
Ma a világ civilizált országaiban már népbetegségként tartják számon a szárazszem-szindrómát.
A szárazszeműség |
Ég a szeme? Néha elhomályosul a látása, amely pislogásra javul? A szárazszeműség (keratoconjunctivitis sicca) nagyon gyakori betegség, hazánkban – különböző mértékben – a népesség 10-30 százalékát érinti.
A szárazszeműség |
A szem kiszáradása – amelynek kiváltó oka a könnytermelődés radikális csökkenése – valójában összefüggésbe hozható a rendszeres számítógép-használattal, a levegő szennyezettségével, az UV sugárzással, a rossz beltéri világítással, a légkondicionálóval, a kevés alvással, bizonyos gyógyszerek szedésével, az allergiával, illetve az egyes autoimmun betegségek meglétével, az A-vitamin-hiánnyal, nőknél pedig a hormonális változásokkal is.
A szem túlzott terhelése és az ezt az érzékszervünket érő külső és belső negatív hatások következtében ugyanis megváltozik a szemet védő és a szemgolyót oxigénnel ellátó könny mennyisége, összetétele.
A száraz szem jelei
Ha a könnytermelődés csökken, a szem érzékenyebbé, sérülékenyebbé válik. Ennek első jele lehet például a gyakori pislogás, az égető, viszkető érzés, a szemfehérje kipirosodása, az úgynevezett homokszemérzés (mintha homok borítaná be a szemgolyót), súlyosabb esetekben a homályos látás, szemfájdalom, a szemgolyón jelentkező erős nyomásérzet.
A szárazszeműséget kezelni kell
Először is forduljon szakorvoshoz, aki célzott vizsgálatokkal deríti ki a szárazszeműség „mértékét”, vagyis súlyosságát. A szárazszeműség kezelése, a betegség karbantartása azért is fontos, mert – amennyiben a tünetek krónikussá válnak – a könnyhiány következtében előbb-utóbb károsodhat a szaruhártya hámja is.
Első lépés a káros környezeti faktorok lehetőség szerinti megváltoztatása.
Ezt követi a könny pótlása, a szem nedvesen tartása. Különböző hatóanyagú cseppek, gélek, kenőcsök vannak forgalomban. A kiválasztásnál számtalan tényezőt kell egyszerre figyelembe venni. Igazából nincs jó vagy rossz gél, mindenkinél más-más, ami hatásos.
Érdemes először az egyszerűbb cseppeket kipróbálni, nem mindig a drágább csepp a hatásosabb. Hatástalanság esetén válthatunk gélekre és olyan cseppekre, amelyek a könnyel érintkezve géllé válnak. Gyulladás, bakteriális fertőzés esetén természetesen gyulladáscsökkentő és antibiotikum tartalmú szemcsepp használata is elengedhetetlen.
A maximális kezelés mellett is fennálló jelentős panaszok esetén átmenetileg párakamrát, úszószemüveget is használhatunk, esetleg műtéti úton zárjuk átmenetileg vagy véglegesen a könnypontokat. A szaruhártya védelme terápiás kontaktlencsével, vagy legújabb módszerként amnionmembrán fedéssel történik.
Forrás: WEBBeteg összeállítás/Ötvenentúl.hu