Az emelkedett vérnyomás ritkán okoz tüneteket, lappangva, alattomosan károsítja az érfalat és okoz súlyos szövődményeket. Érdemes emiatt rendszeresen, minden háziorvosi vizit alkalmával ellenőriztetni a vérnyomást, 40 éves életkor felett pedig legalább évente javasolt szűrő jellegű mérés.
A magasvérnyomás-betegség kialakulásának kockázata az életkorral nő.
Fiatalok között csak néhány százalékban jelentkezik hipertónia, 50 éves kor felett a népesség 30-40 százaléka is érintett lehet, 70 éves kor felett pedig háromból két ember biztosan hpertóniás.
Ez is érdekelheti Magas vérnyomás gyermekkorban
Ezt olvasta már? Gyermekkori magas vérnyomás – Nagy bajt is okozhat!
Sokan nem is sejtik, hogy hipertóniások, mivel a betegség lappang, sokáig nem okoz komoly panaszokat.
Ez is érdekelheti A magas vérnyomás első jele gyakran már a stroke
A nemek között is észlelhető különbség, 50 éves kor alatt inkább a férfiak, míg 65 év felett már a nők között gyakoribb a hipertónia előfordulása.
WEBBeteg vérnyomásnapló |
| Vezesse rendszeresen vérnyomás értékeit! Töltse le vérnyomásnapló táblázatunkat, ami segít ebben! |
Genetikai hajlam és hasi típusú elhízás
Ha az Ön közeli hozzátartozóiban fordult már elő magas vérnyomás, nagyobb az esély rá, hogy Ön is hipertóniás legyen. Több gént is összefüggésbe hoztak az emelkedett vérnyomással, és az is kimutatható, hogy a családi halmozódásért nagyobb részben felel a genetika, mint az azonos szokások és környezeti hatások (bár ez utóbbiak sem elhanyagolhatóak). A testsúly is jelentősen befolyásolja a vérnyomást.
A hasi típusú elhízás, a megnövekedett zsírszövet, a szükséglethez képest jelentősen nagyobb energiabevitel serkenti a szimpatikus idegrendszer működését (így emelkedik a pulzusszám és a szív által percenként kipumpált vérmennyiség), valamint olyan hormonális változásokat indít el a szervezetben (pl. az inzulin fokozott termelését), melyek a só- és folyadékvisszatartás, valamint a vérzsírok szintjének emelkedése és ezen keresztül az érelmeszesedés irányába hatnak, így emelve tovább a vérnyomást.
Kimutatható, hogy a felesleges kilók leadásával jelentősen csökkenhet, akár normalizálódhat is a vérnyomás. A mozgásszegény életmód többek között, szintén a túlsúly kialakulásán keresztül emeli a vérnyomást.
Ez a cikk is érdekelheti Önt! Mely panaszok jelzik először a magas vérnyomást?
|
Szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezői |
Sófogyasztás, alkohol, cigaretta és magas vérnyomás
Az étkezési szokások sem elhanyagolhatóak. A fokozott sóbevitel a víz megkötésén keresztül növeli a keringő vérmennyiséget. A sófogyasztás mérséklésével szintén csökkenthető a vérnyomás. A napi sómennyiség a 6 grammot ne haladja meg.
Nem csak az „utánsózás” jelenségével kell azonban számolni, hanem a boltokban kapható tartósított élelmiszerek sótartalmát is figyelembe kell venni, a napi bevitt mennyiség számításakor.
A fokozott alkoholfogyasztás is vérnyomásemelő hatással bír, emellett károsítja a szívizomzatot is, és nem elhanyagolható többletkalóriát tartalmaz.
A mérsékelt alkoholbevitelről viszont kimutatták, hogy védő hatással bír a szív- és érrendszeri betegségek tekintetében, ennek megfelelően férfiak esetén maximum napi 2 egység, nőknél 1 egység alkohol fogyasztása engedélyezett (1 egység = 1 pohár sör, 1 dl bor vagy 3cl rövidital).
Azonban az alkohol befolyásolhatja a már fennálló hipertónia gyógyszeres kezelésének sikerességét, így gyógyszerek szedése esetén kérje ki kezelőorvosa véleményét is.
A dohányzás azon túl, hogy közvetlenül is emeli a vérnyomást, károsítja az érfalat is. A cigaretta kedvezőtlenül befolyásolja az érelmeszesedésért felelős vérzsírok (LDL-koleszterin) szintjét, az érbelhártya funkciójának károsításával az erek tágulékonyságát csökkenti, így azokat merevebbé teszi, valamint fokozza a vérrögök kialakulásának veszélyét is.
A dohányzás az egyik legfontosabb befolyásolható rizikótényező a szív- és érrendszeri megbetegedéseket tekintve.
A stressz hatása a vérnyomásra
Stressz hatására szervezetünkben vészreakció jelentkezik, mely adrenalin felszabadulásával, a pulzusszám és a vérnyomás átmeneti emelkedésével jár. Ez normális jelenség, azonban a tartósan fennálló, mindennapos stressz hosszú távon szintén vérnyomás-emelkedéshez vezet.
Ennek mechanizmusa még nem teljesen tisztázott, de a válasz valószínűleg a viselkedési szokásokban keresendő – a feszültség levezetésére sokan az evést, az alkoholfogyasztást használják, ami végül elhízáshoz, hypertoniához vezet.
Hasonló mechanizmust feltételeznek a depresszió kapcsán kialakuló magas vérnyomás esetében is. A megelőzés szempontjából fontos, hogy elég idő jusson a pihenésre és az alvásra, de a rendszeres fizikai aktivitásnak, sportnak is nagy szerepe van a mindennapi feszültség csökkentésében.
Tovább
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Bene Orsolya, kardiológus