG – A KÖTŐDÉS 6 MÓDJA, AMI VÉGIGKÍSÉR AZ ÉLETEN

A kötődés említésekor általában az első életév jelentősége szokott az eszünkbe jutni, hiszen ekkor alakul ki az a szoros, bensőséges és bizalmas kötelék...

Itt a MEGÚSZÓS KAJÁK 2 unboxing!

Green Kitchen A káposzta újjászületése Karácsony A brownie lelke ezesetben a...

Az ország egyetlen citromfarmján jártunk | Street Kitchen

Karácsony Fullos csokitorta banánnal megspékelve! Green Kitchen Egy tartalmasabb ebéd vagy...

„Ha túléltük a háborút, ezt a nehéz évet is túl fogjuk” – Cukrászdák és kávézók a járványban

Ez a zsemle akkor jó, ha alig bírjátok átharapni, mert tele van rántott hússal és majonézes salival! ...

Erdélyi konyhát így még nem tálaltak – megnyílt a SZÉK

A legjobb reggelik Ezzel aztán tutira jól indul majd a nap - bár kevéssé diétásan 😀 ...
- Advertisement -

Még több hasonló cikk a témában

- Advertisement -