A szeptember elsején életbe lépett magyarországi határzárral kapcsolatban elsőre azt gondolhatjuk, hogy annak közvetlenül alacsony gazdasági kára lesz, hiszen a teherforgalom biztosított, és az egynapos ingázók helyzete is megoldottnak látszik. Az érvényben levő rendelet szerint külföldiek nem léphetnek Magyarországra, kivéve ha

• Magyarországon bejelentett állandó lakcímmel vagy tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, vagy a jogosultan itt tartózkodókhoz családi kapcsolatok fűzik.
• Ahogy már fent is írtuk, a teherforgalomban nincs korlátozás, így az áruforgalom biztosított lesz.
• Úgyanígy megengedett a kapcsolt vállalatok közötti üzleti célú utazás.
• Beutazhatnak az ingázók legfeljebb 24 órára, ha Magyarországon 30 kilométeres sávon belül tartózkodnak.
• A humanitárius folyosón továbbra is átutazhatnak a külföldiek,
• sporteseményeken és részt vehetnek – erre külön szabályok léptek életbe.
• Diplomáciai utakra természetesen szintén van lehetőség.
• Egyedi méltánylást pedig bárki kérhet, ennek elbírálása az országos rendőr-főkapitány feladata (ez szóba jöhet például családegyesítésnél).
• Valamint beutazhatnak a visegrádi országok lakói, ha szeptember 1. előtt foglaltak szállást, és egy negatív teszttel rendelkeznek.
• Emellett még vannak egyéb méltányolható és kivételes esetek (családi rendezvényre például érkezhet külföldi).

Elsőre tehát úgy tűnik, hogy a rendelet gondoskodik a gazdasági kapcsolatok zavartalan biztosításáról, így a határzár vélhetően csak alacsony gazdasági kárral jár Magyarországra nézve. Pedig a valóságban a helyzet ennél sokkal összetettebb, mikroszinten például egyes –főleg kisebb – gazdasági szereplők egészen nagy ütést szenvednek ezzel.

Nem kevés, amit a turizmus ezzel elveszít

A legkézenfekvőbb módon a szállás- és vendéglátóhelyek szenvedik meg a külföldiek kizárását. A nyári szezonban a belföldi turizmus erős volt, de ez leginkább vidéken volt igaz, a budapesti turizmus az elmúlt években döntő részt a külföldi vendégekre épített, az őszi-téli szezonban pedig Budapest kedveltebb volt, mint a vidéki helyek.

A belföldi turizmus ezt csak nagyon minimálisan tudja ellensúlyozni.

A KSH adatai szerint évről-évre jelentős mértékben nőttek a külföldiek utazáshoz kapcsolódó magyarországi költései, tavaly például 2300 milliárd forintot költöttek el, szemben a belföldiek 393 milliárdos költésével (a magyar GDP tavaly 46 787 milliárd forint volt).

Természetesen a fenti számok csak a különbség szemléltetésére alkalmasak, hiszen a nyári főszezonon már túl vagyunk, és a koronavírus miatt egyébként is kevesebben utaztak Magyarországra az elmúlt hónapokban, de a budapesti turizmusnak az a kevés kieső külföldi turista is rendkívüli módon fog hiányozni. Az őszi és téli szezon egyébként nem volt gyenge az előző években, tavaly a negyedik negyedévben 395 milliárd forintot költöttek a külföldiek Magyarországon, a szeptemberrel záruló harmadik negyedévben pedig 643-at. Persze az nem lett volna várható, hogy határzár nélkül a harmadik és a negyedik negyedév hozni tudja a tavalyi számokat, de a kiesés így is masszív (az idei negyedik negyedévben persze lehet, hogy már nem lesz határzár, de ezt még nem tudjuk).

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége már arra figyelmeztetett, hogy a budapesti szállodáknak külföldi turisták hiányában be kell zárniuk, de a külföldiek elmaradása nem csak ennek az ágazatnak fáj majd. A kiskereskedelemben is jelentős kiesést okoznak majd, hiszen a turisták a boltokban költenek, és egyéb szolgáltatásokat is igénybe vesznek.

A turistákon felül még több tízezer embert érint

Nem áll meg azonban a sor a turistáknál: Magyarországon az Oktatási Hivatal tavaly őszi adatai szerint 30 ezernél is több külföldi diák tanul. A tanulmányokkal kapcsolatban a rendelet kitér a tanulmányi kötelezettségre, de nem világos, hogy a tanév során azok a diákok, akik nyárra hazautaztak, pusztán a tankötelezettségük okán beérkezhetnek-e Magyarországra, illetve ezt mi alapján bírálják el. Ezeknek a diákoknak jelentős gazdasági súlya van, hiszen a befizetett tandíj mellett költenek élelmiszerre, ruházatra, lakbérre stb. A diákok közül azok, akik nem rendelkeznek Magyarországon bejelentett lakcímmel, és a határzár elrendelésekor külföldön tartózkodtak, előfordulhat, hogy ideiglenesen nem Magyarországon realizálják ezeket a költéseket.

Magyarországon – főleg Budapesten – sok külföldi él bejelentett lakcím nélkül. Ők nem látszanak a hivatalos statisztikákban, de a hozzájárulásuk a gazdasági teljesítményhez vélhetően nem elhanyagolható. Ők, amennyiben a határzár elrendelésekor külföldön tartózkodtak, vagy a határzár idején hazalátogatnának, bejelentett lakcím hiányában szintén nem tudnak visszaérkezni, és így előfordulhat, hogy az elmaradó költéseik mellett még a kieső munkájuk is visszaveti a helyi gazdaságot. Azt feltételezhetjük, hogy az ő számuk (a határzár miatt kint ragadt, nem bejelentett külföldieké) alacsony, de vállalati és egyéni szinten egy-egy ilyen esetben jelentős lehet a hatás.

A Bécsbe ingázók a rendelet szerint nem utazhatnak be karanténkötelezettség nélkül

Egy következő csoport, akiket a határzár érint, az a külföldön dolgozó magyar állampolgárok, a külföldre ingázók. Különösen az osztrák határ mellett vannak sokan, Sopronban és Mosonmagyaróváron például sokan élvezik az osztrákhoz képest alacsony lakásbérleti díjakat, miközben osztrák fizetést kapnak. A rendelet rájuk vonatkozó része így szól:

„A külpolitikáért felelős miniszter által az (1) bekezdés alapján meghatározott országgal szomszédos, Magyarország területének az államhatárvonaltól számított 30 kilométeres sávján belül élő magyar állampolgárok a szomszédos ország területéről visszatérve korlátozás nélkül beléphetnek, ha külföldi tartózkodásuk időtartama nem haladta meg a 24 órát, és a szomszédos országban az államhatártól számított legfeljebb 30 kilométeres sávot nem hagyták el.”

Ők sem feltétlenül a 30 kilométeres sávban dolgoznak (Bécs például bőven kívül esik ezen a sávon), így ők nem utazhatnak ki a rendelet szerint.

A magyar gazdaság szempontjából ez azért jelentős, mert ezek a munkavállalók az osztrák fizetéseket Magyarországon költik el, Győr-Moson-Sopron megye nyugati részében a szolgáltatók nem kis részét ez a gazdasági modell tartja el. Ebben az esetben nehezen tudjuk elképzelni, hogy a határzár miatt nem utaznak ki, viszont felmerül a kérdés ismét, hogy a 30 kilométeres sávban való tartózkodást hogy ellenőrzik a hatóságok, és a munkavállalók iránti bizalom a külföldi foglalkoztató részéről fennmarad-e.

Hogy a probléma még összetettebb legyen (és hogy még jobban szemléltessük a rendelet betartatásának nehézségeit), vannak olyan szlovákiai családok, akik az olcsóbb lakásárak miatt Magyarországra, Rajka környékére költöztek a közeli Pozsonyból, és a család egyik tagja Szlovákiába, másik tagja Ausztriába ingázik naponta. Pár százan lehetnek az ilyen érintettek, míg az ausztriai ingázók száma ezres nagyságrendekben mérhető.

A bevásárlóturizmus egy részéről is lemondhatunk

A határ melletti települések szolgáltatóegységeinek forgalmát jelentős részben a külföldiek tették ki.  Az eurót használó, azonos fejlettségű (ezért hasonló árszínvonalú) országok lakói számára megéri néhány kilométert utazni, hogy az euróval szembeni forintgyengülés hatásait kihasználják – azaz Szlovákiából átjárnak Magyarországra bevásárolni, tankolni stb. A szlovákiai magyarok körében emellett nem csak gazdasági, de lélektani okai is vannak, kulturális és szórakozási célú utazásaikat sokszor a magyar nyelven elérhető szolgáltatások motiválják (például a magyar nyelvű mozi, színház).

Az osztrák határon egészen más oka van a bevásárlóturizmusnak, ott ugyanis a nagyobb vásárlőerővel bíró osztrákok az alacsonyabb költségű magyar szolgáltatások miatt jönnek. Itt ugyan érezhető egy ellentétes hatás is, a magyarok is szívesen utaznak Ausztriába a jobb minőségű termékek és szolgáltatások miatt, de ez a folyamat aszimmetrikus.

Az egynapos költések 2019-ben 27 milliárd forintot tettek ki országosan. Ez nemzetgazdaságilag nem nagy összeg, de a helyi kiskereskedők számára fontos bevételi forrást jelent. A határzár az ilyen célú látogatásokat lehetetlenné teszi, ha az kívül esik a 30 kilométeres sávon, de az is lehet, hogy a határ menti rendőri ellenőrzések és az ezzel járó papírmunka miatt a sávon belül lakók egy része sem szívesen jön Magyarországra vásárolni. Aki pedig 24 órára megérkezik, annak nem kell teszten átesnie, azaz magasabb a járvány behurcolásának kockázata, mint az adott esetben a tesztet vállaló, több napra érkező turistának.

A forintra is hatása lesz

A gyenge forint miatt (is) felfutó bevásárlóturizmus ellentétes hatást vált ki, a külföldiek forintkereslete ugyanis erősíti a magyar devizát. Ugyanez igaz a külföldi turisták helyi költéseire is. Ha ez a forintkereslet elapad, az tovább gyengíti az export bezuhanása és az általános bizonytalanság miatt egyébként is jelentős ütemben gyengülő magyar devizát.

Nagy a zavar a határzár körül

A határzárral kapcsolatban azonban nem csak a gazdasági károkat, hanem a kivitelezéssel járó egyéb zavarokat és kérdéseket is érdemes megemlíteni. Az egyetemi hallgatókon kívül például nagyon sok külföldi jár magyarországi középiskolákba is, főleg a határ menti területeken. A szlovák, román, szerb határ mellett például a magyar nemzetiségű, külföldi állampolgárságú diákok egy része magyarországi oktatási intézményekbe jár. Számukra az utazás megoldott az ingázókra vonatkozó kivétel miatt, viszont maga a határzár kivitelezése kellemetlenséget okozott számukra. Azok például, akik egy-egy határ menti magyar település iskolájába járnak, de a hozzájuk legközelebb eső határátkelőt lezárták, sok kilométert kell, hogy kerüljenek reggel iskolába menet. Nagy problémát okoz ez például Győrnél, amely iskoláit, a közel eső szlovákiai települések magyar lakosságának jelentős része látogatja, miközben a városhoz közeli vámosszabadi határátkelőt lezárták. Itt a Duna természetes akadályt is képez, a legközelebbi határátkelő 46 kilométerre található, Komáromnál.

Járványügyi szempontból az is érthetetlen, hogy a külföldről több napra vagy hétre érkező, a tesztelést vállaló turisták miért jelentenek nagyobb kockázatot, mint a teszt nélkül 24 órára érkező külföldiek, akik jellemzően bevásárolni, vagy szórakozni (például moziba) jönnek.

Emellett még a jogszabály végrehajtásával és betartatásával kapcsolatban is kérdések merülnek fel. Tegnap megírtuk, hogy a szlovák-magyar határon a feltorlódott autós forgalom miatt a rendőrök egyszerűen nem hajtották végre a rendeletben foglaltakat, és mindenkit átengedtek Esztergomnál és Komáromnál is. Ha azonban a rendelet szerint járnának el, akkor is felmerül néhány kérdés: hogyan ellenőrzik, hogy a beutazó lakos a 30 kilométeres sávon belül tartózkodik,

és legfőképp hogyan ellenőrzik az időkorlátot, ha a kiutazó forgalmat nem ellenőrzik?

Az első beszámolók szerint a rendőrök a határon egy formanyomtatványt töltetnek ki a beutazókkal, így nem arról van tehát szó, hogy egy elektronikus rendszeren keresztül a beutazó külföldi mozgását ellenőrzik, így annak mozgása gyakorlatilag lekövethetetlen lesz. Az sem világos, hogy a 30 kilométeres sávot mi alapján húzták meg, és mi lesz azokkal a külföldiekkel, akik ezen a sávon kívül, például Budapesten dolgoznak, és csak néhány napra jönnének (kérdés, hogy ingázóként bejöhetnek-e több napra)? Érdekes megoldás az is, hogy a turistaként külföldről érkezők csak 1 negatív tesztet, de a visszaérkező magyarok (vagy itt élő külföldiek) két tesztet kell, hogy felmutassanak a karanténból való szabaduláshoz. A rendelet emellett kitér a kapcsolt vállalkozásokra, de mi van a nem kapcsolt vállalatokkal? Ha egy fontos üzleti tárgyalás pont a határzár miatt hiúsul meg, mert a két vállalat nem tekinthető kapcsoltnak (és egyáltalán, hogy ellenőrzik ezt?).

A határzár tehát meglehetősen enegékenynek tűnik, és bár járványügyi szempontból nem mindegy, hogy 5 ezer vagy 500 embert engedünk be egy nap alatt (bár lehet, hogy pont az 500 fő között van szuperterjesztő), de az sem világos, hogy a gazdasági és társadalmi költségek megtérülnek-e a külföldről behozott esetszámok csökkenésében, miközben a szakértők szerint a külföldi esetek részaránya 10% körül van a magyar esetszámban, és a belföldi terjedés rátája veszélyesen magas.

Címlapkép: Getty Images