A legfontosabb elemzések és exkluzív tartalmak a fa alá. Akár az utolsó pillanatban is megajándékozhatsz valakit egy éves Portfolio Signature előfizetéssel. Ha pedig egyszerre több ismerősnek, barátnak, családtagnak vásárolsz éves előfizetést, akkor van lehetőség mennyiségi kedvezményre is. Így azon túl, hogy az ünnepekre hasznos ajándékkal készülsz, még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod. Tudj meg többet
December 30-án ül össze a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), hogy újabb körben tárgyaljon a jövő évi minimálbérről – értesült a Portfolio. Éppen azon a napon, amikor az idei utolsó kormányülés is lesz, vagyis mindenképpen muszáj lenne dűlőre jutniuk a feleknek. Ha ez nem történik meg, akkor a kormány dönthet a 2021-es minimálbérről.
A vállalati szféra képviselői 3%-kal emelnék meg a minimálbért a mostani állás szerint, korábban egyáltalán nem szerettek volna hallani semmilyen emelésről. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének az alelnöke arról beszélt a Portfolio-nak, hogy „egyáltalán nincs meg a fedezete” a minimálbér 2021-es emelésének, utólag már az idei 8%-os növelésnek sem volt meg, hiszen a gazdaság közben 6%-kal visszaesett. Szerinte a 3%-os emelés méltányos, mert a kormány ekkora inflációval számol, így a „legszegényebbeknek, a legkisebb keresetűeknek” garantálja a reálbérük szinten tartását.
A munkavállalói oldal 6,5%-os béremelést szeretne elérni, korábban még 10%-os minimálbér-emelés volt a céljuk, de már ők is elmozdultak az eredeti álláspontjukról. A két oldal ajánlása azonban még most is távol van egymástól, és egyelőre egyik fél sem szeretne további engedményeket tenni.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint a fogyasztói kosaruk más a minimálbéren élőknek, vagyis magasabb emelés kell annál, mint amit a munkáltatók ajánlanak. „A 3%-os emeléssel elindulna az elszegényedésük a minimálbéren élőknek” – mondta Palkovics. Szerinte érdemes lenne a gazdaság teljesítményéhez, a hozzáadott értékhez kötni az emeléseket, de 5%-os emelés a minimum, amit januártól meg kell lépni. Erre jönne rá a GDP vagy a hozzáadott érték indexálása, így érhetné el/haladhatná meg a minimálbér emelése a 6%-ot év közben. A versenyszférában a bértárgyalásokat folytató vállalatok most 5-8%-os bérmegállapodásokat kötnek a dolgozókkal a jövő évre, ezért a minimálbér sem nőhet kisebb mértékben – tette hozzá.
A munkaadói oldal úgy véli, hogy a 3%-nál nagyobb emelésre csak akkor van lehetőség, ha csökkennek a járulékok, vagyis az állam lemond a járulékbevételek egy részéről. Ezt a munkáltaók a bérek emelésére fordítanák, így nőhetne nagyobb mértékben a minimálbér. Arról is hajlandó tárgyalni a munkaadói oldal, hogy ha év közben kiderül, hogy az infláció végül magasabb lesz, mint 3%, akkor éppen annyit növelnének a minimálbéren, hogy a legkisebb keresetek megőrizzék a reálértéküket. Ez a módszer nem példa nélküli Magyarországon: a nyugdíjakat minden év elején a tervezett infláció mértékével emelik, és ha az árak végül nagyobb mértékben nőnek, akkor év végén kompenzációt kapnak a nyugdíjasok (elkerülve a nyugdíjak értékének a csökkenését).
Az álláspontok azonban még olyan távol állnak egymástól, hogy most sem a munkaadói, sem a munkavállalói oldal képviselői nem adnak nagy esélyt a megállapodásra. A kormány viszont mindenképpen azt szeretné elérni, hogy jöjjön létre az egyezség a december 30-ai tárgyaláson.
Címlapkép: Getty Images