A cikk elolvasása után kétszer is meggondolod majd, hogy legközelebb a kicsi előtt kiabálj vagy vitatkozz férjeddel. Tény, hogy a vizsgálat igazolja azt, hogy a babák érzik, tudják, amikor egy felnőtt mérges, és sokszor még meg is próbálják őt megnyugtatni.
„A kutatás azt igazolta, hogy a kisbabák mindig próbálják elkerülni, hogy a mérges személy célpontjai legyenek. A kicsik ugyanis már ebben a korai életszakaszban a biztonság elérésére és megélésére törekednek. Ez az ő okos, adaptív válaszuk a környezetre” magyarázza a kutatás vezetője.
Alább olvasható, amit a kutatás során megfigyeltek többszáz 15 hónapos kicsinél, két kísérlet alapján:
Az első célja az volt, hogy megfigyeljék a babák viselkedését, reakcióját, amikor egy idegent látnak mérgesen, haragosan viselkedni egy másik felnőttel.
A helyzet egyszerű volt: a kicsit a szülők tartották kezükben, szemben az asztal túloldalán a „kísérlet vezetője” játszott játékokkal, melyek közül egyel imitálta, ahogy egy mérges ember veszekedne, reagálna.
Amikor a kísérletező megengedte a kicsiknek, hogy játszanak a már említett játékokkal, érdekes dologra lett figyelmes: a gyerekek sokkal kevésbé szívesen játszottak azzal a játékkal, amelyik negatívan viselkedett a kísérlet során, valamint azt sem szívesen utánozták, amit láttak tőle. Amikor viszont a játszó és a játék reakciója semleges volt, azt szívesen utánozták a kicsik.
Még érdekesebb volt, hogy a kísérletező ugyanazzal a játékkal, amivel először mérges, agresszív, másodszor semleges viselkedést imitált, a gyerekek viszont már nem akartak vele játszani.
„A kicsik nem bíztak meg a játékban, hiába volt második alkalommal már nyugodt a viselkedése. Ha ugyanis a babák valakinél megtapasztalják a haragot, azt nagyon nehéz felülírni bennük. Inkább választják a biztonságos távolságot, nem vállalják a rizikót még akkor sem, ha a szituáció már megváltozott” magyarázza a kísérlet vezetője.
A második tanulmány az elsőre alapoz: ez alkalommal a kísérletet végző személy igen csábító játékokat ad a gyerekek kezébe, hogy játszanak velük. Nem sokkal később kérte, hogy játsszanak együtt. Ez az a pont, ahol a kísérlet érdekes fordulatot vett: a kicsik 69 %-a nem volt hajlandó azzal játszani, akitől korábban haragos viselkedést tapasztalt. Ugyanakkor a gyerekeknek csupán 46%-a osztozott a játékban azzal, aki korábban a semleges viselkedést tanúsította.
„Meglepő volt látni, hogy a kicsik, akik odaadták a játékot, mintha lekenyerezték, kiengesztelték volna a felnőttet. Nem akarták ugyanis kockáztatni, hogy a korábban mérges felnőtt újra dühbe guruljon. Viszont azzal a felnőttel nem így viselkedtek, aki korábban semleges volt velük.”
A tanulság, hogy fontos tudatosnak lennünk, hogyan viselkedünk gyermekeink előtt. Ahogy a tanulmány is mutatja, a babák ráhangolódnak mások haragos, mérges viselkedésére is. Szülőként figyeljünk tehát arra, milyen ereje és hatása van érzelmeinknek gyermekeinkre.”