Anyu Tűsarkúban! – Babanapló Zalánki Fruzsival

Ezt olvasta már?

Sziasztok, Zalánki Fruzsina vagyok. Korábban divatmodellként jártam a világot, majd a Miss Balaton szépségversenyen próbáltam ki magam 2018-ban, ezzel nagyjából egy időben megismerkedtem Zalánki Gergő vízilabdázóval, aki azóta már a férjem. Az életünk nemrég fenekestül felfordult: Gergő munkája miatt pár hónapja Olaszországba költöztünk, és néhány hete megszületett a kisfiunk, Zénó. 

Őszintén mondom, hogy imádom az életem, azonban ennek ellenére is akadnak nehézségek bőven. Ezekről és a boldog pillanatokról egyaránt szívesen írok Nektek itt, a Babanet honlapján

Életünk Olaszországban

Már csak azért is mert Gergőnek élsportoló lévén nagyon fontos a sok minőségi pihenés, hogy a teljesítménye ne romoljon. Hatalmas terhelésnek van kitéve nap, mint nap, ezért is lepett meg, hogy mennyire aktívan kiveszi a részét a baba körüli tennivalókból. Ha van rá lehetősége megeteti, felkel hozzá éjszaka, játszik vele. Az egyedüli dolog, amit egyelőre nem hajlandó megtenni, az a pelenkacsere, de ha ilyen lelkesedéssel folytatja tovább a gondoskodást Zénóról, ez sem várat már sokat magára.

Az olasz kisváros, ahol lakunk nagyon gyerekbarát, így itt sokkal könnyebb az élet, mint Budapesten. Eleve az, hogy mindent meg lehet gyalog közelíteni, nincs szükség semmilyen közlekedési eszközre, leegyszerűsíti a mindennapokat. Az idő kedvez annak, hogy minél több kinti programot tudjunk szervezni és ezzel élünk is. Zénó első olaszországi kirándulása Portofinoba vezetett. Ez tőlünk nagyjából 20-30perc távolságra van. Az ott töltött idő alatt megebédeltünk, sétáltunk, nézelődtünk. Egy szóval tökéletesen sikerült a délután.

Terhességem alatt anno megfogadtam, hogy gyerek mellett is pörgős életet szeretnék élni, persze ésszerű keretek között. Ez úgy tűnik sikerül is. Igaz, nem is nagyon tudnám másként csinálni, ugyanis a gyerekem szó szerint kiköveteli, hogy menjünk vele. Akárhova. Ha éppen sír vagy hisztizik valami miatt (meglátásom szerint sokszor unalomból) és már csak elkezdem ráadni a kinti ruháját, rögtön elhallgat és csendben várja, hogy elinduljunk. Kezdetben még hallgattam azokra, akik azt mondták egy babának nyugalom kell és a legjobb vele otthon lenni minél többet. Amikor így tettünk Zénó nagyon nyűgös volt és estére hosszan tartó, őrült hisztibe kezdett. Ez nála nagy szó mert ő általában csak akkor sír, ha éhes, tele a pelus vagy valami egyéb baja van.

Így tudatosan figyelek arra, hogy mindig legyen programunk és sokat legyünk a szabadban. Ez egyébként az én személyiségemtől sem áll távol. Olyannyira nem, hogy anyáék szerint én pontosan ugyanilyen voltam. Állandó jelleggel menniük kellett velem valahova és programokat szervezni nekem.

Ez az első közös vonásunk, amit felfedeztem benne és kíváncsian várom, hogy miket találok még a jövőben… 

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában