Vajon mivel indokolható ez a hihetetlen hungarikum, amely miatt nem igazán dagadhat a nemzeti kebel? Miért maradhat immár több mint 13 éven át változatlanul ennyire arcpirítóan alacsony ez az összeg, amelynél főszabályként nem lehet kisebb egy teljes (vagyis legalább 20 év szolgálati idő alapján meghatározott) nyugdíj összege?

A nyugdíjminimum szerepe

A nyugdíjminimum eredeti célja, hogy a teljes öregségi nyugdíj minimális összegét meghatározza, vagyis meghúzza azt az alsó összeghatárt, amelynél nem lehet kisebb egy teljes nyugdíj. Ez az egyetlen különbség egyébként a teljes nyugdíj és a résznyugdíj között, ez utóbbinak ugyanis nincs minimumösszege, bármilyen alacsony is lehet. A résznyugdíjat az kaphatja, aki nem szerzett 20 év szolgálati időt – ami a teljes nyugdíjhoz szükséges legrövidebb tartam –, legalább 15 évi szolgálati időt azonban igen.

Előre bocsátom, hogy a nyugdíjmegállapítás kapcsán – vagyis a tényleges öregségi nyugdíjrendszerben – a nyugdíjminimumnak már régen nincs lényeges szerepe,

hiszen a nyugdíjszámítás során figyelembe vett “életpálya”-átlagkereset az esetek túlnyomó többségében sokszorosan meghaladja ezt az alsó határt, miközben a teljesített szolgálati évek száma átlagosan közel 38 év Magyarországon. (Nem is beszélve a nők kedvezményes nyugdíjáról, amelynek igénybe vételéhez minimum 40 évi jogosító idő szükséges.)

A nyugellátások összegének helyzeti középértéke, a mediánnyugdíj összege (vagyis az az összeg, amelynél a nyugdíjasok pontosan fele kevesebbet, pontosan fele pedig többet kap) 2020 végén 127 ezer forint körül, míg az átlagnyugdíj (vagyis az összes nyugellátás összegzett forintértéke elosztva az öregségi nyugdíjasok számával) 2020 végén 144 ezer forint körül alakult.

Így a nyugdíjminimumnak a medián nyugdíj a négy és félszerese, az átlagnyugdíj pedig közel az ötszöröse.

Akinek az utóbbi 13 évben minimális (vagy annál is kisebb) nyugdíjösszeget állapítottak meg, az az esetek túlnyomó többségében Magyarországon kívül más államokban is szerzett nyugdíjjogosultságot, s a magyar nyugdíja csak pro rata temporis, azaz időarányos (nemzetközi rész-) nyugdíjnak számít az EU társadalombiztosítási koordinációs rendeletei vagy az adott állammal fennálló kétoldalú szociális biztonsági megállapodás szerint.

Akkor miért nem emelkedik ez az összeg, ha a nyugdíjmegállapítás kapcsán már úgyis elveszítette a gyakorlati jelentőségét, ráadásul 2008. január 1. óta folyamatosan, 2015 óta különösen erőteljes mértékben nő a nemzetgazdasági nettó átlagbér és a minimálbér?

• A minimálbér 2008-ban 69 000 forint volt, ennek 41%-át tette ki a nyugdíj legkisebb összege, 2020-ban a minimálbér 161 000 forint, ennek már csak 18%-át teszi ki minimumnyugdíj. Ezt a növekedést figyelembe véve az öregségi nyugdíj legkisebb összegének idén már 65 ezer forintnak kellene lennie.
• A nettó átlagkereset 2008-ban 122 267 forint volt, ennek 23%-át tette ki a nyugdíjminimum, míg 2020-ban a nettó átlagkereset 262.695 forint, ennek már csak 11%-át teszi ki a nyugdíj legkisebb összege. Ezt a növekedést figyelembe véve a minimumnyugdíjnak idén 59 590 forintnak kellene lennie.

Ráadásul a bérnövekedést a valorizációs szorzók is tükrözik. Ezekkel a szorzókkal a nyugdíjmegállapítás évét megelőző év nemzetgazdasági átlagkereseti szintjéhez kell emelni a korábbi években elért kereseteket, hiszen nyilvánvaló, hogy azok értékét karban kell tartani, hogy a nyugdíjszámítás során reális, aktualizált – vagyis valorizált – összegben lehessen a kereseteket figyelembe venni. A 2008-ban elért keresetekhez jelenleg 2,009-es a valorizációs szorzó, vagyis a 2008-ban elért keresetek értékét több, mint kétszeresen kell figyelembe venni egy idei nyugdíjmegállapítás során. Ezzel a szorzóval a 2008-ban megállapított 28 500 forintos nyugdíjminimumnak 2020-ban már 57 260 forintnak kellene lennie.

Miért nem emelik?

Az emelés elmaradásának egyetlen racionális indoka az lehet, hogy

az öregségi nyugdíj megállapításán túl számos egyéb területen játszik fontos szerepet az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege,

s ezek összesített költségvetési hatása már olyan számottevő, hogy annak érdemi növelése mindenképpen komoly mérlegelést igényel.

A nyugdíjrendszer keretében a méltányossági nyugdíj, a kivételes nyugdíjemelés és az egyszeri segély összege és feltételei vannak a minimális nyugdíjösszeghez kötve. A 2021-re szóló költségvetési törvény szerint méltányossági nyugdíjra 200 millió, kivételes nyugdíjemelésre 800 millió, egyszeri segélyre 600 millió forint állhat rendelkezésre. Emiatt azok mértéke eleve nagyon alacsony volt és maradt az elmúlt 13 év során. A méltányossági nyugdíj összege legalább a minimálnyugdíj fele (14 250 forint), legfeljebb a minimálnyugdíj másfélszerese (42 750 forint) lehet. A kivételes nyugdíjemelés összege legalább a minimálnyugdíj 10%-a (2850 forint), legfeljebb a 25%-a (7125 forint) lehet. Az egyszeri segély összege legalább 15 000 forint, de legfeljebb a minimálnyugdíj másfélszerese (42 750 forint) lehet. A Magyar Államkincstár Központja rendkívül indokolt esetben magasabb összegű egyszeri segélyt is engedélyezheti, de annak összege még akkor sem haladhatja meg a minimálnyugdíj háromszorosát (85 500 forint).

A szociális ellátások terén a nyugdíjminimum jelentősége ennél jóval nagyobb, ugyanis annak különböző százalékos mértékeiben határozzák meg a következő ellátások feltételeit és mértékét:

• aktív korúak ellátása (foglalkoztatást helyettesítő támogatás, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás),
• az időskorúak járadéka,
• a települési támogatás,
• a közgyógyellátás,
• továbbá az egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultság.

Emellett a havi rendszeres szociális ellátás (az időskorúak járadéka, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, valamint az ápolási díj) emelése vagy csökkentése is a nyugdíjminimum összegének változásához van kötve. A vagyon fogalmát is a nyugdíjminimum összegéhez kötött mértékekben szabályozza a szociális törvény.

• A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért fizetendő térítési díj, valamint az intézményi elhelyezésért fizetendő térítési díj feltételei körében szintén fontos szerepet játszik a nyugdíjminimum.
• A gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermeknevelési támogatás (főállású anyaság) és az anyasági támogatás összegét ugyancsak a nyugdíjminimum különböző százalékos mértékeiben határozza meg a családok támogatásáról szóló törvény.
• Az egészségbiztosítási ellátások körében a baleseti táppénz összege függ a mindenkori nyugdíjminimumtól.
• A gyermekvédelmi törvényben rengeteg ellátás és juttatás feltételei között szerepel az öregségi nyugdíj legkisebb összegének különböző százalékos mértéke, egyebek között a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, a gyermektartásdíj-előleg, a gyermek otthonteremtési támogatása, a gyám pénzbeli ellátása, a hivatásos gondnok díjazásának mértéke függ ettől.

A nyugdíjminimum összegének emelése így több százezer ellátást, támogatást, segélyt érinthet, vagyis százmilliárdos nagyságrendű kiadási többletet okozna az állami költségvetésben.

Amíg ennek a kiadási többletnek nincs meg a tartós fedezete, addig a nyugdíjminimum emelésére vonatkozó követelés sem megalapozott. Persze ezt a gordiuszi csomót egyetlen suhintással át lehet vágni: egyszerűen le kell választani az öregségi nyugdíj minimális összegéről minden olyan ellátást, amelyet a nyugdíjrendszeren kívül kell nyújtani.

Ahogyan a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának számításához bevezették az éves alapösszeget a korábban alkalmazott rögzített minimálbér-összeghez képest, ugyanúgy bevezethető egy éves alapösszeg az összes családi, gyermekvédelmi és szociális ellátás számításához, így a nyugdíjminimum összege a törvényhozás számára sokkal szabadabban alakíthatóvá válik. Köthetik az új minimumot valamilyen százalékos értékben a minimálbérhez, a medián nyugdíjhoz, az átlagnyugdíjhoz vagy akár egy nyugdíjasok számára meghatározandó létszükségleti minimumhoz (amelyet a lakhatás, táplálkozás, egészségügyi ellátás pénzügyi szentháromságának parancsolatai alapján lehetne számítani). Vagy egyszerűen minden évben alkalmazni kell a 2008-as 28 500 forintra vonatkozó aktuális valorizációs szorzót. Sok megoldás képzelhető el, érdemes tanulmányozni e tekintetben is más EU-tagállamok nyugdíjrendszereit.

Azt azonban érdemes szem előtt tartani, hogy a nyugdíjrendszerben messze nem a legfontosabb kérdések közé tartozik a nyugdíjminimum összege. Sokkal fontosabb ennél a medián nyugdíjnál alacsonyabb összegek éves rendszeres emelésének javítása (például a sávos nyugdíjemelés bevezetése). Még ennél is fontosabb megállítani a nyugdíjak relatív vásárlóerejének zuhanását, amely annak az elkerülhetetlen következménye, hogy a nyugdíjemelés kizárólag a fogyasztói áremelkedés mértékét követi, és semmilyen módon nem hat rá a nemzetgazdasági átlagkereset növekedése. És még ennél is fontosabb, hogy a nyugdíjrendszer két alapvető hibáját – az átláthatatlanságot és a jogosultságszerzés egyenetlenségeit – mielőbb sikerüljön kijavítani.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik meg a Portfolio szerkesztőségének véleményével.

Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre.

Elindult a Portfolio Vélemény rovata, az On The Other Hand. A rovatról itt írtunk, a megjelent cikkek pedig itt olvashatók.

Címlapkép: Getty Images