A legfrissebb előrejelzések szerint a jövő hét közepétől egyre nagyobb mennyiségben áramlik fölénk a kontinentális eredetű fagyos levegő, emiatt szokatlanul hideg napokra és éjszakékra számíthatunk a hétvégén. 

A hideg útját egy szerdán érkező hidegfront nyitja meg, majd hétvégére a Kelet-Európai síkság felől szibériai eredetű fagyos levegő árasztja el Közép-Európát

– írja a szakportál. 

És hogy ez mennyire számít kivételesen hidegnek? A az ECMWF modell előrejelzése alapján a sokéves átlaghoz képest jó 10 fokkal hidegebb levegő érkezik hazánkba. 

[embedded content]

Október végén írtunk arról az OMSZ által szemlézett időjárási elemzés alapján, hogy nem kezdett el befagyni a Jeges-tenger, emiatt pedig elképzelhető, hogy extrém hideg levegő tör be Európába ezen a télen. Mint akkor összefoglaltuk:

• 2020 szeptemberében az eddigi második legkisebb jégkiterjedést mérték az északi sarki óceánon, és 2020 októberében már rekord alacsony a jégborítottság, a visszafagyás teljesen más ütemben halad, mint korábban. 
• A nagytérségi légköri helyzet, a sós víz fokozott beáramlása és a jégmentes vízfelszín fokozott melegedése miatt pozitív visszacsatolási mechanizmusok működhetnek, amelyek segíthetnek késleltelni a visszafagyást.
• Ha az átlagnál tartósan 15-20 fokkal magasabb marad a sarkkörön túli levegő hőmérséklete, az gyengítheti a poláris futóáramlást, ez pedig többnyire extrémebb időjárási kilengésekhez, erőteljesebb hidegbetörésekhez és meleg periódusokhoz vezethet. 
• Az utóbbi jelenség lényege, hogy a poláris futóáramlat és az északi-sarki jegesedés több tanulmány szerint kölcsönös hatással van egymásra. A futóáramlat egy viszonylag keskeny csík a bolygó felső légkörében, ahol nagy sebességgel áramlik a légkör, azonban ha nem fagy be különböző időjárási anomáliák miatt a Jeges-tenger, az gyengíti a futóáramlat erejét. Emiatt a déli melegebb levegő északra, a hidegebb sarki levegő pedig délre törhet be, extrém hideget hozva Európába vagy Észak-Amerikába (lásd ábra). 

A címlapkép forrása: Getty Images.